Tőzsdei jog, 1936 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 6. szám

24 TŐZSDEI JOG 6 sz. Budapest, 1936. évi május hó 11. napján. Dr. Klár András egyesbiró, dr. Kende Ernő jogügyi titkár. 28. Elszállítási rendelkezés megadásának időpontja a szokványok lisztre és őrleményekre vonatkozó különös határozatai szerint. — Behozatali engedély hiányának következményei. — DupSikát eílenj fizetés kikötése esetén a vételárat csak a dnplikát bemutatásakor kell rendelkezésre tartani. 793/935. Irídokok: A kereseti előadás szerint alperes felperestől 1935 augusztus 13-án 450 q korpát vásárolt dktótber hav; szállításra. lAlpen s rendelkezés adási, illetve átvételi kötelezeltségénck nem tett eleget, miért is IfeHperes tőle 'késedelme folytán előállót!, a kötésár és a késedelem bekövetkeztekor létezett miapi ár Iközötti Ikülönlbözetben mutatkozó 'káránalk megtérítését igényelte. Alperes kérte felperest keresetével elutasítani és a periköltségeikben ma nász talmi. /Azt váltatta, hoigy ő az elszállítási rendelkezés megadásával ,nem volt késedelemben, mert felperes meglbizottjánalk 1150 q-ra vonatkozólag még október 10-e előtt megadta aiz elszállítási rendelkezést, a további 300 q-ra vonatkozólag pedig felperes megbízottja még óktóber 25-én kérte aiz elszállítási rendelkezés megadását, 'amely kérelemnek alperes postafor lültával eleget tett, október 26-án az egész 450 q korpára megadlván az elszállítási rendelkezést. (Felperes vitatta, hogy a kikötött szokványok 25/a. §-a szerint a vevő felhívás nélkül is köteles az elszállítási rendelkezést oly időben megküldeni, hogy az íegíkésőbb a teljesítési Ihlatáridő utolsó napját megelőző nyolcadik napom az eladó birtokába jusson, tehát alperes az elszállítási rendelkezés megadásával feltétlenül (késedelembe esett. Előadta még azt is, hogy a teljesítés ákad'álya nem is anynyira a diszpozieió h ánya, illetve késedelmes volta, hanem az volt, hogy alperesnek október 26-án még nem volt behozatali engedélye és olktóber 29-én seon állt rendelkezésére a vételár megfizetéséhez szükséges kompenzációs lei. Alperes ezzel szemlben azt vitatta, hogy a IbeUro.zatalí engedély megléte semmiféle kapcsolatiban nem áll az elszállítási rendelkezéssel és hogy a kompenzációs le'éknek is csalk az áru átvételekor, illetve a duplikát bemutatásakor kellett volna rendelkezésre állni, erre azomlban felperes jogtalan niagartartásia folytán nem iis került sor. A bíróság a kereseti ikövetelést alaptalannak találta. A peresített ügylet tárgya korpa volt ós ,a peresített ügylet a budapesti áru. és értéktőzsde szokványainak kilkötésével jött létre. A kikötött szokvány-óik lisztre és őrleményekre vonatkozó ikülönös határozatainak 12. §na szer'nt, ha az eladó felmondási jogával nem él, a vevő leglkésőlbb a teljesítési határidő utolsóelőtti hétköznapjának déli 12 órájáig tartozik a szállítás iránt rendelkezni. Az adott esetben tehát, minthogy az ügylet 1935 oíktóber havában lett volna •teljesítendő,, az alperes leglkésőíhb október 29-énék déli 12 órájá g tartozott felperesnek az elszá'l'lílá.si rendelkezést megadlni. Kétségtelen tehát, hogy október 26-án az elszállítási rendelkezés megadásával alperes még nem volt késedelemtben. Ennek folytán [felperesnek nem volt joga oíktóber 26-án az elszállítási rendelkezés hiánya miatt óvást emelni, illetve minthogy ezt mégis megtette, alperesnek joga ny it ama, hogy a kikötött szokványok 71. §-ában foglaltak szerint járjon el. Alperes ezt meg is tette, mert október 29-én óvással éit és a 71. §. b) pontja alapján árkülönbqzetmdk és egyéb káránalk megtérítését követelte felperestől — bár ezt a követelést utóbb sem önálló perben,, sem viszontkeresetileg nem érvényesítette. A kifejtettek alapján nyilvánvaló, hogy felperesnek a kizárcylaig az elszállítási rendelkezés késedelmes megadásária alapított kártérítési követelése alaptalan. Felperes arra is utalt, hoigy alperesnek az elszállíttási rendelkezés megadásaikor még nem volt meg a magyar behozatali engedélye ós még október 29-én sem volt meg a vételár k'fizetéséhez szükséges kompenzációd lei összege. Azt vitatta, hogy ennek folytán az elszállítási rendelkezés, még Iha kellő időlxin adatéit is meg, nean vehető figyelembe és alperes késedelmes félnék tekintendő. Felperesnek ez az álláspontja is alaptalan. A behozatali engedély megléte, vagy meg nem léte egyáltalán nem tartozik az eladóra, mert a behozatali engedélyii esetleges hliányánalk terhes következményei kizáíólag a vevőt érintik. Ennek folytán abból, hogy alperesnek az elszállítási rendelkezés megiaid'ása(k» még nem volt meg a magyar behozatali eniged^ye, a felperes semmiféle konzekvenciát nem vónlhat. A kötlevél szerint a vételár román-magyar clearingben, duplikát ellen volt fizetendő. Ennek folytán alperesnek csalk az volt a kötelessége, hogy a vételár kifizetéséhez szükséges román le.eket a duplikát bemutatásának időpontjában rendelkezésre tartsa és nem volt köteles azokat már az elszállítási rendelkezés megadásakor rendelkezésre tartan'. Minthogy felperes már október 26-án jogosulatlanul óvással élt, annak sincsen semmiféle jelentősége, hogy alperesnek a román leiek október 29-én sem álltak ren'dellkezésére. A kifejtettek alapján felperest keresetével el kellett utasítani. Budapest, 1936. évi március hó 20. napján. Dr. Klór András, Brmm Arnold, Davidsohn Honace választott bírák, dlr. Engel György jogügyi titkár. SZEMLE A prágai terménytőzsde választott bíróságának 1935. évi ügyforgalma. 1934-ről elintézetlen maradt 149 ügy, 1935-ben beérkezett új ügyek száma 3064. Ezek szerint 1935. évben elintézendő volt 3213 ügy. Ezek az ügyek 197 híján 1935. évben befejezést nyertek. A 3213 ügyből 1762 mulasztási Ítélettel, 77 egyezség útján intéztetett el. A 3213 perből 101 volt olyan, amelynek alapjául szolgáló ügylet a tőzsdén jött létre, 3112-őt a tőzsdén kivid kötöttek a felek. 59 esetben a felperes és 38 esetben az alperes volt külföldi. 1713 esetben lisztügylet, 250 esetben szalma és széna, 140 esetben burgonya, 120 esetben fa, 79 esetben rozs, 54 esetben búza, 79 esetben tengeri és 41 esetben korpa volt a kereset alapjául szolgáló ügylet tárgya. A peres felek foglalkozását illetőleg legnagyobb számban szerepeltek pékek (917) és a gyarmatárukereskedők (776). Terménykereskedők csak 244 esetben szerepeltek peres felek gyanánt, malmok 153 esetben és gazdák 135 esetben. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V.. Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Sch«hnann I.)