Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 4. szám

20 TŐZSDEI JOG 4. sz neki aláírás végett, a folyószámlaosztálynak pedig a felek közötti hitelviszonyt szabályozó szerződések kötése és módosítása nem tartozik jogkörébe. Ily körülmények között az elismervények és ezek között a B) alatti aláírásának a hitelszerződés 17. pontjában foglalt alávetést módosító hatályt csak abban az esetben lehetne tulajdonítani, ha felperes a reánézve is kötelező jóhiszeműség és bizalom elvének megfelelően az eüsmervények aláírásával szándékolt szerződésmódosításra az alperes figyelmét előzetesen felhívta volna, ami azonban nem történt meg. Minthogy a kifejtettek szerint a B) alati 12. pontjában foglalt tőzsdebírósági kikötésnek az alperesre kötelező ereje nincs és ekként az elsőfokon eljárt tőzsdebírósági eljárási szabálysértéssel állapította meg az 1881. évi LIX. t.-c. 94. §. b) pontja alapján hatáskörét, a kir. ítélő tábla az 548/1936. sz. alatt hozott ítéletet az 1881. évi LIX. t.-c. 96. §. a) pontja alapján, alaki sérelem miatt megsemmisítette és az alperes pergátló kifogásának helytadva, a pert hatáskör hiányából megszüntette, egyben a pervesztes felperest a Pp. 7. §-a alapján fennálló egész felperesi követelést véve a pertárgy értékeként, úgy az elsőbírósági per, mint a sikerre vezetett felfolyamodás költségeiben marasztalta. Budapest, 1937. évi február hó 9. napján. Dr. Kovács László s. k. kir. ítélőtáblai tanácselnök, dr. Gedeon Alajos s. k. kir. ítélőtáblai bíró, előadó, dr. Jókay Sándor s. k. kir. ítélőtáblai bíró. in. A m. kir. Kúria P. IV. 782/1937/4. számú végzése: A m. kir. Kúria a felperes felfolyamodásának helyt ad, a másodbiróság végzését megváltoztatja, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde külön bírósága által 548/1936. szám alatt hozott ítéletet hatályában fennállónak kimondja stb. Indokolás: A peres felek a közöttük fennálló 1927. évi szeptember hó 24-én kelt 2. bankári szerződést és az 1927. évi október hó 7-én kelt hitelmegállapodást (3.) az 1930. évi február hó 21-én kelt (4.), a két ügyletet egy okiratban egyesítő megállapodással hatályon kívül helyezték és jogviszonyukat ebben a megállapodásban újból szabályozták. Ennek a megállapodásnak 17. pontja szerint per esetére a felek kölcsönösen alávetették magukat a pei tárgya szerint hatáskörrel biró budapesti kir. törvényszék, illetve budapesti központi kir. járásbíróság kizárólagos illetékességének. Ez a kikötés tehát nem hatáskörre vonatkozó megállapodás, hanem illetékességi kölcsönös alávetés, amely a megállapodásban szabályozott jogviszonyból eredő viták eldöntését a feleknek egyébként is általánosan illetékes bíróságához utalja. Ha az 1932. január hó 11-én, amikor az alperes elsőízben írta alá vezérigazgatója és ügyvezető-igazgatója cégjegyzésével a 32—35. alatti, a B) alattinak megfelelő tartalmú és az ott foglalt üzleti határozmányok 12. pontja szerint a tőzsdebiróság hatáskörének való alávetést magában foglaló okiratokat, és a hasonló tartalmú okiratoknak, ezek között a tőzsdebirósági hatáskör alapjává tett B) alatti okiratnak aláírásakor is hatályában fennállott volna a 4. alatti megállapodásban a bírósági illetékességre vonatkozó kikötés, ez a körülmény nem lehetett akadálya annak, hogy a felperes a nem vitásan a 4. alattin alapuló jogviszonyból eredő keresetét a budapesti áru- és értéktőzsde különbírósága előtt megindítsa. Az alperes részéről a tőzsdebíróság hatáskörének való egyoldalú alávetést ugyanis a m. kir. Kúriának 53. sz. teljesülési döntvénye szerint a tőzsdebírósági hatáskör érvényes kikötésének kell tekinteni, olyan okok pedig nincsenek, amelyek az alperes jognyilatkozatát a magánjog szabályai értelmében érvénytelenné tennék. Azon az alapon ugyanis, hogy a felperes a B) alatti és az ahhoz hasonló okiratok megküldése előtt nem hívta fel külön az alperes figyelmét az aláírandó szövegnek az alávetésre vonatkozó tartalmára, ,s hogy ezért az okirat aláírásakor annak tartalmát illetően tévedésben volt, az alperes mint >nem vitásan kiterjedt szervezettel rendelkező nagyvállalat a vezérigazgatója és ügyvezető igazgatója által aláírt alávetés érvényességét sikerrel már ebből az okból sem vitathatja. Az alávetést követően pedig a felperes nem tanúsított olyan magatartást, amelyből az alperes a jognyilatkozatnak nem komoly és nem kötelező voltát következtethette, mert a felperesnek a kir. ítélőtábla által ennek támogatásául felhozott 5. alatti az a szerződóstervezete, amelyben a rendes bírói illetőség kikötése van, az első alávetési nyilatkozatot két évvel megelőzően kelt. A m. kir. Kúriának a P. H. T. 697. számú elvi határozata szerint abban az esetben, ha az alperesként perbevont fél magát a tőzsdebíróság hatáskörének egyoldalú nyilatkozattal alávetette, a felperes tetszésétől függ, hogy a pert a tőzsdebíróság előtt, vagy az alperesre egyébként hatáskörrel bíró és általánosan illetékes bíróság előtt indítsa meg. Ha tehát egyoldalú alávetés esetén egyidejűleg megáll a tőzsdebíróság és a rendes bíróság hatásköre, úgy megáll a tőzsdebíróságnak való alávetés a rendes bírósági hatáskör mellett akkor is, ha a felek az egyébként hatáskörrel bíró és általánosan illetékes bíróságot szerződéssel is, az alávetéssel egyidejűleg külön is kikötötték. Ilyként pedig nem alapos az alperesnek a tőzsdebíróság illetősége ellen emelt kifogása és így a kir. ítélőtábla a tőzsdebíróság ítéletét az 1881 :LIX. t.-c. 96. §-ában foglalt azon az alapon, mert illetősége alá nem tartozó ügyben hozott ítéletet, tévesen semmisítette meg. Ennélfogva a m. kir. Kúria a kir. ítélőtábla végzését megváltoztatta és a tőzsdebíróság ítéletét hatályában fennállónak nyilvánította. A felfolyamodás sikere folytán, az azzal felmerült költségeket az alperes viseli. Budapest, 1937. évi február hó 25. napján. Dr. Ternovszky Béla s. k. tanácselnök, dr. Morvay Aurél s. k. előadó, dr. Szobonya Béla s. k., dr. Tolnay István s. k., dr. Zimányi József s. k. Míndeil jogász, kereskedő és ^^^^m közgazdász olvassa a KERESKEDELMI JOG-ot Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, budapesl, V.. Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann L)