Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 4. szám

II. évfolyam 4. szám. Megjelenik minden hó elején Budapest, 1934 április 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Felelős szerkesztős DR. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei h. főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota ül. emelet cimre küldendők JOGGYAKORLAT Eljárási jog i. 17. Közkereseti társaság két tagja között létre­jött oly megállapodás, amely szerint az egyik cég­tagnak sem a közös céggel szemben, sem a másik taggal szemben nincs követelése és amely szerint az üzlet berendezési tárgyai a másik cégtag tulaj­donát képezik, nem tekinthető oly nyilatkozat­nak, amellyel az illető másik cégtag a közkereseti társaság összes jogait megszerezte volna; ennél­fogva nem alkalmas arra, hogy a közkereseti tár­saság és valamely harmadik személy között létre­jött szerződésben foglalt hatásköri alávetés alap­ján az illető cégtag saját nevében pert indítson a közkereseti társasággal szerződő harmadik sze­méllyel szemben a tőzsdebíróság előtt. 655/1933. Tőzsdebírósági végzés. A bíróság ha­táskörét leszállítja. Indokok: Felperes, mint az A. és K. ... -i bej. cég tagja az utóbbi cég és az alperes között létrejött, a keresethez A) alatt csa­tolt képviseleti megállapodás alapján érvényesí­tett igényeket alperes irányában. Állította, hogy a B) alatti szerint az „A. és K. cégből eredő összes jogok őreá szállottak át". Az A) alatti 62. pontjá­ban foglalt kikötésre alapította felperes a bíróság hatáskörét. Alperes hatásköri kifogást emelt. Előadta, hogy az A) alatti okirat az A. és K. cég és közötte jött létre, minélfogva felperes vele szemben — hacsak szabályszerű engedményt nem igazol — a külön­bíróság előtt nem léphet fel. Alperes szerint a B) alattiban foglalt nyilatkozat ilyen engedménynek nem tekinthető. Felperes azt adta elő, hogy az A. és K. cég má­sik tagja A. E. 1931. év decemberében ismeretlen helyre költözött, tőle tehát más engedményi ok­iratot, mint amely a B) alattiban foglaltatik, nem kaphat. Tanukat kért kihallgatni arranézve, hogy a B) alatti kiállításával a felek szándéka a cég megszüntetésére irányult és arra, hogy a cég összes jogai felperesre szálljanak. Peres felek közösen azt adták elő, hogy az A. és K. cég a cégbíróságnál ezidőszerint is be van jegyezve. Tekintettel arra, hogy alperes az A) alatti meg­állapodásban nem felperessel szemben, hanem az A. és K. céggel szemben vetette magát alá az el­járó külön bíróság hatáskörének és tekintettel arra, hogy a kikötött hatáskör nem magához az ügylethez, hanem az ügyletet létesítő személyek­hez fűződik: felperes, aki a saját személyében al­peressel az A) alattiban nem szerződött, az utóbbi­ban foglalt hatásköri alávetés alapján alperest ezen bíróság előtt perbe nem foghatja. A B) alattit a bíróság mérlegelvén, megállapí­totta, hogy ebben kizárólag A. E. cégtagnak az A. és K. céggel szemben való belső viszonya nyert szabályozást és hogy abban semmiféle oly rendel­kezés nem foglaltatik, amelyből arra lehetne kö­vetkeztetni, hogy az A. és K. cég jogait felperesre engedményezte. Felperes ezek szerint engedmény címén nem veheti igénybe a tőzsdebírósági hatás­kört. A B) alatti világos tartalma mellett a bíróság nem találta célravezetőnek a felperes által kért bizonyítás lefolytatását abban a kérdésben, hogy a B) alattit létesítő feleknek mire irányult a szán­déka, mert ez a szándék az okiratban kétséget ki­záró módon kifejezésre jutott, úgy, hogy különö­sen a nyilatkozatot tevő személyen kívül álló tanuk vallomása alapján — A. E. a felperesi elő­adás szerint ismeretlen helyen tartózkodván, tanuként nem hallgatható ki — a B) alattiban foglaltakkal szemben a nyilatkozatnak más értel­met tulajdonítani amúgy sem lehetne. Ez alapon a bíróság hatáskörét leszállította és az alaptalanul igénybevett perút által okozott költségek viselésére felperest kötelezte. Budapest, 1933 november 2. Dr. Rapoch Jenő, Dános Marcel, dr. Szeben Dezső tőzsdetanácso­sok, bírák, dr. Kende Ernő jogügyi titkár. II. P. V. 15002/2/1933. szám. A kir. ítélőtábla vég­zése. A kir. ítélőtábla felperes felfolyamodásának helyt nem ad. Indokok: Az alperes által hatáskör hiánya miatt emelt pergátló kifogás tárgyában a Buda­pesti Áru- és Értéktőzsde választott bírósága által hozott végzés ellen az 1881 : LIX. t.-c. 95. §-a ér­telmében nem fellebbezésnek, hanem felfolyamo­dásnak van helye. A Pp. 481. §-ának 3. bekezdésében foglalt ren­delkezésre tekintettel azonban a kir. ítélőtábla a felperes által tévesen fellebbezésnek címzett be­adványt felfolyamodásnak minősítette, és miután nevezett választott bíróság a felfolyamodási határ-

Next

/
Thumbnails
Contents