Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 6. szám

III. évfolyam 6. •iám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1935 június 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Felelős szerkesztő: DB. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei h. főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota ül. emelet címre küldendők JOGGYAKOKLAT Alaki jog 21. Azt, hogy az üzleti összeköttetés nem szakadt-e meg a felek között, a felek foglalkozásának, az üzletük, illetőleg foglalkozásuk tárgyát tevő cikk természetének, az illető időszakban volt gazdasági helyzetnek és az irányadó összes tényezőknek mérlegelése mellett kell eldönteni. Az összeköttetés egész tartamára vonatkozó általános hatásköri alávetéstől való utólagos eltérés. A felek változott szándékát igazoló újabb kötlevélben foglalt, a rendes bíróság hatáskörére és illetőségére vonatkozó kikötés alakilag nem kell, hogy a törvényes rendelkezéseknek megfeleljen. 90/1935. A bíróság hatáskörét leszállítja stb. Indokok: Felperes alperestől az 1934. évi december hó 13-án kelt F/l. alatti megállapodás alapján 5627 pengő tökét és járulékait követelte keresetében. Keresetét a mai tárgyaláson 3949 pengő 20 fillérre leszállította. A bíróság hatáskörét felperes az 1934. évi április hó 22-én kelt F/4, alatt csatolt kötlevélben foglalt kikötésre alapította. Eszerint per esetén mindkét fél alávetette magát az eljáró különbíróság kizárólagos, fellebbezhetetlen ítéletének, mely választott bíróságnak illetékessége a felek összeköttetésének egész tartamára kiköttetett. Alperes hatásköri kifogással élt. Előadta, hogy az F/4, alattiban foglalt kikötés nem terjed ki az F/l. alattiban körülirt ügyletre, mert abban nincs arról szó, hogy a jövőben kötendő ügyletek tekintetében veti magát alá alperes a különbíróság hatáskörének. Alperes szerint a kikötés csak akkor hatályos más ügyletekre nézve is, ha az eredeti megállapodásban bizonyos határidőt jelöltek volna meg a felek, vagy körülírták volna azokat az ügyleteket, amelyekből kifolyólag származó peres kérdésekre a tőzsűebíróság hatáskörét igénybevenni kívánták. A tőzsdebíróság és a felsőbíróságok állandó gyakorlata szerint a tőzsdei különbíróság hatáskörének való alávetés nemcsak egy bizonyos, határozottan megjelölt kérdésre, hanem valamely üzleti összeköttetésből származó összes peres kérdésekre is érvényes, feltéve, ha az üzleti összeköttetés folytonos, illetve hosszabb időn át megszakítás nélkül fennállott. A bírói gyakorlat szerint azt, hogy az üzleti összeköttetés nem szakadt-e meg a felek között, a felek foglalkozásának, az üzletük, illetőleg foglalkozásuk tárgyát tevő cikk természetének, az illető időszakban volt gazdasági helyzetnek és az irányadó összes tényezőknek mérlegelése mellett kell eldönteni. A bíróság a kérdés elbírálásánál a felperes által F/5, alatt csatolt könyvkivonatban foglaltakból indult ki, ahonnan a felek közötti üzleti összeköttetés kiderül. Alperes az F/5, alattiban feltüntetett egyes tételek valóságát nem kifogásolta. Az F/5, alatti könyvkivonatból az állapítható meg, hogy alperes a gazdaságában szükséges bizonyos terményeket, így tengerit, tavaszi bükkönyt, rozsot, a szeszfőzdéjében felhasználandó cukorrépát gazdasági szükségletének megfelelő időben évenkint a téli hónapokban és tavasszal is felperestől megvásárolja, majd a nyári hónapokban ő szállít felperesnek búzát. Peres felek között ilymódon az üzleti összeköttetés alperes gazdaságához való alkalmazkodás mellett időszakonkint megismétlődő folytonossággal jelentkezik és noha az őszi hónapokban a felek egymással új ügyleteket nem is kötnek, az összeköttetés közöttük állandó és megszakítás nélküli. Ez alapon az 1934. évi április hó 22-iki F/4, alatt csatolt kötlevélben, valamint az alperes által bemutatott 4., 5. és 6. alatti kötlevélben foglalt kikötés alapján, alperes a tőzsdei választott bíróság illetékességének a felperessel folytatott egész üzleti összeköttetés tartamára magát alávetvén, a bíróság hatásköre az 1934. évi december hó 13. napján létesített ügyletből eredő vitás kérdésekre is kiterjed. Ámde a bíróság úgy találta, hogy a feleknek a 4., 5., 6., és az F/. alattiból megállapítható szándéka, az F/4, alatti kiállítása után, tehát a kereset alapjául szolgáló ügylet létesítése előtt megváltozott. 1934. évi június 16-án ugyanis alperes felperesnek 450 q búzát adott el az F/10, alattival, 3600 pengő összegű zöldhitelt is igénybevevén felperestől. Ebből az ügyletből eredő vitás kérdések tekintetében a felek magukat a miskolci kir. járásbíróság, illetőleg törvényszék kizárólagos illetékességének vetették alá. Igaz ugyan, hogy a 3600 pengő zöldhitelösszegről alperes felperesnek váltóelfogadványt adott. Felperes ezzel a ténnyel indokolta meg, hogy miért tértek el — szerinte ezúttal kivételesen — a tőzsdebírósági hatásköri kikötéstől. Az a körülmény azonban, hogy a zöldhetelösszegről alperes felperesnek váltót adott, nem érinti azt, hogy az adás-vételi ügyiéből eredő egyéb, így a netaláni késedelmes szállításból származó vitás kérdések tekintetében — amelyről az