Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)
1935 / 3. szám
12 TŐZSDEI JOG 3. sz. 300 q 1934. évi termésű repcét vásárolt. Alperes a vételárból 50 pengőt levont. Alperes a kereset elutasítását kérte. Az 50 pengőre vonatkozólag előadta, hogy az átadás helyére megbízottját elküldötte, aki ott az áruból mintát pecsételt, az árut kifogásolta; a kifogásolás folytán a szakértőbizottság értékkevesbletet állapított meg. Állította, hogy megállapodás is volt a felek között, amely szerint a minőségi átvételhez megbízottját leküldi. Ennek a megbízottnak a költsége volt az 50 pengő, amelyet a felperesnek járó vételárból levonásba helyezett. Felperes a mintavétel költségei fejében alperes javára elismert a mai tárgyaláson 14.20 pengőt, mert ennyi a szokásos mintavételi költség, amelyet a Kontrollbüró felszámítani szokott. A bíróság a felperes részéről elismert mintavételi költséget meghaladó többletösszeget nem állapította meg felperes javára. Igaz ugyan, hogy a kikötött áruüzleti szokások 57. §-a szerint az eladó azt a költséget, melyet a vevőnek a szerződésellenes árú bemutatása által okoz, utóbbinak megtéríteni tartozik, ez esetben tehát a kellékhiányos árüt szállító felperes a mintavétel költségeit az alperesnek megtéríteni tartozik, ez a költség azonban csak szokásos és indokolt lehet. Az a körülmény, hogy a mintavételhez a vevő akár az eladó hozzájárulásával is, külön megbízottat küld, az előbbit nem jogosítja fel arra, hogy az ezáltal felmerült többletköltséget az eladótól követelje. Emiatt a bíróság a különbözeti 35.80 pengő megfizetésére alperest kötelezte. Budapest, 1935 január hó 2. napján. Dr. Klár s. k. egyesbíró, dr. Kende Ernő s. k. csoportvezető jogügyi titkár. 14. A készfizető kezest a hitelező és a főadós között létrejött egyezség (bírói egyezség) nem ütheti el attól a jogától, hogy a hitelező által felszámított, a főadós késedelme miatt bekövetkezett kár, illetőleg árkülönbözet összegszerűsége ellen kifogást emeljen. 567/1934. VB. Végítélet: A bíróság kötelezi II. r. alperest, hogy fizessen stb. — Indokolás: Felperes I. r. alperestől visszajáró vételárelőleg és árkülönbözet címén 1969.50 pengő tőkét és ennek járulékait követelte keresetében. II. r. alperest azon a címen vonta perbe, hogy ő azon ügyletért, amelyből [kifolyólag I. r. alperessel szemben követelése van, úgy a kötés lebonyolításáért, mint a vételárra adott előlegért, készfizetői kezességet vállalt. Az 1934. évi október hó 10. napján megtartott tárgyaláson felperes keresetét 1000 pengő tőkére leszállítván, I. r. alperessel egyezséget kötött. II. r. alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése kettős volt. Állította, hogy csak a vételárelőlegért vállalt készfizetői kezességet, az ügylet rendben való lebonyolításáért azonban nem. Előadta, hogy a C) alatti nyilatkozatot, amelyben a lebonyolításért való felelősség elvállalása bennfoglaltatik, N. N. nevű cégtagja elnézésből irta alá. Második védekezése az volt, hogy az árkülönbözet, amelyet felperes ikeresetbevett, öszszegszerüleg sem helyes; az a körülmény, hogy felperes I. r. alperessel, a főadóssal ebben a kérdésben egyezséget kötött, nem lehet akadálya annak, hogy II. r. alperes az összegszerűséget kifogásolja. A C) alattival szemben megemelt alperesi kifogást a bíróság nem vehette figyelembe, mert II. r. alperes oly törvényes okot, amelynek alapján a C) alattiban tett, a hatásköri kifogást elvető végzés indokolásában foglalt okoknál fogva is őt kötelező nyilatkozat hatályát sikerrel megtámadhatná, fel nem hozott. Az az alperesi védekezés azonban, hogy őt a készfizetői kezest a felperes és a főadós között létrejött egyezség nem ütheti el attól a jogától, hogy a felperes részéről felszámított, a főadós késedelme miatt bekövetkezett kár, illetőleg árkülönbözet összegszerűsége ellen kifogást emeljen, alapos volt. A bíróság emiatt azt az árkülönbözetet felülbírálta stb. Budapest, 1935. évi január hó 24. napján. Dr. Klár András s. k., a vál. bíróság elnöke, Bartha Imre s. k., Steiner Marcel s. k. választottbírák, dr. Kende Ernő s. k., titkár. 15. Az alapügyletben foglalt hatásköri kikötés érvényét az esetleges stornómegállapodás nem érm ti. 618/1934. VB. Végzés. Indokok: Felperes a bíróság hatáskörét az A) alatti körlevélben foglalt alávetésre alapította és kereseti követelését is az A) alatti kötlevélből származtatta. Alperes az A) alatti kötlevél alaki és tartalmi valódiságát nem kifogásolta, azt állította azonban, hogy ő a felperes által kijelölt átvevő megbízottjával abban állapodott meg, hogy elállnak az A) alattiban foglalt ügylettől. Utóbb egy másik ügyletet kötöttek a peres felek, ezt a másik ügyletet azonban szóbelileg kötöttéik és erre vonatkozólag nem kötötték ki a tőzsdebíróság hatáskörét. Az előadottak alapján kérte, hogy a tőzsdebíróság hatáskörét szállítsa le. Felperes tagadta, hogy az alperes által vitatott elállás megtörtént és vitatta, hogy ez reá nézve amúgy sem volna kötelező, mert ő az N. N. rt.-nak kizárólag az áru átvételére adott megbízást. A bíróság alperes hatásköri kifogását alaptalannak találta. Felperes keresetét az A) alatti — a tőzsdebíróság hatáskörének való alávetést is tartalmazó — kötlevélre alapította. Ennek alaki és tartalmi valódiságát alperes nem kifogásolta. Alperes ezen kötlevél szerint kizárólag felperessel állt jogviszonyban. Ennélfogva az ügy elbírálása szempontjából teljesen közömbös az, hogy alperes az ügyletben nem szereplő, illetve csak tényleges átvevőként szereplő rt. megbízottjával valóban létesítette-e az általa vitatott megállapodást, vagy sem. Ettől eltekintve azonban azért sem helytálló alperes pergátló kifogása, mert az a kérdés, hogy a felek a megkötött ügylet teljesítésétől elállottak-e vagy sem, az érdemre tartozik és nincs kihatással az egyébként szabályszerű hatásköri kikötés érvényességére. 1934 október 4. Schwarz Jakab s. k., tőzsdetanácsos, egyesbíró; dr. Engel György s. k., jogügyi titkár. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)