Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 31. szám

csaknem szórul-szóra megfelel a III. András 1298: 23-diki törvényczikke által elrendelt intézménynek. Igen, nyomban az 1229 diki forradalom ntán a velenczei köztársaság alkotmánya oda módosíttatott, miszerint a »Nagy tanács< minden nyolcz hóban 6 tanácsost választ a dogé mellé, kik közöl minden 4 hónapban 4 kilép és a kiknek beleegyezése (ellenjegyzése) nélkül a dogé minden rendelete, minden intézkedése érvénytelen. E hat tanácsos piros öltönyt viselt és innént lön a >Rossi«-k neve alatt ismeretes; ők nemcsak a »Signora« tagjai, de valóságos felelős-miniszterek voltak, s kiknek tanácsadása mig egyfelől irányadó továbbá, ha két esküdt azt nyilvánítja, hogy az esküt magyar nyelven letehetik, de e nyelvet tökéletesen nem birják — mi nem zárja ki, hogy a tárgyalásnál előadottakat fel nem foghatták volna — de a mi iránt panasz, felszólalás nem is történt; vagy ha a magán vádló a viszonválaszra, nem közvetlenül erre, hanem a bírósági elnök összegezése után akarván felelni — ez megtagadtatik. TöttÖsi Gyula községi jegyző mint magán vádló Kollár Márton segédlelkész, mint a Katolicke Noviny < (tótlap szerkesztője) e. sajtó utján elkövetett becsületsértés vétsége miatt a pozsonyi tszék mint volt de lege a dogeranézve: addig másfelől aajtobirÓ8ág* M -„ * esküdtgzék már a mandátum rövid voltánál fogva is szükségkép a > Nagytanács« többségének kellett, hogy kifejezze a véleményét. Ezen velenczei intézményben kell koresnünk III. András 1298 : 23-diki törvényczikkének tudományos, vagy ha ugy tetszik eszmei eredetét. A ki kételkedik ezen 1. isonlitsa egybe e hazai törvényünket^ emiitettem velenczei törvénynyel és fölfogja ismerni ugy a mintát mint az utánzatot. Amaz, a velenczei már évtizedekkel előbb érvényben volt, még mielőtt III. András megszületett (1264. vagy egy évvel később, 1. Nagy Iván: >Az utolsó Árpádházi király trónralépte< 9. 1.): emez 1298 : 23 tczkkünk rávall velenczei eredetijére nemcsak a sanctióban, mely a tanácsosok hozzájárulása nélkül kibocsátott királyi rendeletek és minden egyébb fontosabb ügyekbeni rendelkezések érvénytelenségét mondja ki, — hanem azon intézkedéseiben is, amelyekben a tanácsosoknak az országgyűlés (Nagytanács) általi választatását és ugyan nagyon rövid időközökre, csak 3 — 3 hónaprai választatását rendeli el. Hol van azaz aragoniai törvény carta puebla vagy fuero, mely ennyi rokonságot vallana a mi 1298: 23 tczkkünkköz? Nem létezik sehol. Ez eszmék azonossága csak a velenczei törvény és III. András törvénye közt kézzelfogható positivitás ! Nincs is ezen mit csodálkoznunk. III. András atyja István herczeg Velenczében kötött házasságot; Morosini Tomasinát, Morosini Marino dogé unokáját. Morosini Albert nővérét vette ő nőül, tehát oly körbe házasodott, melyben bő alkalma volt Velencze államintézményeivel közvetlen közelből behatólag megismerkedni. E házasságból született III. András: itt, Velenczében az államélet hatalmasainak rokoni körében nyerte ő neveltetését, tanfolyamait, még pedig oly gondozás alatt, mely ama században, de még később is csak kevés királynak jutott. Mi természetesebb tehát, miszerint a kormányfelelősség azon eszmé jét senki más nem hozta át Velenczéből, mint maga III. András ? Oly vonás, a mely az utólsó Árpád királyt bizonyára kimagasló talapzatra emeli. (Folytatása következik.) vádlottat nem bűnösnek mondotta ki s így az a vád alól felmentetett Ezen Ítélet ellen magáuvádló t&mm. panaszszó! élt. A Kir. Curia azt elvetette; 1 mert a hiteles tárgyalási jkönyv szerint az esküdtek az 1867. máj. 17-ki igazs. rend. 41. §-ának megfelelő, a bíróság, felek s ügyvédeiktől ugy a hallgatóságtól is korlát által elválasztott, s a vádlottal szemközt eső helyet foglaltak el, s az elnök által arra, hogy a vétkesség iránt hozandó határozat előtt a külvilággal érintkezniük nem szabad^még a bizonyítási eljárás megkezdését megelőzőleg figyelmeztetve lettek, — az idézettrendelet 47. §-ban foglalt erre vonatkozó szabály pedig az által, hogyRuttkay Gyula pótesküdt Beck Antalhoz — mint ezt a bíróság is tett jelentésében beismeri — néhány szót intézett, melyre azonban a birósági elnök közbevágó tilalma folytán, választ nem kapott, oly lényegesen, hogy e miatt az eljárás meg lenne semmisíthető, annálkevésbé sértetett, minthogy a megnevezett pótesküdt az esküdtek tanácskozásában s a határozat hozatalában részt különben se vett ; s azon válasz nélkül maradt s az ügyben nem itélő póttaghoz intézett pár szó az ügy eldöntésére befolyást nem gyakorolhatott. 