Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 3. szám

V. évfolyam, 3. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1937 március 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Szerkeszti: Dr. KENDE ERNŐ tőzsdei h. főtitkár. Felelős szerkesztő: Dr. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P. mások számára egés>z évre 3.— P A .Tőzsdei Jog_-ot érintő megkeresések .Tőzsdei Jog* Tőzsdepalota ül. emelet cimre küldendők JOGGYAKORLAT Alaki joir 6. Az a körülmény, hogy 300 pengő értékhatárt meg nem haladó perben hárm&stanács járt el. az ítéletet pedig esyesbíró hozta, az eljárás érvényét nem érinti. Az eljárási szabályok 25. §-a értelmében a tőzsdebíróság a felek által felhozott bizonyítékokat szabadon mérlegeli, a mérlegeié* eredménye pedig felülvizsgálat tárgya nem lehet. P. V. 202 1937 a budapesti kir. ítélőtábla mint felfolyamodási bíróság. Végzés: A kir. ítélőtábla a felfolyamodásnak helyt nem ad. Indokok: Az 1881. évi LIV. t -e. 96. §-ának /) pontja szerint az ítélet megsemmisítésére alapul szolgáló alaki sérelem, ha a választott bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva. A budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának eljárási szabályai a 9. §. (1 j bekezdése értelmében oly perekben, amelyeknek tárgya 300 pengőt meg nem haladó határozott összegű pénzkövetelés, egyesbíró tárgyal és határoz. A bíróság szabálytalan alakítása miatt emelt az a panasz tehát, hogy nem három tagból álló bíróság ítélkezett, mivel a per tárgyának értéke 58 P, nyilván alaptalan. Az a körülmény pedig, hogy az ítélethozatalt megelőző korábbi tárgyaláson hármastanács járt el. az eljárási szabályok 9. fának (10.) pontja értelmében nem érinti az eljárás érvényességét. Az alperes által felfolyamodásában panaszolt az a körülmény, hogy a választott bíróság nem rendelte el az általa felhívott tanú kihallgatását és hogy a felperest mtat bizonyító felet eskette meg vallomására, továbbá, hogy az alperest az összes költségekben marasztalta, az 1881. évi LIV. t.-c. 96. §-ában felsorolt alaki sérelmek egyike alá sem vonható, alperes vonatkozó panaszai tehát figyelembe nem vehetők. Az eljárási szabályok 25. §-a értemiében a tőzsdebíróság a felek által felhozott bizonyítékokat szabadon mérlegeli, a mérlegelés eredménye pedig felülvizsgálat tárgya nem lehet, a tőzsdebíróság ténymegállapítása tehát abból az okból, hogy a felperes által felhívott tanú vallomásával a felperes eskü alatti vallomását annyira valószínűsítve látta, hogy a felperes vallomását megnyugtató bizonyítékul fogadta el minden további ellenbizonyítás mellőzésével, meg nem támadható. Az alperes felfolyamodása a kifejtett okokból alaptalan lévén, annak helyt adni nem lehetett. Budapest, 1937. évi január hó 11. napján. Dr. Kovács László s. k. kir. ítélőtáblai tanácselnök, dr. Gedeon Alajos s. k. ítélőtáblai biro, előadó, dr. Jókay Sándor s. k. a III. fiz. csop. jeli. felr. kir. ítélőtáblai bíró. V. ö. a Tőzsdei jog f. évi 2. számában közölt 2. számú jogesettel és a következő 7. számú jogesettel. 7. A tőzsdebíróság eljárási szabályainak 25. §-a értelmében a tőzsdebíróság a felek által felhozott bizonyítékokat szabadon mérlegeli, a mérlegelés eredménye pedig felülvizsgálat tárgyává nem tehető. Tőzsdebíróság 528 1936. Vb. Végzés. A bíróság alperes pergátló kifogásának helyt ad, hatáskörét leszállítja s a pert ehelyütt megszünteti. Indokok: A kereseti előadás szerint az alperes tulajdonát képező gazdaság 1936 augusztus 19-én 20 q mákot adott el felperesnek, azonban utóbb az áru leszállítását megtagadta, miért is felperes fedezeti vételt eszközölt, amellyel kapcsolatban 466.10 pengő kára támadt. Ennek és járulékainak megfizetésére kérte alperest kötelezni. — A bíróság hatáskörére vonatkozólag azt adta elő felperes, hogy alperes a szóbanforgó 20 q mák eladására megbízást adott P. Gy.-nek, aki ezt a megbízást továbbadta R. A. tőzsdeügynöknek. R. A. pedig a tőzsdeteremben a hivatalos tőzsdeidő alatt megkötötte a peresített ügyletet felperes fiával és a megkötött ügyletről felperest a B) alatti, alperest pedig a Bl alattival teljesen azonos tartalmú avizóval értesítette, amelyben a tőzsdebíróság hatáskörének való írásbeli alávetés foglaltatik. Ennekfolytán a tőzsdebíróság hatásköre megáll az 1881 : LIX. t.-c 94. §-ának úgy ai mint bi pontja alapján. Alperes pergátló kifogást emelt a bíróság hatáskörének hiánya miatt. Egyebek közt tagadta, hogy ő P. Gy.-nak a szóbanforgó máktétel eladására megbízást adott. Felperes annak bizonyítására, hogy alperes P. Gy.-nak a peresített ügylet létesítésére megbízást adott, kérte P. Gy/tanukénti, majd utóbb alperes félként, eskü alatti kihallgatásának elrendelését. Peres felek előadását részletesen a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmazza. A bíróság elrendelte és foganatosította P. Gv. tanuként és alperes félként " eskü alatti kihall-