Tőzsdei jog, 1940 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám

VIII. évfolyam, 6. szám Budapest, 1940 június—július hó TŐZSDEI JOG A GAZDASÁGI JOG MELLÉKLETE Rovatvezető: Dr. Adorján Ferenc csoportvezető jogügyi titkár A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. em. címre küldendők Anyagi jog Az a kereskedő, aki az ügynök tevékenységét úgy akarja igénybevenni, hogy ezért ellenszolgáltatást nem akar téríteni, köteles erre az ügynököt figyelmeztetni. 268/1939. szám. Indokok. A választott bíróság a tényállást a következő indokok mérlegelésével állapította meg. A választott bíróság saját tapasztalataiból tudja azt, hogy az ügynöki közvetítésre irányuló felhívásokat, megbízásokat, a kereskedők nem szokták szorosan körülírt jogi kifejezések használatával megadni az ügynököknek. Az ügynök olyan személy, akinek a foglalkozása, keresete: ügyletek közvetítése, vagyis az a tevékenység, hogy az üzletkötő feleket összehozza, s ezért a tevékenységért az ügynök a szokás és a kereskedelmi törvény éltelmében jutalékot követelhet. (K. T. 546. § és 284. §.) Az a kereskedő, aki az ügynök tevékenységét úgy akarja igénybevenni, hogy ezért ellenszolgáltatást nem akar téríteni, köteles erre az ügynököt figyelmeztetni. Ha tehát az a beszélgetés, amelynek megtörténtét az alperes megbízottjaként eljáró K. S. elismerte, úgy történt volna, mint ahogy azt vallomásában előadta, akkor is kötelessége lett volna a felperest figyelmeztetni arra, hogy áruja ugyan van, de a felperes közvetítői tevékenységét igénybevenni nem kívánja, illetve ha az árura vevőt hozna is, munkásságát díjazni nem fogja. Azonban a bíróság mindabból, ami ezen beszélgetést követőleg történt, azt a következtetést vonta le, hogy a beszélgetés a felperes által előadott módon történt meg és hogy az alperes megbízottja, felperesnek ezen szavakkal „foglalkozzon a dologgal", vagy hasonló kifejezéssel, megbízást adott az eladásra. A levelezés tartalma, különösen az F4. alatt csatolt 1938 június 16-án kelt levél arra mutat, hogy alperes a felperes ügynöki tevékenységét igénybevenni kívánta, mert ha ezt ki akarta volna zárni, úgy az ilyen huzamos ideig tartó levelezés alatt, alkalma és kötelessége lett volna a felperest figyelmeztetni arra, hogy megbízottjának nem tekinti, illetve, hogy ügynöki tevékenységét nem akarja igénybevenni. A bíróság mindezek alapján felperes vallomását látta a bizonyítás egyéb adataival megerősítettnek és kiegészítettnek, ezért a Pp. 369. §-ának 1. bekezdése értelmében felperest — bár ő volt a bizonyító fél —