2. Mert a jkönyv szerint is igaz ugyan, hogy a 12 esküdt közül egy rendes tag Franki Henrik s egy póttag Manderla András az elnöknek az összes esküdtekhez intézett azon kérdésére: hogy képesek-e az esküt magyar nyelven letenni ? — azt felelték, hogy az esküt magyar nyelven letehetik, de e nyelvet tökéletesen nem birják: ez azonban nem zárja ki, hogy a tárgyalásnál előadottakat fel nem foghatták volna — s miután az „elnökség az idézett rend. 40. §. értelmében tolmácsról gondos- sz. a. felperest keresetével elutasította és s védelem előadásában a felek nem akadályoztattak; s kérelem vagy panasz ez iránt a tárgyalás folytán nem is adatott elő; a személyesen jelen volt magán vádló ugyanis a vádlott képviselőjének viszonválasza után szót nem kért, ami jogában állott volna, s csak azután akart felszólalni, midőn a birósági elnök már a bevégzett tárgyalást összegezte, midőn már ennek az eljárási szabályok szerint helyes ideje nem volt; mert az emiitett szab. 59. §. szerint az elnöki összegezés után közvetlenül a megfejtendő kérdések föltevése következik s a 62. §. szerint csak ezen kérdésekre nézve van azontúl a feleknek nyilatkozási joguk, miként azt a birósági elnök is a magánvádló ebbeli elkésett kérelmének visszautasításakor kijelentette. »4. Az esküdtekhez intézett kérdések szövegének felolvastatása után a tárgyalási jkönyv szerint, senki azokra megjegyzést s ellenük kifogást nem tett: fel kell tehát tenni, hogy a kérdések szövegezésébe a felek, s a jelenvolt magán vádló is, bele nyugodtak. — De ettől eltekintve a feltett kérdések meg is felelnek a min. rend. 60. §-ban foglalt kívánalmaknak: s a bíróság az által, hogy a 2-ik megfejtendő kérdésbe magánvádló Tőttösi nevét felvette s e kérdést ugy intézte, hogy a vádbeli czikk által névszerint ő ellenében követtetett-e el a becsületsértés — az ügy állásának teljesen megfelelt s az esküdteket félre nem vezette. 'Mindezek szerint az lS67.máj. 17-ki sajtóügyi eljárási rend. 91. §-nak sem b) sem c) pontja alá eső lényeges eljárási szabálytalanság, vagy törvényes kérelem helytelen megtagadása az esküdtszéki eljárás során és az azt vezető bíróság által el nem követtetvén: a panaszt el kellett vetni. (1883. febr. 27. — 1888. sz. a.) Kereskedelmi jogeset. Az életbiztosit ott a biztosítási szerződés kötésekor tudva elhallgatván betegségét, melynek a biztosítás elvállalására kétségtelenül befolyással kellett volna bírnia: a szerződés érvényteleníthető — tekintet nélkül arra. hogy a biztosított a biztosító intézet orvosai által meg vizsgáltat ott-e vagy sem, és hogy az elhallgatott betegség volt-e halálának előidézője. Tamás József bpesti asztalos Honi életbiztosító társulat e. 500 frt fizetésére bpesti keresk. tszéknél keresetet támasztott. Törvényszék 1882. aug. 11. — 27633. Sajtóügyi eset. Nem képez semmiségi okot, ha a sajtórend. 47. §. ellenére egyik pótesküdthöz néhány szó intéztetik, midőn az válasz nélkül maradt s azon póttag a tanácskozás s határozat hozatalban részt nem is vett; kodott, ennek szolgálata azonban az egész tárgyalás folytán sem a felek sem az esküdtek részéről igénybe nem vétetett, és senki által aziránt, hogy az előadottakat nem értette, vagy a tárgyalás folyamát tolmács segélye nélkül felfogni képes nem lett volna — felszólalás, kérelem vagy panasz nem emeltetett, azt kell feltételezni, hogy a biróság hivatalos nyelvén fotytatott tárgyalást mindenki értette. »3. Ugyancsak a tárgyalási jkönyvből kitűnik, hogy a vád- s védbeszédek tekintetében a hivatoltmin. rend. 57.§-nak mind a nyilatkozatok számára, mind pedig arra nézve is, hogy a végszó vádlotté legyen — elég tétetett; s a szabad s kimerítő vád 80 frt perköltségben marasztalta: „mert az 1880. nov. 18. elhalt Tőke Hegedűs Anna életbiztosítása iránti szerződés, melyre alapittatik a kereset 3 kifogással támadtatik meg. 1. Hogy az ajánlat tételekor az orvosi vizsgálathoz helyettesitett személy jelent meg. » 2. Hogy az utolsó biztosítási díjrészlet le nem fizettetett s igy a szerződés hatálya fen nem tartatott. 3. Hogy a biztosított az ajánlat tételekor a biztosítás elvállalására befolyással bíró körülményeket elhallgatott sőt azokat valótlanul adta elő s ezáltal a szerződést érvénytelenné tette. (ker. t. 474. 475. §§.)