Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 4. szám

V. évfolyam, 4. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1937 április 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Szerkeszti: Dr. KENDE ERNŐ tőzsdei h. főtitkár. Felelőt szerkesztő: Dr. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egé&z évre 3.— P A .Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések .Tőzsdei Jog* Tőzsdepalota Hl. emelet cimre küldendők JOGGYAKORLAT Alaki joi? 10. A tőzsdebiróságnak való alávetés a rendes bírósági hatáskör mellett megáll akkor is, ha a felek az egyébként hatáskörrel bíró és általánosan illetékes bíróságot vzerződé;.>el is, az alávetéssel egyidejűleg külön is kikötötték. L Tőzsdebiróság. 548 1936. V. B. Végzés. A bíró­ság a pergátló kifogást elveti. Indokok: Peres fe­lek között nem volt vitás és ez alapon a bíróság tényként állapítja meg. hogy 1927. évi szeptember hó 24-én felperes alperessel a 2. alatti bankári szerződést létesítette: ennek 7. pontjában vitás esetekre felek egy háromtagú választott bíróság illetékességének vetették magukat alá. 1927. évi október hó 7-én a 2. alatti kiegészítéseképpen peres felek között a 3. alatti megállapodás jött létre, amelyben felperes alperes részére üzemi tőkeszükségletének fedezésére folyószámlahitelke­retet állapított meg: a 3. alattiban a felek per esetére a per tárgya szerint illetékes budapesti központi kir. járásbíróság, illetve a budapesti kir. törvényszék kizárólagos illetékességének vetették magukat alá. 1930. évi február hó 21-én a 2. és 3. alatti megállapodásokat egyesítve a felek az iratokhoz 4. alatt csatolt megállapodást létesí­tették, amelyben a közöttük fennálló egész jogvi­szonyra nézve kikötötték a per tárgya szerint ha­táskörrel bíró kir. törvényszék, illetve budapesti központi kir. járásbíróság kizárólagos illetékessé­gét. A 4. alatti 1931. évi június 30-án járt le, azzal azonban, hogy amennyiben azt 1930. évi de­cember 31-ig egyik fél sem mondaná fel, az azo­nos feltételek mellett további egy évre meghosz­szabbítottnak tekintendő. 1930. évi december hó 29-én alperes szerzödésadta jogával élve, a 6. alatti levélben a 4. alatti szerződést 1931. évi június hó 30-iki hatállyal felmondta. 1931. évi június hó 25-én. tehát még a 4. alatti hatálya alatt a felek a közöttük fennálló hitelviszonyt a 7. alatti taneisága szerint 3 hónapra változatlan feltételek mellett meghosszabbították. Az ilymó­don 1931. évi szeptember hó 30-án bekövetkezett lejárat után. 1932. évi január hó 22-én a felek között a 9. alatti megállapodás jött létre, amely­nek 3. pontjában az foglaltatik, hogy az igénybe­vett hitel fennmaradó részét alperes 1932. évi jú­nius 30-áQ lesz köteles visszafizetni. A 9. alatti egyébként a hitelmegállapodásnak érvényét, a 9. alattiban foglalt módosításokkal, mégis azonban az eddigi érvényben, volt feltételek mellett hosz­szabbította meg 1932. évi június hó 30-ig. Meg­állapítja a bíróság tényként azt is, hogy alperes­nek a felperesen kívül hitelezője volt a B. K. rt., amely vállalat a hitel feltételeit, a lejáratokat és a megállapodások meghosszabbítását azonos mó­don állapította meg alperessel szemben, mint fel­peres. Felperes és a B. K. rt. között 1932. évi ja­nuár hó 22-én a 11. alatti megállapodás jött létre, amely e felek közötti jogviszonyban netáni per esetére hatáskörrel, illetőleg illetékességgel bíró bíróság tekintetében intézkedést nem tartal­maz. A felperes által nem tagadott alperesi állítás alapján a bíróság tényként állapítja meg azt is, hogy az alperes és a B. K. rt. közötti megállapo­dások szintén nem rendelkeznek pervita esetén hatáskörrel, illetőleg illetékességgel bíró bíróság­ról. 1932. évi július hó 1-én, midőn úgy a felpe­ressel létesített megállapodás, mint a B. K. rt.-gal létesített szerződés lejárt, alperes mindkét hitele­zőjével közölte, hogy követeléseiket nem áll mód­jában megfizetni. Ezt követőleg a hitelmeghosz­szabbítás tekintetében peres felek, illetőleg alpe­res és a B. K. rt. hallgatólagosan anélkül, hogy a megállapodásokat e tekintetben írásba foglalták volna, megegyeztek és felperes egészen 1936. év nyaráig követelését alperessel szemben nem érvé­nyesítette, miközben alperes felperesnek és a B. K. rt-nak is, a 16. alatti tanúsága szerint 1933. évi április hó 26-án ingatlanbiztosítékot nyújtott. A 16. alatti 8. pontja szerint felperes és a B. K. rt. követelésüket alperessel szemben a 16. alatti­ban foglalt megállapodásokra való minden tekin­tet nélkül szabadon érvényesíthetik, egyébiránt is azcto±>an a 16. alatti a felek között fennálló hi­telszerződésen alapuló jogait alperes hitelezőinek nem érinti. Felperes elküldte alperesnek az 1927. évi szeptember hó 30-án lezárt 23. alatt csatolt dollárkölcsön-folyószámlakivonatot. amely alpe­reshez 1927. évi október hó 17-én érkezett. A ki­vonatnak kiegészítő része az alperesi követelés fennállására vonatkozó elismerő nyilatkozat, amelyben az is foglaltatik, hogy az adós tudomá­sul veszi az elismervényben felsorolt üzleti sza­bályzatokat. Az üzleti szabályzatok 12. pontja szerint „Az üzletfelek a bankkal folytatott össze­köttetésből származó vitás kérdéseknél alávetik magukat a Budapesti Áru- és Értéktőzsde válasz­tott bíróságnak". A 23. alattit alperes nem írta

Next

/
Thumbnails
Contents