Tőzsdei jog, 1936 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1936 / 9. szám
IV. évfolyam, 9. szám Megjelenik minden hő elején Budapest, 1936 október 2 ww TO A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Rovatvezető: Br. KENDE ERNŐ tőzsdei h. főtitkár. Felelős szerkesztő: Dr. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egébz évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog1* Tőzsdepalota III. emelet címre küldendők JOGGYAKORLAT Anyagi Jog 30. A vevőnek, aki devizakorlátozások idején idegen valutában megállapított vételár ellenében vásárol árut, az ügylet megkötésekor vagy rendelkeznie kell az idegen valuta felett, vagy mindent el kell követnie, hogy ezt az esedékesség idejére megszerezze. Ha vevő az idegen valutában kikötött vételárat nem fizeti meg, késedelembe esik. 321/1936. V. B. ítélet: Alperes köteles felperesnek 11.971.10 svájci frank tokét, stb. megfizetni, indokok: A kereseti előadás szerint alperes felperestől vásárolt 1936 január 2-án 5000 q 1935. évi termésű .bolgár tenger t, q-kint 5.70 svájci frank áron, továbbá 1936 január 8-án újabb őOOO q bolgár tengerit 1936 március-áprilisi szállításra. A vételár az árunak a rendeltetési állomásra való beérkezésekor volt fizetendő, melynek ellenében felperes tartozott az uszályok feladási vevényét az alperesnek kiszolgáltatni. Felperes a két uszály tengerit az alperesnek rendben leszállította és a kötlevélbeli megállapodásnak megfelelően az uszályoknak a rendeltetési állomásra, Nagytéténybe, való beérkeztekor alperest a vételár megfizetésére a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank útján felhívta. Miután alperes a fizetést nem teljesítette, felperes az első uszály tekintetében 1936 április 24-én, a másik uszály tekintetében pedig 1936. évi április 30-án az alperes rovására kényszereladást eszközölt, amelyből kifolyólag 12.384.95 svájci frank árkülönbözet merült fel. Ezen tőke és járulékainak megítélésére irányult a kereset, amelyet felperes a tárgyalás során az F. 6. alatt csatolt jegyzékben részletezett várakozási díj, átállítási költség, telefon- és távirati költség fejében 21.84 pengővel, valamint a 6744. számú uszály elkésett kiállítása folytán a tengeri raktári és kezelési költsége fejében 5400 levával felemelt. Alperes Ívért- felpeinast keresetével elutasítani és a perköltségek megfizetésére kötelezni. Védekezésének lényege az volt, hogy alperes svájci frankban vásárolt felperestől, mert mint részben államlii, részben fővá'roisi intézménynek kilátása voli arra, hogy a Magyar Nemzeti Banktól az átvétel idejében szükséges svájci frankot meg fogja kapni- Minthogy azonban alperes svájci frankot nem tudott kapni, ennélfogva ez a körülmény az alperesre nézve kötelemmegszüntető tényt jelent. T.^l.'^/ltfí \^ r\ct\T non rfAVion o T7űtűlórn* *^ £ ClpCTCSrick felajánlotta, felperes azonban ezt nem fogadta el. De szabadult alperes az átvételi kötelezettség alól azért is, mert a 2) és 3) alatti csatolmányok szerint az ügylet létrejötte után a peres felek között pótmegállapodás jött létre, hogy a vételár nem fob bulgár állomás, hanem fob dunai állomás értendő. Minthogy a felperes Bulgáriából szállított, így tehát alperes nem kapta volna meg azt az árut, amit rendelt, alperes tehát ez alapon is jogosan megtagadhatta az átvételt. Tagadta a kényszereldást, tagadta a felszámított árkülönbözetek összegszerű helyességét, kifogást emelt az ellen, hogy felperes a vételár után késedelmi kamatot számít, vitatta, hogy a felemelt kereseti összeggel nem tartozik, mert az F. 6. alattiban részletezett várakozási díjjal, átállítási költséggel, telefon- és távirati költséggel, a tengeri raktári és kezelési költségével meg nem terhelhető, mert ezek a költségek az ügylet teljesedésbemenése esetén is a felperest terhelték volna. A bíróság alperesnek a védekezését alaptalannak találta. Alperes 1936 január 2-án és 8-án, tehát a devizakorlátozások hatodik évében, svájci frankban kötötte meg az ügyletet a felperessel, mert mint mondotta, neki kilátása volt, hogy a Magyar Nemzeti Banktól az átvétel idején szükséges svájci frankot meg fogja kapni. Aki a devizakorlátozások idején idegen valutában köt ügyletet, annak az ügylet megkötésekor vagy meg kell lennie az idegen valutának, vagy mindent el kell követnie, 'hogy ezt az idegien valutát az átvétel idejére okvetlenül megszerezze. Ha tehát alperes eme vállalt kötelezettségének nem tett eleget, a leszállított két uszálynak svájci frankban megállapított vételárát a felperesnek k: nem fizette, úgy a felperessel szemben fizetési késedelembe esett, minélfogva felperes a két uszály tengerit jogosan adhatta el kényszer útján az alperes terhére és veszélyére. A bíróság nem tette kutatás tárgyává az alperes által állított és a felperes által tagadott azon tényt, hogy az alperes az áru vételárát pengőben állítólag felajánlotta volna, mert felperes a kötlevélben foglalt megállapodás folytán nem volt köteles pengővételárat elfogadni, s így alperes, még ha a kikötött svájci frank pengőértékét a Magyar Nemzeti Bank által megállapított felárral együtt ajánlotta volna is fel, amit pedig alperes nem is állított, ezzel fizetési kötelezettségének nem tett eleget, felperes tehát ez esetben is fizetési késedelemben lett volna. Még kevésbé helytálló alperesnek ama védekezése, hogy miután felek között az ügylet megkötése után az a megállapodás jött létre, hogy vé-