Tőzsdei jog, 1936 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / Tartalommutató

2 TŐZSDEI JOG C) Anyagi jog.* Áruüzleti szokások. Általános rész. 25. I. Az áruüzleti szokások 4. §. b) pont­jára alapított (az ügylet írásbeli elismerésé­nek megtagadása) kártérítési követelés nem esik a 70. §-ban szabályozott különleges 90 napos elévülési idő alá. 11. Az Az áruüzleti szokások 3. és 4. §-a értelmében annak a félnek, aki az írásbeli elismerést sikertelenül követelte, nincsen joga az ügylettől elállni, hanem csak ahhoz van joga, hogy az ügylet elismerését bírói úton követelje, vagy kényszerlebonyolítást foganatosítson 2. ügyletkötésnél felmerült jutalék meg nem ítélése 4. Ha az eladó a késedelmesen érkezett rendelkezést minden fenntartás nélkül elfo­gadta, a teljesítést a szerződésben megálla­pított teljesítési határidőben tartozik eszkö­zölni. A rendelkezés késedelmes adása tehát önmagában véve nem vonja maga után a szállítási határidő meghosszabbítását. A 2ő'a) §. rendelkezéseinek alkalmazási köré­ben, ha a vevő az elszállítási rendelkezést késedelmesen adja meg, az eladó nem ra­gaszkodhatik a teljesítéshez, hanem csak a 65. §. b), c) és d) pontjaiban felsorolt jogok egyikét gyakorolhatja. Ha azonban ezen jo­gok közül egyiket sem választja, hanem az elkésett elszállítási rendelkezést tudomásul veszi, úgy az eredeti teljesítési határidő le­jártáig tartozik teljesíteni 8. I. „Ab Budapest vagonba rakva vagy kocsiba rakva" kikötés esetében a vevő ré­széről diszpozíció megadásának szükséges­sége a szokások 25'a) §-a értelmében nem forog fenn, minthogy e § rendelkezései oly esetekre vonatkoznak, amidőn az eladó az árut a vevő részére a teljesítés helyéről vasúton elküldeni tartozik, ideértve azt az esetet is, hogy az eladás a vasúti állomás paritásában történt 12. Bár az áruüzleti szokások 2b!a) §-a szerint az elszállítási rendelkezést ajánlott levélben, vagy küldönc útján kell megadni, ettől a felek — hallgatólagos megállapodás­sal is —, eltérhetnek 41. A szokások 2ő!a) §-ának alkalmazása 8. II. Ha az eladó a vevőnek az áru meg­tekintésére engedélyt adott, az ilyen megte­kintési engedély adásának az a jelentősége, hogy az eladó az árut, tekintet nélkül arra, hogy eredetileg a szerződés bizonyos idő­tartamon belül volt teljesítendő, „azonnal" kívánja szállítani 8. III. Ha a vevő reggel 9 órakor az át­adás helyén az egész árumennyiséget nem találta meg, ez őt az ügylettől való elállásra nem jogosítja fel 43. L A teljesítés határnapján a szállí­tásra kerülő árut a teljesítés helyén reggel 8 órakor átadásra készen kell tartani . . . II. II. XI. li. II. XII. 3. I. Az áruüzleti szokások 33. §-a értel­mében, ha az áru valamely fuvarozó vállalat állomásán szállítandó és az eladó azt meg­állapodás szerint a vevő részére elküldi, az áru súlyát a feladási állomás hivatalos mér­legjegyével kell igazolni. Ha úgy az eladó, mint a vevő elmulasztja a súly hivatalos megállapítását, a fuvarlevélben kitett súly szolgai az elszámolásra alapul 10. Paritásos eladás esetén, ha a felek a továbbfuvarozás irányát nem állapították meg, azt a fuvardíjkülönbözetet kell elszá­molniok, amely egyfelől a paritásos állomás­tol a rendeltetési állomásig való fuvar, másfelől a feladási állomástól a rendeltetési állomásig fizetendő fuvar között fenn­forog. \ vevőnek csak az a jogos érdeke, hogy a bárhonnan szállított áru a rendeltetési állo­másig ne legyen nagyobb fuvarral megter­helve, mintha az a paritásos állomásról szállíttatott volna oda. Kedvezőbb fekvésű állomás igénybevétele folytán előálló előny a vevőt iileti. Ez a szabály — ellenkező megállapodás hiányában — akkor is, ha a rendelíelési állomás a paritásos állomás és a feladási állomás közötti útvonalon fek­szik 26. „Szolnokon át, paritás Budapest ' ki­kötéssel létesített ügyletnél a fuvardíjelszá­molás megejtése. Egyéb adat és a felek szándékára utaló körülmény hiányában — midőn a felek szándéka tisztán nem állapít­ható meg — a bíróság a megállapított ügy­leti feltételek szószerinti szövegéből indult ki és erre alkalmazta az áruüzleti szokások­nak a rendelkezéseit 31. Ha az eladó az áru minőségéért csak belföldi határállomásig felel, a vevő a kül­földre kiszállított árut akkor sem utasít­hatja vissza, ha az értékkevesbblet a szo­kásokban megállapított mértéket meg­haladja 44. Az áruüzleli szokások autón való szál­lítás esetén emelt minőségi kifogásnál vég­zendő cselekményeket illetőleg rendelkezé­seket nem tartalmaznak. Minthogy a felek nem állapodtak meg arra nézve, hogy a szokások rendelkezéseinek hiányában ilyen­kor minő eljárás követendő, a bíróság a fe­lek közölt vitás kérdést az egyebekben ki­kötött áruüzleti szokások szellemében dön­tötte el. A szokásokban letett elvek alapul­vétele mellett a bíróság azt állapította meg, hogy az elérendő cél az, hogy minőségi ki­fogás esetére a szállított áru azonossága minden kétséget kizáró módon megállapít­ható legyen és ennek a célnak a biztosítása érdekében, ha fuvarozási eszközön szállítta­tott el az áru, magából a fuvarozó eszközből történjék és. pedig a szokásokban megha­tározott szabályok szerint a mintapecsételés 9. Extrahált napraforgódara elleni kifo­gások megemelésének ideje. Ha a vevő az áru minősége ellen nemcsak, hogy a megér­kezés után nem emelt nyomban kifogást, hanem akkor sem, amikor a magy. kir. ál­VI. VII. XII. * Az esetek a lehetőség szerint az áruüzleti szokások szakaszainak sorrendjében vannak csoportosítva.

Next

/
Thumbnails
Contents