Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 6. szám

22 TŐZSDEI JOG 6. szám olcsóbbítása ezen a réven nem volna elérhető, mert a tőzsdei illetékek az összes költségeknek csak mintegy ötödrészét teszik kri. (Annak a .kérdésnek az elbírálása érdekében, hogy az ügyvédi munkadíjaik általános leszállítása kivánatos-e, összehasonlítás tárgyává tétetett a tőzsdebírósági ügyvédi díjsizabás a kir. bíróságolk előtt alkalmazásra kerülő ügyvédi díjszabással, kipuhatoltattak továbbá a két skála alkalmazására nézve irányadó alapelvek is. Az összehasonlítás során megállapítást nyert, hogy az ügyvédi díjskála általános leszállítása nem látszott ezidőszerint indokoltnak, különös figyelemimel arra, hogy a tőzsdebírósági eljárás egyfokú, így kevesebb munkaalkalmat nyújt, tehát méltányosnak látszott, hogy az ügyvéd koncentrált és felelősségteljesebb munkateljesítményéért bizonyos mértékben magasabb munkadíjban részesüljön mint a kir. bíróságok előtt, figyelemime'l továbbá arra is, hogy a tőzisdebírósági ügyvédi munkadíj A. skálája a kir. törvényszéki skálával egyezik. Három irányban tartotta szükségesnek a tanácsi határozat a jelenleg fennálló rendszer módosítását; az egyik az, hagy a makaossági tárgyalásök díja, amelyeknél az ügyvéd érdemleges munkát nem végez, 20 százalékkal leszállíttassók; szükségesnek látta továbbá, hogy a bíróság részére — amely egyébként az ügyvédi költségek megállapításának egész területén szabad mérlegeléssel jár el — biztosíttassák a lehetőség különösen arra, hogy oly esetben, amikor az ügy báróimnál több tárgyalás után fejeződik be, a negyedik és következő tárgyalások díját az ú. n. B skálánál alaosonyahb, de az A sikála felénél áltálában nem kisebb összegben állapíthassa meg; ezzel a tőzsdebírósági skálát alkalmazásában is közelebb hozta a kir. bíróságoknál alkalmazásban lévő skálához. Végül a skátaszerü ügyvédi díjak bizonyos móltányos emelésének lehetőségét kívánta a határozat biztosítani alkkor, amikor az eljáró bíróság figyelmét arra hívta fel, hogy oly esetben, amikor az ügy egy érdemleges tárgyaláson fejeződik be ós az eddig érvényben völt szabályok szerint a felperes két alktusért kapnia A skála szerinti díjazást, míg az alperes csak egy aktusért kapna A skála szerinti díjazást — az alperesi ügyvéd részére megállapítandó díj az A slkála méltányos, mintegy 20 százalékos felemelésével történjók. Végül ügyvédi körökben elhangzott kérelmek alapján elhatározta a tanács azt, hogy a kiadva nyi dijak fokozatába, amely szerint eddig az 1000 pengőt meghaladó összegű perekben a kiadmány alapdíja tekintet nélkül a pertárgy értékére 10 pengő volt, egy újabb lépcső ilktattassék be, nevezetesen, hogy 1000—1500 pengő perértékig a kiadmányi díj 7.50 pengő legyen és csak az 1500 pengőt meghaladó perértékű perekben legyen a kiadmányi díj 10 pengő. A tőzsdebirósági illetékek leszállítása, valamint az ügyvédi díjfokozatok ujabb szabályozása tárgyában, mielőtt a titkárság által kidolgozott javaslat a tőzsdetanács elé került volna, szakértekezlet tartatott a tőzsdebirósági jogügyi titkárok és a tőzsdei bíráskodásban gyakrabban résztvevő ügyvédek bevonásával. A szakértekezleten megjelent ügyvédek mindnyájan hozzászól lak a felvetett kérdéshez és megnyugvással, illetőleg helyesléssel fogadták az előterjesztett javaslatot.