Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 11. szám

44 TŐZSDEI JOG 11. BZ. 43. Elkésett kifogásolás. 316/1935. VB. ítélet indokolás. A bíróság alpe* res védekezésének azt a részét, hogy felperes a minőségi kifogás megemelésével elkésett, alaposnak találta. Felek előadásából nem viitáis, hogy alperes az árunak egy részét március elején, a hátralevő részét pedig március 7-én leszállí'otta. Felperes előadásából kitűnik, hogy az áru leszállítása ulán felperes maga csiráztatta azt és miután néhány nap muliva azt látta, hogy az árunak nincs meg a kötlevélben garantált csiraképessége, a nyitott mintát március 13=ám a Magvizsgáló álilomásnak megküldte. iA bíróság megálllapí'ása szerint felperesnek kötelessége lett volna mihelyt -saját vizsgálata alapján megállapította, hogy az árú osiraképessége nem niegfelelő, kifogásait felperessel nyomban közölni, őt közös minta pecsételésére felhívni, a felhívás siker'ellensége esetén hivatalos mintát vétetni s azt a tőzsdei szakértőbizottság útján megvizsgáltatni. Minthogy a minősége kifogást felperes csak április 5-én, három héttel később, emelte meg, a mi= nőségi kifogásolás elkésettségét, hivatkozással) az áruüziieti szokások 49. §=ára meg kellett állapítani és felperest kéréseiével ezokból el kellett utasítani. Budapest, 1935. október 2. ÍEavidsohn Horaoe, dlr,. Domony Móric, Braun Arnold s. k., tőzsdetanácsosok, dr. Móra s. k. jogügyi titkár. 44. Ha a rendelkezés elkésetten érkezett is, köteles az eladó a szerződést teljesíteni aban az esetben, ba az eladó a rendelkezést kifogás nélkül átvette és a vevőtől a szállítási határidő meghosszabbítását kérte. Akkor is alkalmazandó ez a szabály, ha a vevő a határidő meghosszabbítás iránti kérelmet nem teljesítette. 471/1935. VB. ítélet indokolás. A szokások 17. §=a szerint, hia a kötelezettség bizonyos időtartamom belül teljesítendő, a teljesítésnek ez 'időtartam eltelte előtt kell bekövetkeznie. Ha a kitűzött időtartam utolsó napja ünnepre esik, a köitelezettség legkésőbb az ünnepet közvetlenül mteg= előző hétköznapra esik, a kötelezttség legkésőbb az ünnepet közvetlenül megelőző hétköznapon teljesítendő. A D) alatti köWevél szerint az alperes által eladott áru 1935. évi augusztus hó 15-ig volt szállítandó. Minthogy augusztus 15-e a Gergely-naptár szerinti közöniséges ünnep, a szállításnak, illetőleg átvé'elnek augusztus 14=éni kellett történnie. A szokások 25. a) §-a értelmében a bizonyos időszakon belül teljesítendő ügyletnél a vevő az elszállítási rendelkezést legkésőbb olyidőben köteles elküldeni', hogy az a teljesítési napot megelőző nyolcadlik napon az eladó birtokába jusson. 'Az elszállítási rendelkezésnek ehbezképest legkésőbb augusztus hó 6=án alperes birtokában kellett lennie. Minthogy a nemvitás tényállás szerint a diszpozíciót felperes alperesnek augusztus hó 7-én kézbesítette ki, az elszálií'ási rendelkezés megadásával felperes késedelembe esett. A bíróság ennek ellenére megállapította alperes szerződésszegését. Felperes ugyanis azt állította, hogy a diszpozíció átvétele után alperes ;iz ügylet teljesítésére halasztást kért. Alperes ezt tagadta, azt adta elő, hogy ezt a kérelmet az elszállítási rendelkezés kézhezvételét megelőzőleg terjesztette elő. A bíróság ebben a kérdésiben bizonyítást rendiéit el és 'tényként me'gá'lMpította, hogy alperes a prolongációt az augusztus hó 7=én történt dlszpozició kézhezvételét követőleg kérelmezte. Ebből a tényből a bíróság azt a következte'ést vonta 'le, hogy aliperes a diszpoziciót kellő időbeni megadottnak tekintette, azt magára nézve érvényesnek és szabályszerűnek fogadta el. A forgalom biztonsága érdekében a bíróság nem tartja megengedhetőnek, hogy a bár némi késés* sel kézhezvett elszállítási rendelkezés kifogás nélküli átvételét követőleg az eladó a teljesítési határidő prolongációját kérje, ezzel teljesítési készségét 'világosan kifejezésre juttatván s midőn ezt a kérelmét a vevő nem teljesítette, abból az indokból tagadja meg a teljesítést, hogy a diszpozíció megadása nem volt szabályszerű. Ezekszerint alperes átadási késedtelembe esett. Felperes tehát jogosan járt el, midőn a teljesítési határidő lejártát követő hétköznapon vagyis aug. hó 16-án fedeze'i vételi foganatosított. (Budapest, 1935. szeptember 18. Vágó József, Eános Ármin, KáldOr Sándor s. k., tőzsdetanácsosok, dr. Kemdle Ernő s. k. jogügyi titkár. 46. „Paritás Budapest, ex Budapest" kikötés értelme. 445/1935. VB. ítélet indokolás. A bíróság alperesnek a paritáis Budapest ex Budapest kikötési-' vonatkozó védekezését alaptalannak találta. Annak a kikötésnek, hogy a szállítás paritás Budapest ex Budapest történjék, az az értelme, hogy a vevő ne Budapestről kapja az árut, amelyet loco fuvardíj terhel, hanem egy lehetőleg nem közvetlenül Budapest környékén, hanem egy Budapesten kívül távolabb fekvő állomásról történjék a feladás, nmelyről az áru kedvezőbb átmeneti fuvar líjjal érkezik a rendeltetési állomásra. Minthogy Rákos., ahol az áru feladatott, közigazgatásilag Budapesthez tartoizik, amin nem változtat -íz, hogy a budapesti állomások között a vasúti díjszabásban Rákos állomás nincs felsorolva, hiszen a felsorolás csak azt jelenti, hogy a felsorolt budapesti állomások központosított díjtételekkel bírnak, minthogy a Rákois állomásról történt feladás folytán a felperes elesett attól a kedvezőbb átmeneti fuvardíjtól, amelyre az ügylet megkötésekor számított minthogy alperes maga is részben elismer-e, hogy a Rákosról való szállítás nem felel meg teljesen a szerződésben elvállalt kötelezettségének, hiszen a Budapest locó és Rákos állomás közti átmeneti fuvardíj fejében q-ként 22 fillért önként megtérített a felperesnek, mindezeknél fogva a bíróság felek közös kérelméhez képest kö/benszóló ítélettel döntött ezen kérdésben és kimondotta, hogy alperes azáltal, hogy Budapest—Rákos szállított, nem felelt meg a szerződésben foglalt ama kötele* zettségének, hogy az árút par|ás Budapest, ex Budapest fogja szállítani', az összegszerűség kérdésében pedig a bíróság az alább kihirdetett végzést hozta. Budapest, 1935. évi október 15. Friedlánder Emil, Káldor Sándor, dr Miklós Armand s. k. tőzsdetanácsosok, dr. Adorján Ferenc s. k. jogügyi tikár. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)