Tőzsdei jog, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1938 / 6. szám

VI. évfolyam, 6. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1938 június 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Szerkeszti: Dr. KENDE ERNŐ tőzsdei h. főtitkár. Felelős szerkesztő: Dr. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. emelet címre küldendők JOGGYAKORLAT Alalíi jog 31. (A m. kir. Kúria P. IV. 222/1938. számú ítéletének indokolásából: Helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi állás­pontja, hogy a felperesek jogelődjének — Y-nak — kereskedői minősége a közkereseti társasági tagsá­gának megszűnésével egyidejűleg megszűnt, mert azután kereskedelmi ügyletekkel saját nevében iparszerűleg már nem foglalkozott és így az 1881: LIX. t.-c. 94. íjának b) pontjában írt előfeltétel hiányában az 1937. évi július hó 10. napján X-el létesített megállapodásban az ebből felmerülő vitás kérdésekre a tőzsdebíróság hatáskörét érvényesen ki nem köthette. Ezzel a jogi állásponttal széniben nem helytálló alperesnek az az érvelése, hogy a közkereseti tár­saságnak 1896. évi december hó 31. napjával meg­szűnését csak az 1897. évi július hó 10. napján kelt szerződés mondotta ki, ennek aláírásáig tehát Y. be nem jegyzett tagja volt az addig fennállott társaságnak, amelytől vagyoni illetményeit ismeg­kapta, ezenfelül tőzsdetagságát is megtartotta és így kereskedői minősége nem szűnt meg. Nem helytálló ez az érvelés azért, mert a 3/a jelű különiratmak az alperesek részéről vitássá nem tett tartalma szerint a felek jogelődei 1896. évi december hó 1. napján a cégbíróságtól annak a bejelentésüknek az alapján kérték társas cégük törlését, hogy a közöttük fennállott közkereseti társaság megszűnt és X. a vállalatot saját számlá­jára egyéni cége alatt folytatása végett átvette. Ettől az időtől kezdve tehát megegyező akarat­nyilvánításuk alapján a társas viszonyt közöttük megszűntnek kell tekinteni, annál is inkább, mert nincs adat a perben arra, hogy Y. azután is gyakorolta a társasági tagságból folyó jogokat és viselte a kötelezettségeket, ezeknek a tény­körülményeknek az igazolása nélkül pedig a köz­kereseti társaság további fennállására vonatkozó alperesi előadásnak hiányzik a ténybeli alapja, amelyet nem pótolhat az a tény, hogy Y. tőzsdei tagságát megtartotta. Helyesnek fogadta el a m. kir. Kúria a felleb­bezési bíróságnak azt a jogi álláspontját is, hogy az 1881 : LIX. t.-c. 94. §-a c) pontjának alkalma­zása szempontjából a tftzsdebirősági hatáskör kikötésének nemcsak az a körülmény az érvényes­ségi kelléke, hogy a peres kérdés közkereseti tár­sasági jogviszonyból származzék, hanem az is, hogy a kikötés közkereseti társasági tagok között történjék. A tagsági minőségnek tehát a kikötés idő­pontjában fenn kell állania. Ennek az álláspont­nak a helyességére utal elsősorban a törvény szö­vege, amely kifejezetten a közkereseti társaságok tagjai között a társasági viszonyból felmerülő peres kérdéseket utalja alávetés esetén tőzsde­bírósági hatáskörbe. De erre a törvényhozói szándékra kell következtetni a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával az igazságügyi bizottság­nak a képviselőházhoz intézett jelentéséből, amely kiemeli, hogy az igazságszolgáltatás állami fel­adat, amelyet az államnak független bíróságai útján kell gyakorolnia és e szabály alól kivétel­nek csak fontos okból, akkor is csupán annyiban lehet helye, amennyiben ezt az adott viszonyok között a kereskedelmi forgalom gyors elintézését igénylő érdeke múlhatatlanul megköveteli. A jelentésben említett ez az érdek .kétségtelenül fennforog akkor, ha fennálló közkereseti társa­ság tagjai között merülnek fel a társasági viszonyból eredő vitás kérdések. Nem állapítható meg ellenben a rendes bírói eljárásnál gyorsabb elintézés, ez szükséges ott, ahol a felek már elő­zetesen megszüntették a társas viszonyt és csak később — az adott esetben félévet meghaladó idő után — szabályozták az ezzel kapcsolatos anyagi érdekeiket. A jelzett állásfoglalás mellett szól végül az a törvénymagyarázati szabály, hogy a különbíró­ságokra vonatkozó rendelkezések, mint kivételes jogszabályok, nem tűrnek kiterjesztő értelmezést és így — ha a törvény szövege nem is zárja ki az ellenkező felfogást, — kétség esetén azt szoro­san magyarázva, úgy kell alkalmazni, hogy a felek a rendes bírói út igénybevételétől ne legye­nek elzárva. Nincs törvényes alapja az alperesek azt vitató felülvizsgálati érvelésének sem, hogy Y., mint be nem jegyzett társtag, csendes társnak minősül, akire az alávetés érvényessége az idézett jog­szabály szerint kiterjed. Nem alapos ez az ér­velés azért, mert a csendes társaságot a felhívott törvényhely nem sorolja azok közé a társasági alakzatok közé, amelyek tagjai a köfzöttük fenn­álló társasági viszonyból eredő vitás kérdésekre a tőzsdebíróság hatáskörét kiköthetik. Budapest, 1938. évi március hó 2. napján.

Next

/
Thumbnails
Contents