Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 10. szám - A tőzsdebíróság új eljárási szabályai

I. évfolyam 10. szám. Megjelenik minden hó elején Budapesti 1933 október 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Felelős szerkesztő: D R. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei h. főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. emelet címre küldendők Xf A tőzsdebíróság új eljárási szabályai A tőzsdei választott bíróság eljárási szabályait a tőzsde folyó évi rendes közgyűlése több vonatkozásban megváltoztatta és kiegészítette; ezek az új eljárási szabályok folyó évi szeptember hó 1. napján léptek életbe. A módosított szabályzat fontosabb rendelkezéseit a következőkben ismertetjük: /. Határnap elmulasztása. A várakozási idő az eddigi szabályok szerint egy óra volt. Az új eljárási szabályok szerint a várakozási idő 1U óra, vagyis a mulasztás következményeit csak az idézésben megjelölt órát követő XU óra elteltével lehet kimondani. Az érvényben volt eljárási szabályok szerint a pert „megszűntnek" kellelt tekinteni, ha a tárgyalásra egyik fél sem jelent meg. Az új eljárási szabályok kimondják, hogy ha a felek közül egyik sem jelent meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, az eljárás „szünetel', azonban három esztendőn át a szünetelés beálltától fogva bármelyik fél kérelmére az eljárási folytatni kell. Három év elteltével a pert megszűntnek kell tekinteni, vagyis abban további eljárásnak már nincs helye. A fenti szabály azokra az esetekre nyer alkalmazást, amidőn a felek folyó évi szeptember 1. után szüneteltetik a pert. Azokat a pereket, amelyekben a felek a folyó év szeptember 1. előtt mulasztottak el valamely tárgyalást, az új eljárási szabályok szerint úgy kell tekinteni, mintha a szünetelés 1933. szeptember 1-én vette volna kezdetét s ehhezképest ezekben 1936. augusztus 31-ig lehet az eljárás folytatását kérni, 1936. szeptember 1-ével azonban ezeket a pereket megszűntéknek kell tekinteni. Ha a tárgyalást a szabályszerűen megidézett alperes mulasztja el és felperes ítéletet kér, a bíróság a keresetlevélben foglalt tényállításokat valóknak fogadja el, ilyen esetben is vizsgálni kell azonban, hogy ezen tényállás megalapítja-e a kereseti követelést s ha az igény jogilag a felperes előadása szerint sem áll meg, alperest marasztalni nem lehet. Ha a bíróság külön határnapot tűz ki határozatának kihirdetésére, határozatát akkor is kihirdeti, ha a felek közül egyik sem jelent meg. Határozathirdetési határnapon tehát a per nem válik szünetelővé a felek meg nem jelenése okából. Amennyiben a felek a határozat kihirdetésének mellőzését kívánják, pl. azért, mert időközben perenkívül kiegyeztek, úgy akár a határozathirdetési határnap előtt írásban, akár a határnapon szóval együttesen kell kérniök a kihirdetés mellőzését, illetőleg azt, hogy a bíróság a pert szünetelőnek mondja ki, vagy hogy a keresettől való elállást tudomásul vegye. 2. Titkári tárgyalás. Előkészítő iratok. Az eddigi szabályok szerint titkár előtti tárgyalást számadási perekben lehetett csak elrendelni. Az új eljárási szabályok szabad kezet engednek a bíróságnak abban a tekintetben, hogy mindenkor elrendelhesse a jogügyi titkár előtti előkészítő tárgyalást, valahányszor ezt indokoltnak látja. Bonyolúlt perekben a bíróság előkészítő iratok váltását is elrendelheti s a szükséghez képest belátása szerint állapítja meg az előkészítő iratok számát, beadásának sorrendjét és határidejét. Úgy a titkár előtti tárgyalás anyagát, mint az előkészítő iratok tartalmát is a jogügyi titkár a bíróság előtti tárgyaláson, tehát a felek jelenlétében ismerteti, a feleknek azonban jogukban áll előterjesztésüket a bíróság előtti tárgyaláson is megtenni. S. Tanúkihallgatás. A fél eskü alatti kihallgatása. Szakértői bizonyítás. Vidéken lakó tanút a bíróság rendszerint a tanú illetékes járásbírósága útján, vidéken lakó felet azonban rendszerint maga a tőzsdei választott bíróság hallgat ki. A vidéki tanút is maga elé idézheti a bíróság fontos okból, így például különösen akkor, ha nagy súlyt helyez a bizonyítás-felvétel közvetlenségére, vagy ha a szembesítés látszik szükségesnek, stb. Másfelől a fél kihallgatása végett is az illetékes vidéki járásbíróságot keresheti meg a bíróság akkor, ha nem helyben lakó félnek a tőzsde-