Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 4. szám

4. sz. TŐZSDEI JOG 15 ben a csődhitelezők a fennálló törvények szerint beszámítással élhetnek. A törvény 39. §-a azonban hasonló esetben, mint aminő a bíróság által most elbírálandó, a beszámítást kiféjezetten kizárja, mert e szakasz 1. pontja szerint a csődeljárásban beszámításnak nincs helye, ha valaki a csődnyitás előtt, vagy után szerzett meg a közadós ellen valamely követelést és csak a csődnyitás után lett a tömegek adósa. Amennyiben a védett adós vagyona joghasonlatosság alapján a csődtömeggel valamilyen vonatkozásban azonosnak volna vehető és a csődnyitás a védettség elrendelésével egyjelentőségűnek, úgy az a hitelező, aki a védettség elrendelése után lett adósa a gazdának, a csődtörvény 39. §-ának most idézett rendelkezései alkalmazása mellett ugyancsak nem gyakorolhatja a beszámítási jogot. A kényszeregyességi eljárásról szóló rendelet 60. §-ának 1. bekezdése és 98. §-ának 1. bekezdése értelmében a kényszeregyesség esetén is ugyanaz a helyzet; arra tehát alperes szintén nem hivatkozhat. Minthogy ezek szerint az alperes által valódinak és lejártnak elismert felperesi követelés a beszámítás által kiegyenlítettnek nem minősül, a híróság minden egyéb, a felek között vitás, a főkérdést nem érintő körülmény elbírálásának mellőzésével a kereseti kérelem értelmében marasztalta alperest tőkében, kamatokban és az okozott költségek viselésében. Budapest, 1935. évi január hó 28. napján. Friedlánder, dr. Klár, Schwarz választottbírák; dr. Kende Ernő jogügyi titkár. 17. Kétoldalú, — visszterhes szerződésekből származó jogok és kötelezettségek átruházása. Míg a hitelező személyében történő változás: az engedményezés általában az adós hozzájárulása nélkül, az adós egyszerű értesítése mellett is érrényes, addig a tartozás-átvállaláshoz a régi adósnak és az új adósnak a megegyezésén kivül a hitelező hozzájárulása is szUkséges akkor, ha a tartozás átvállalásának az eredeti adósra nézve mentesítő hatálya van. Kétoldalú szerződésen alapuló jogok és kötelezettségek átszállásához azonban általában nem elegendő az egyik szerződő fél egyoldalú elhatározása, hanem: ahhoz a másik fél hozzájárulása is szUkséges, amikor is az egyik fél a szerződésből kiválik s helyébe a harmadik személy lép be. Kötések lebonyolításának elvállalása egyértelmű a szerződés tejesítésének elvállalásával. Ily átvállalás szintén csak a szerződésben érdekelt mindkét félnek és az átvállalónak közös megállapodásával történhetik. Ha a malomképviselő az általa közvetített ügyletek lebonyolításáért a felelősséget elvállalja, ez nem azt jelenti, hogy az illető vevők helyébe lép, hanem hogy az illető vevők mellé lép, az ezen vevőket terhelő kötelezettségek megerősítése céljából. Ha az eredeti teljesítési határidő meghoszszabbítása (prolongáció) mindkét fél érdekében újabb határidő tűzése nélkül történt és ha a felek között állandó és szoros üzleti kapcsolat állott fenn, úgy a lebonyolítás időpontját és módját nem lehet az egyik fél tetszése szerint, hanem úgy kell megválasztani, hogy az a méltányosság követelményeinek megfeleljen. 1279/1930. ítélet. — Indokok: Felperes keresetlevelében előadta, hogy alperes budapesti lisztkereskedő, volt helyi képviselője, a felperes egyes vevőinek vele szemben fennállott lisztkötéseit „a vevőkkel megállapodások alapján vevőiként magára átvállalta, de le nem bonyolította" Emiatt felperes óvással élt, majd 12.772.86 P árkülönbözetet számított fel, ebből azonban 563.55 pengő levonásba kerülvén, 12.195.92 pengőt és annak járulékait vett keresetbe. Alperes elutasítást és a költségekben való marasztalást kért. A tárgyalás anyagát a felek két csoportba osztották, külön terjesztették elő álláspontjukat az úgynevezett átvállalt kötésekre nézve és külön az úgynevezett saját kötésekre nézve. I. Idegen kötések. Alperes tagadta, hogy a keresethez csatolt kárszámlában felsorolt kötéseket átvállalta volna, tagadta, hogy bármiféle kötéshátralék lebonyolítását, a kötést aláíró közvetlen vevő helyett magára vállalta volna. Tagadta a feltüntetett hátralékok összegszerű helyességét; elévülési kifogást emelt. Előadta továbbá, hogy felperesnek a maga részéről nem lett volna módja a szerződést teljesíteni, mert nem volt elegendő lisztje. A bíróság elsősorban alperesnek azzal a védekezésével foglalkozott, hogy alperes a szóbanforgó idegen kötéseket nem vállalta át és nem vállalta magára a kötéshátralékok lebonyolítását. Erészben felperes különböző tényállításokat tett. A keresetlevélben azt adta elő, hogy alperes a szóbanforgó kötéseket ,,a vevőkkel megállapodások alapján vevőként magára átvállalta'*. Ezen előadás összevetve felperes szóbeli előterjesztéseivel arra mutat, hogy felperes keresetlevelét oly megállapodásokra kívánta alapítani, amelyeket alperes a kötések átvállalása tekintetében felperesnek egyes vevőivel létesített. Ilyen, az egyes vevőkkel eszközölt megállapodást azonban felpieres nem igazolt. Felperes előkészítőiratában, majd a szóbeli tárgyalás során, mintegy keresetlevele kiegészítéseképpen arra hivatkozott, hogy alperes a felperessel állapodott meg egyes kötések, illetve kötéshátralékok átvállalásában. Ezt az előadását később oly módon egészítette ki, hogy ezen megállapodások ikapcsán nem történt meg a szóbanforgó kötéseknek az i degen vevőkről aL peresre való átrjuházása, vevők gyanánt a felperesnél vezetett kartotékokban továbbra is az egyes idegen vevők szerepeltek, azonban alperes a lebonyolításért vállalt felelősséget. Ezeknek a tényelőadásoknak az értelmük és joghatásuk különböző és ezért külön-külön kellett a bíróságnak velük foglalkozni. A jog a kötelem tekintetében jogügylettel eszközölhető változások között ismeri a hitelezői oldalon a ikövetelés engedményezését, az adósi oldalon a tartozás átvállalását. Mindkét kötelemváltozásnak megvannak a maga előfeltételei. A kötelemváltozás most ismertetet* két esetétől lényegesen különbözik azonban az az eset, amikor nem egy kötelem hitelezője, vagy adósa személyében, hanem egy kétoldalú szerződés megkötői személyében történik változás. Míg a hitelező személyében történő változás: az engedményezés általában az adós hozzájárulása nélkül, az adós egyszerű értesítése mellett is érvényes; addig a tartozás átvállalásához a régi adósnak és az új