Tőzsdei jog, 1936 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1936 / 11. szám
44 TŐZSDEI JOG 11. SZ. való felhívásnak és anntalk, hogy alperes felperesnél a legsürgősebben megjelenjék, ez esetben annál kevésbé volt akadálya, mert mindkét félnek az üzleti telepe Budapesten vian. Felperesnek az az eljárása, hogy az autót kísérő személlyel pecsételt mintát, nem vol; helytálló. Igaz ugyan, hogy taz autót kisérő fuvaros a gyakorlat szerint aa átadásinál szükségessé váló bizonyos cselekmények elvégzésére az eladó meghatalmazottjának tekintendő. Meghatalmazott ja az eladónak különösen atekintetbem, hogy helyelte a* áru lemérleg. lésénél közbenjárjon. Errevonatkozó külön meghatalmazás nélkül nem tekinthe'ő laizonban meghatalmazottnak arra is, hogy oz áruból a vevővel köizös mintát pecsételjen. Felperes n m állította, még kevésbé bizonyító'ta, hiogy alperes ilyen irányú külön meghatalmazást adott a fuvarosnak. Hogy ilyen megbízása az autót kisérő egyénnek nem volt, kitűnik a felek közöt' nem vitás abból a tényből is, hogy a mintapecsételéshez szükséges pecsétnyomót a fuvaros nem Ihozott magával. Felperes keresete arra irányult, hogy a bíróság állapí'sa meg, hogy alperes szerződésellenes árut szállított és bogy azt felperes átvenni nem tartozik. Felperes tehát az áru visszautasítását kívánja és azt, hogy alperes a kölesit vegye tőle viscza. Felperesnek ez a kérelme 'azonban ellentétben van azzal az eljárásával, hogy az árut saját munkásai által bevitette a raktárába. A felperes raktárába elszállított áru azonossága, az, hogy az nem romlott-e ott tovább és nem cseréltetett-e el más áruval, utólagos bizonyítással nem állapi" hntó meg, úgy, hogy a bíróság az ebben a kérdésben kellő eredményt nem igérő bizonyításii eljárás lefolytatását mellőzte is. A szokásokban letett elvekből következik —• és ezt alá'ámiasztja a bíróság gyakorlata is —, Ihogy mindlen más bizonyítás kizárásával, az árunak az azonosságát kizárólag oly minta állapíthatja meg, amely hasonló esetekben, a fuvarozó eszközről való kirakás előtt, a szokásoknak megfelelő módon vétetett. Ilyen mintavétel azonban ez esetben nem történt. Minthogy ia bíróságnak nem állott rendelkeizésére olyan áruminta, amelynek alapján az alperes által szállított köles minősége megállapítható lett volna, a biróság nem volt abban a helyzetben sem, hogy megállapítja azt, hogy nem egészséges árut szállított alperes felperesinek, ille'őleg, hogy más árut szállított, mint aminőt felperes tőle vásárolt, hogy tehát kereskedelmi csalás esete forog1 fenn, úgy, bogy felperesnek errevon átkozó állítása a biróság döntésének szempontjából figyelembe nem vehető. Min^ezakipon a bíróság az alaptalannak bizonyult keresetet elutasította és felperest az okozott költségek megfizetésére kötelezte. Budapest, 1936. évi október hó 16. napján. iPolitzer Sándor s. k. a váí. bíróság elnöke, Bart'ha Imre s k., Dános Ármin s. k. választott birák, dr. Kende Ernő s. k. jogügyi titkár. 45. Nem tehető fel, hogy a kereskedők fontos, az eredeti írásos szerződéstől eltérő megállapodásukat — különösen mikor a szerződésben az a kikötés foglaltatik, hogy minden szóbeli kikötés érvénytelen, — írásba ne foglalnák. 647/1936. V. B. Ítélet: Indokok: A kereseti előadás szerint felperes az A) alatti megbízó levél alapján végzett köizvet lő tevékenység jutaléka fejében 906 pengő tőkében és a felmerült költségekben kérte marasztalni alp°rest. Alperes a kereset elutasítását és felperesnek a költségekben ivaló marasztalását kéite. Azzal védekezett, hogy későbben a lelek között az A) alattit kiegészítő oly szóbeli megállapodás jött létre, amely szerint felperes 900 pengőt kitevő jutalékát az X. takarékpénztár által folyósított kölcsön utolsó részletének kiutalásakor fogja csak érvényesíteni. Evégből alperes felperesnek a C) alatti s az X. takarékpénztárra intézett kiiu'alóCevelet átadta, hogy felperes a fedezet fennállásáról meggyőződhessen. Azt vitatta alperes, hogy miután az utolsó részlet folyósítása csak körülbelül 8—10 nap múlva következik be, felperes kövtelését időelött érvényesíti. Ezzel szemben felperes a vitatott megállapodást tagadta és hivatkozott D) alatti levelére, amely i zer nt követelését alperes által csak akkor tekinti kiegyenlítettnek, ha az utalványozott X. takarékpénztár alperes utalványát elfogadja. Minthogy az X. takarékpénztár az utalványt nem fogadta el, sőt a hátralevő részlet kiutalását bizonyos feltételek bekövetkeztétől tette függővé, állította felperes, hogy követelését joggal érvényesíti birói uton. A biróság alperes védekezését nem találta helytállónak. Nem '.olt vitás, hogy a felperesnek az A) alattin alapuló 900 pengős jutalékkövetelése fennáll. Alperes ugyan az A) alattitól ef.érő szóbeli megállapodást vitatott. Alperes e mecáll.nr.0dást, am ly szerint felperes hozzájárult ahhoz, hogy követelése érvényesítését az X. takarékpénztár által folyósított kölcsön utolsó részletének kiutalásáig elhalasztja, tanukkal kívánta bizonyítani. A biróság a tanubizonyítást mellőzte, me t a csatolt iratok alapján megcáfoltnak látja alperes állítását. Ugyanis nem tehető fel, hogy kereskedők ily fontos az eredeti szerződéstől eltérő megállapodást, küiönösen tekin'et^el az A) alatt ban foglalt azon kikötésre, mely szerint minden szóbeli kikötés érvénytelen, irásba ne fo; laljanak. Fmél fogva meg kellett a bíróságnak állapítani hogy az alperes által vitatott megállapodás, amelv fizetési hala ztást jelent, hatályát veszíte'te. mer1 ez a feltétel, amelyhez a halasztás fűzve volt — az utalványnak az X. takarákpénztár részéről val) elfogadása — nem következett be. lax teh-ít alperes követelésének érvényesítése nem idő lőtti. Ennélfogva alperesnek az A., alattiban v ' H köteleze'tsévíe felperessel szemben er°»3«c':i tartalma szerint fennáll, s minthogy ebben alperes kötelezettségét vállalt arra, hogv felperes jutalékát a kölcsön megszerzése esetében kiHzeti. a birósá- nak alperest a már a kölcsön megszerzésekor esedékessé vált felperesi követelésben és mint n rvesztest a felmerült költségekben is marasztalria kellett. Budapesten, 1936. évi november hó 9. napján. Dr. Koós Zoltán s. k. a választott biróság etnö^ Braun Arnold választott biró, íd'r. Paop-Szász Tamás választott biró, dr. Móra Zo»!tán s. k. jogügyi titkár. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V.. Mária Valen.<-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)