*) *) Az 1934. június 1-én életbelépő új díjszabás a tőzsde pénztáránál 10 fillérért kapható. JOGIRODALOM Über die Bedeutung der Börsenschiedsgerichte im internationalen Handelsverkehr (A tőzsdebíróságok jelentősége a nemzetközi kereskedelmi forgalomban), írta Dr. Kende Ernő, „Der Wirtschafter" wieni közgazdasága folyóiratban megjelent tanulmány külön lenyomata, Wien, 1934 május. A dolgozat bevezetésül a tőzsdék keletkezésének gazdaságtörténeti előzményeit és alapjait adja. Egészséges gazdasági élet osak akkor lehetséges, ha reális árak kerülnek felszínre, ennek előfeltétele pedig az, hogy minden jelentős, gazdaságilag számiba vehető kereslet ós kínálat egy helyre, a piacokra, majd a tőzsdékre, összpontosuljon, előfeltétele azonban aiz is, 'hogy az áralakulás processzusánál a gazdaságilag nem indokolt, a termelést ós a fogyasztást közvetve sem érintő, illetve nem ilyentől kiinduló kereslet ós kínálat távoltartassék. A tőzsde ehhez képest nemcsak barométere a gazdasági életnek, feladata nemcsak abban merül ki, hogy konstatálja az áralakulást, hanem egyben árkialakító, árkiegyensúlyozó funkciója van, s ily módon a gazdasági életnek legfontosabb szervei közé sorozandó. Hogy a tőzsdék gazdasági hivatottságukat betölthessék, bizonyos kötetlenséget, szabadságot kell részükre biztosítani, főleg függetlenséget olyan jogszabályoktól, melyek a valóságos árak kialakulását nehezítik, vagy lehetetlenné teszik; másfelől síziüikség van azonban e téren egészen különleges, a köizpolgáritól eltérő jogszabályokra, ügyleti feltételiként szereplő szokványokra. A különleges jogisziábály különleges bíróságok létesítését teszi szükségessé. Bár elvileg nem mondható az, hogy a rendes bíróságok ne ítélkezhetnének a különleges tőzsdei jog szerint, a tőzsdeügyletek elbírálása mégis nélkülözhetetlenné teszi a tőzsdei különbíróságokat, melyek speciális kereskedelmi szaktudással, a polgári perrendtartás formális rendelkezéseitől függetlenítve ítélkeznek. Szerző történeti példákat boz fél arra, hogy a fejlettebb, tökéletesebb, nemzetközi színezetű jog a kereskedelmi élet szükségleteiből fakadva a tőzsdehír ós ág hoz hasonló különös bíróság ítélkezésének szűrőjén keresztüli ailalkullt M már régmúlt időkben is. Ezeknek a bíróságoknak ós így a tőzsdeibíróságnak is kulturális jelentősége van. A modern tőzsdebíróságok nemzet- és világgazdasági jelentőséggel rendelkeznek, mert gyűjtőlencséi a gazdasági élet legfontosabb szálainak ós jelentékeny tényezői a nemzetgazdasági és világgazdasági valóságos áralakulás biztosításának. Amennyiben ugyanis a tőzsdének az a biviatásay hogy az ügyletkötések koncentrálásával a mindenkori világpiaci helyzetnek megfelelő áralakuílást biztosítsák, — úgy a tőzsdebíróságoknak a feladata mindazoknak az akadályoknak az elhárítása, gátló tüneteknek a kiküszöbölése, amelyek a reális áraknak útjában állanak. A tőzsdebíróságok mindenekelőtt a tőzsdei szokások uralomra segítésével a forgalom biztonságát garantálják, ami legelemibb előfeltétele a reális árialalkulásnak. A forgalmi élet bizonytalansága, az ebből eredő bizalmatlanság oly zavaró momentumök, amelyek egyebék mellett természetellenes áralakulást is okoznák. A reális áraik jelentkezését biztosítja a tőzsdebíróság ítélkezése az által is, bogy szerződésszegés esetén a késedelemnek a tőzsdei szo-