Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 3. szám

10 TŐZSDEI JOG 3. SZ. beraktározó félre, hogy azt a fentiek értelmében gondozza, de nem lehet ilyen értelemben vagyonkezelésnek minősíteni azt sem, ha a felek munkabérszerzödést kötvén, az egyik a másik által neki átadott árut manipuláltatja. A kereset alapjául szolgáló tényállás mellett számadási kötelezettség azért sem terheli alperest, mert felperesnek módjában áll saját feljegyzései, az alperestől kapott átvételi elismervények alapján — még ha alperes nem is adott volna neki a tisztítás eredményéről minden esetben pontos kimutatást, megállapítani, hogy alperes a felperes részére milyen mennyiségű árut tárolt, aminthogy a tiszítás végett átadott áruk minőségét legalább nagyjában ismervén, számolnia kellett a szokás szerint várhaló tisztítási eredménnyel is, — úgy hogy az esetre, ha mindezek figyelembevételével alperes irányában valamely igényt vél érvényesíthetni, nem lehet akadálya annak, hogy vele szemben marasztalás iránt indítson keresetet. Budapest, 1935 január hó 10. Schwarz Jakab s. k., Steiner Marcel s. k., Nagy Andor s. k., választott bírák, dr. Kende Ernő s. k. csoportvezető jogügyi titkár. Anyagi jog 10. A Kontrollbürónál őrzött minták az expertizbizottsági vizsgálat céljára tartalékminta gyanánt felhasználhatók-e? 778/1934. VB. ítélet: A bíróság kötelezi alperest stb. — Indokok: Felperes előadta a keresetben, hogy alperes 1934. évi október hó 4-én 750 q búzát adott el neki minőségi szavatossággal belföldi végállomásig. Felperes az egész szállítmány ellen minőségi kifogással élt és abból 4 nagy waggon, vagyis 600 q tekintetében közös expertizt is tartottak a felek. Az ötödik 145120. számú waggonra vonatkozólag alperes az áru minőségének a szakértőbizottság által leendő megállapításához nem járult hozzá, miért is felperes kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a felperes részéről egyoldalúan kért expertiz alkalmával megállapított értékkevesblet alperesre kötelező. Alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a 145.120. sz. waggonra vonatkozó mintának a zacskója meg volt repedve és papírral le volt ragasztva. Ez volt az oka annak, hogy megtagadta a közös expertizen való részvéte.lt. Ezt követőleg kb. egy hét múlva felperes egy újabb mintát akart megvizsgáltatni. Minthogy azonban a határállomáson a waggonból csak egy mintát pecsételtek, az újonnan bemutatott minta azonosságát felperes nem ismerte el és az annak alapján megtartott expertiz ő reá nem kötelező. Felperes állította, hogy az utóbb bemutatott mintát peres feleknek mintavételre kijelölt közös megbízottja, a Kontrollbiiró küldte be neki felkérésére és ehhez képest ez a minta alperesre nézve is kötelező. Alperes tagadta, hogy a Kontrollbüró peres feleknek közös megbízottja volt. Állította, hogy a mintavételhez egy külön megbízottat rendelt. A bíróság az alperesi vallomás alapján megnyutgtató módon meg tudta állapítani azt, hogy a Kontrollbüró a .szóbanforgó waggon megmintázása tekintetében is a peres felek közös megbízottjának minősült. A Kontrollbiiró Középeurópai Terményellenőrző rt. a tőle beszerzett mintavonási eljárási szabályzat értelmében minden mintázott waggonból cca. 1.50 kg súlyú tartalékmintát vesz, amelyet papírzacskóban a waggonszám, a mintázás keltének és a tétel elszámolását tartalmazó napi elszámolás sor- és tételszámának feltüntetésével sorrendben két hónapig megőriz. A Kontrollbüró közlése szerint ezáltal biztosítva van az, hogy a minta más áruval nem cserélhető el. A Kontrollbüró ezt a nála őrzött tartalékmintát, miután az első minta aggályos volt, felperes kérelmére utólag lepecsételte és ez a minta került a szakértőbizottság elbírálása alá. A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, vájjon ez a Kontrollbürónál nyitottan őrzött tartalékminta az alperes által szállított árú minőségének elbírálásánál alapul elfogadható-e? A Kontrollbüró általában hivatásszerűen foglalkozik mintavétellel és pedig az esetek nagy részében, — az adott esetben is — mint a felek közös megbízottja jár el és úgy a termelők, mint a kereskedők részéről közbizalmat élvez, a fent érintett eljárási szabályzata szerint a tartalékminták vételénél és megőrzésénél a lehető legnagyobb gondosságot fejti ki, úgy, hogy fel sem tételezhető, hogy a Kontrollbüró hivatalos helyiségében őrzött minták elcseréltessenek. Minderre tekintettel a bíróság megállapította, hogy a Kontrollbüró által a jelen esetben vont és őrzött tartalékminta a 145.120. számú waggonban szállított búza minőségi elbírálásának alapját képezheti. Minthogy a 2751/1934. Sz. V. sz. egyoldalú szakértői vizsgálati jegyzőkönyv szerint a szakértőbizottság felperes kérelmére ezt a mintát tette vizsgálat tárgyává, a bizottság által kimondott szakvélemény alperesre kötelező. Ennekfolytán a bíróság a mutatkozó 67.10 pengő értékkevesblet megtérítésében elmarasztalta alperest. A keresethez mellékelt A) alatti jegyzékben érvényesített sürgönyköltségeket, amelyek egy része a korábbi szállítmánynak minőségi kifogásából ered, valamint a szakértői vizsgálat költségét a bíróság, mindezeket számszerűleg is helyeseknek találván, az áruüzleti szokások 57. §-a értelmében ugyancsak megállapította alperes terhére. Mindezalapon marasztalta a bíróság alperest a keresetben érvényesített tőkében, kamatokban és pervesztessége folytán az okozott költségek viselésében. Budapest, 1935 február 11. Braun Arnold s. k., Bing Gyula s. k., Bartha Imre s. k., választott bírák, dr. Kende Ernő s. k. csoportvezető jogügyi titkár. 11. Kereskedelmi csalás. A mustravételi szabályok kereskedelmi csalás esetén is megtartandók. 14 /1935. VB. Ítélet: A bíróság kötelezi alperest, hogy fizessen stb. — Indokolás: Felperes előadta keresetében, hogy alperesnek eladott 100 q lencsét q-ként 32.50 pengőt vételáron. Alperes a vételárból azonban 63.80 pengőt jogta-