Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 9. szám

34 TŐZSDEI JOG 9. SZ. INDOKOLÁS: I. A pénzügyigazgatóság megtámadott határozata a panaszos épületének a panaszos saját használatában álló részei közül csak a tőzsdebiróság és a tőzsdei szakértő bizottság által elfoglalt helyiségekre engedélyezte az állandó házadómentességet, míg a többi épületrészekre azt megtagadta a 200/1927. sz. P. M. rendelet 2. §-a 1. bekezdése 4. pontjára hivatkozva, azzal az indokolással, hogy a tőzsde törvénnyel szervezett testület ugyan, de a kiemelt helyiségeken felüli többi épületrészek, t. i. a tőzsdetermek és a tőzsdetanács és biztos igazgatási tevékenységére használt helyiségek, amelyek a .fentidézett helyszíni jegyzőkönyvben b), c) és d) alatt vannak felsorolva, —• elsősorban üzleti célokat szolgálnak, minthogy e tőzsdetermekben magánfelek tőzsdei ügyleteiket bonyolítják le s az igazgatási tevékenység ennek az üzletnek folyománya, minélfogva a szóbanforgó tevékenység, bár bizonyos tekintetben közérdekű, — mégis közérdekű hivatalos tevékenységnek nem minősíthető. ill. Ez az álláspont nem helytálló és a panasz erészben alapos, mert e tőzsde mint törvénnyel szervezett — és nem csupán engedélyezett — testület tevékenységének közérdekű volta kétségtelenül megállapítható. Ez következik elsősorban a tőzsde törvénnyel szervezett mivoltából, minthogy törvényeket rendszerint csak közérdekből alkotnak és a törvény által való szabályozás tényében a közérdek felismerése jut kifejezésre. Az iiy módon kifejezett közérdeket szolgáló és törvénynyel létesített intézmény — a jelen esetben a tőzsde — a közérdekű minőség megítélése szempontjából nem darabolható fel, nem osztható részekre, minthogy a közérdeket az intézmény a maga tejességében, egészében szolgálja. Ezért helytelen a megtámadott határozatnak az az álláspontja, amely szerint az állandó adómentességei a panaszos tőzsde használatában álló helyiségeknek csak a fentebb megjelölt egyes részeire koilálozta. Ugy a tőzsdebiróság, mint a szakértőbizottság ugyanis a tőzsdének mint egységes intézménynek és törvény által alkotott testületnek csak egyes, attól el nem választható részei, amelyek külön-külön önmagukban önálló testületnek és jogi személynek nem minősíthetők és a tőzsde különbirósága magában a tőzsde intézményében találja meg léte észszerű feltételét és az előbbi •— a bíróság — az utóbbi — a tőzsde intézménye •— nélkül nem is keletkezhetett volna. Ennél a jogi álláspontnál d'ogva nem lehet megtagadni az állandó házadómentességet a tőzsdelátogatók üzletkötéseire szolgáló tőzsdetermektől, valamint az egész intézmény igazgatására használt helyiségektől sem és pedig annál kevésbé, mert éppen ezekben a helyiségekben folyik le az a tevékenység, amely a tőzsdének a törvényben és az alapszabályokban meghatározott célja: t. i. az árueladási és vételi ügyletek kötése, az ezek szabályozását és ellenőrzését célzó igazgatási tevékenység, amelyek együtt szolgáltatják a tőzsde tisztán közérdekű testületi tevékenységének az anyagát és alapját. Ilyen, nyilván közérdekű feladata a tőzsdének a már említett ellenőrző és szabályozó tevékenységen felül, különösen a tőzsdei kereskedelmi szokások — usance — irányítása, megállapítása és gyűjtése, amelyek közérdekű jelentőségét különösen kidomborítja a kereskedelmi törvényről szóló 1875: XXXVII. t.-c. 1. §-ában foglalt az a rendelkezés, amely szerint kereskedelmi ügyekben, törvényi rendelkezés hiányában, a kereskedelmi szokások az irányadók. Hasonlóan kétségtelenül közérdekű jellegű a tőzsdének az a köztudomású működése is, amellyel bíróságoknak, hatóságoknak és egyeseknek szakvéleményt ad. Nem kevésbé fontos, mert általános érdekű tevékenysége a tőzsdének a fontosabb árucikkek áralakulásának figyelemmel kísérése, ellenőrzése, a hivatalos árjegyzés, amelynek közérdekű jellegét számos törvényben való alkalmazása domborítja ki. Minthogy pedig a most felsorolt közérdekű tevékenység a tőzsde saját használatában álló, tehát a tőzsde mint testület szempontjából hivatalosnak tekintendő helyiségekben folyik le, ennélfogva a rendelkező részben megjelölt mindezekre a helyiségekre az állandó házadómentességet meg kellett adni. Kelt Budapesten, a magyar királyi közigazgatási bíróságnak 1935. évi június hó 14. napján tartott üléséből. Majzik Viktor s. k. tanácselnök, dr. Torzsay Gyula s. k. előadó. A budapesti áru- és értéktőzsde új alapszabályai*) A tőzsde 1935. évi közgyűlésén elfogadott alapszabálymódosítások f. é. szeptember hó 7-én léptek életbe. A módosítások három csoportra oszlanak. Első, legnagyobb részük a különtőzsdék létesítésével függ össze, a második csoportba tartoznak a büntetlen előéletre vonatkozó, a tőzsdetagság, valamint az alkalmazotti jegy elnyerését kizáró rendelkezések, a harmadik csoportot pedig azok a sürgősebb természetű a fenti tárgyakkal össze nem függő egyéb változtatások alkotják, amelyek végrehajtására most kínálkozott megfelelő alkalom. I. A különtőzsdékre vonatkozó szabályok megállapításának vezető gondolata az volt, hogy az egyes különtőzsdéknek az önrendelkezés és szakszerűség biztosítása érdekében messzemenő autonómia adassék, úgy azonban, hogy ez a tőzsdének, mint jogi személynek, mint intézménynek és szervezetnek egységét ne érintse. A különtőzsdékre vonatkozó lényeges szabályok az alapszabályokban foglaltatnak. Ki fogják ezeket egészíteni ebben a vonatkozásban a tőzsdetanács által minden egyes különtőzsdére vonatkozólag külön-külön megállapítandó szervezeti szabályok. Ezen szervezeti szabályokban lesz például megállapítandó a tagsági díj összege, a különtőzsdei u. n. vendégjegyek kiadásának esetleges kivételes módozatai, a választmány tagjainak s póttagjainak száma, a póttagok behívásának módja s az esetleg szükségessé váló egyéb intézkedések. A különtőzsdék a Budapesti áru- és értéktőzsde kebelében működő, külön szervekkel is bíró elkülönített árupiacok. Az áru'-, vjalamint értékpiacok látogatására a mai tőzsdetagságnak megfelelő rendes tagság, a *) A választottbiróság eljárási szabályaival együtt kaphatók a tőzsde pénztáránál 50 fillérért