Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1933 / 6. szám - A tőzsde közönsége és a tőzsdei jog ismerete - Búza- és lisztminőségvizsgálatok [könyvismertetés]
I. évfolyam 6. szám. Megjelenik minden hó elején Budapest, 1933 június 1. TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Felelős szerkesztő: DB. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei h. főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. emelet címre küldendők A tőzsde közönsége és a tőzsdei jog ismerete Dr. Miklós Armand tőzsdetanácsos. Ismert jogi szabály az, hogy a törvény nemtudásával senki sem mentheti magát. A tapasztalat ennek ellenére azt igazolja, hogy még olyanok, akik foglalkozásukat a legnagyobb kötelességtudással látják el, sem ismerik azokat a jogszabályokat, amelyek a munkakörükben nap-nap után előforduló jogviszonyokat szabályozzák. A jogszabályok — s ezúttal a tőzsdei üzletekre vonatkozó joganyagra kell gondolni — ismeretének jelentősége és szükségessége a gazdasági élet normális funkcionálása esetén is adva volna, de sokszorosan nagyobb ez a mai viszonyok között, amikor a gazdasági élet mezőin lépten-nyomon drótakadályokba ütközünk, amelyek természetesen kihatnak a kereskedelmi ügyletek jogi konstrukcióira is s azokat szokatlanul bonyolulttá teszik. De még a normális viszonyok feltételezése mellett is tapasztalataim szerint az a helyzet, hogy a tőzsde tagjainak tekintélyes része — úgy az érték-, mint az árú üzletben tevékenykedők — kitűnő kereskedői tulajdonságaik és nagy gyakorlati tudásuk ellenére sincsenek, vagy csak kevéssé vannak tisztában az őket legközvetlenebbül érintő tőzsdei szokványokkal. Nem is szólva azokról az alapvető jogelvekről, melyek ismerete minden kereskedő számára nélkülözhetetlen. Csak példázva említem meg, hogy bár a pénzérték ingadozásának korát éljük és sokan ezen a téren szomorú tapasztalatokat szereztek — a tőzsdetagok túlnyomó része nincs tisztában azokkal a jogszabályokkal, amelyek figyelembevételével a pénzérték hullámzásával járó károk — a lehetőség szerint kiküszöbölhetők. Egy másik példa: Az értéküzletben tevékenykedő tőzsdetagok túlnyomórésze foglalkozik lombardügyletekkel. Ennek ellenére igen sokan vannak, akik a Kereskedelmi Törvénynek a kézizálog (lombard) ügylet lebonyolítására vonatkozó 305. és 306. §-ainak igen fontos rendelkezéseit nem ismerik. Az exekúciók körül is igen sok esetben követnek el — akár csak formai — mulasztásokat, holott az exekúciós eljárást a szokványok és a Kereskedelmi Törvény szabatosan előírják. Ezeknek a mulasztásoknak gyakran súlyos következményei vannak az érdekeltekre. A tőzsdebiróság Ítélkezésében az anyagi igazságot keresi és sokat fárad azon, hogy amennyire lehet, kiküszöbölje, vagy legalább is csökkentse azokat az önokozta károkat, amelyek a szokványok, vagy a törvény hiányos ismeretéből származnak. Keze azonban nagy mértékben megvan kötve, mert a tőzsdei választott bíróság sem járhat el önkényesen. Az a körülmény, hogy Ítéletei ellen az ügy érdemében nincs perorvoslatnak helye, nem jelenti ezt, hogy nem köteles a jogszabályokat alkalmazni. Mindezekből következik, hogy a gyakorlati kereskedőnek saját érdekében ismernie és pontosan be kell tartania a jogszabályokat. A „Tőzsdei Jog" éppen a jogszabályok ismeretének népszerűsítése terén tölt be hézagpótló és fontos szerepet. Búza- és lisztminőségvizsgálatok ^L* Dr. Tibor István könyve, ismerteti Dr. Hollander József, a Gizella-gőzmalom r.-t. műszaki igazgatója. Hézagpótló és ezideig valóban nélkülözött szakkönyv jelent meg a napokban Tibor István a M. Kir. Gabona- és Lisztkisérleti Állomás osztályvezető igazgatóhelyettesének tollából. A könyv címe: „Búza- és lisztminőségvizsgálatok" és 20 fejezetre tagozva, 244 oldal terjedelemben, teljes részletességgel, könnyen érthető, szabatos szövegezéssel, számos jól megválasztott, illetve alaposan megrajzolt ábrával, grafikonok és táblázatok kíséretében ismerteti a gabona- és lisztvizsgálatok összes módjait és az ezekhez szükséges műszereket, eszközöket, valamint a velük való bánásmódot. Magyar nemzeti szempontból is nagyjelentőségű az a körülmény, hogy a könyv, ismertetve a gabona- és lisztminőségvizsgálatoknak fejlődéstörténetét, kidomborítja azt a