Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 17. szám

— 67 — >Minthogy pedig jelen esetben kétségbe sem vonatott azon tény, hogy a kereseti váltó, elfogadáskor, illetve kibocsátáskor jelen alakjában lett kiállítva, és a szerződő felek akaratához képest fizetést teljesitőkép a b.-csabai népbank jeleltetett ki, — mely czégnél tehát ugy a fizetés végetti bemutatás, mint a fizetés megtagadása folytán az óvás kivétele érvényesen történt ; minthogy végre a lejáratnak megállapodás ellenesen lett kitöltésére állapított kifogás, felperes tagadása ellenében, be nem bizonyitatott? mindezeknél fogva az aláírása valódiságát beismerő alperest elmarasztalni kellett. (1883. jan. 31. — 4. sz. a.) Büutetőjogi eset. A lopásnál kifejtett azon tevékenység, miszerint az egyik bűntárs által 'a padláson magához vett s onnan leadott idegen dolgot egy másik átvette, nem a tettességet (10. §.) hanem a bünrészességet (69. §.) állapítja meg. Legény János 30 — Legény Mihály 38 és Magát Zsuzsa 39 éves napszámosok e. több rendbeli lopás miatt az ipolysági törvényszéknél bünper folytattatván — Törvényszék 1882. jan. 9. 1. r. vádlottat, ki a kir. tábla által 1880.nov. 21. magánlak megsértéseért 3 havi fogházra és 40 frt pénzbüntetésre ítéltetett — a Karpelesz kárára elkövetett 2 rendbeli s Mihály Pál irányában 1 rendbeli, öszzesen 3 lopás bűntettében bűnösnek kimondotta s öszbüntetésül reá két évi fegyházat szabott ki. 2 rendűt nevezettek kárára elkövetett két rendbeli lcpás bűntettéért 1 évi börtönre ítélte. 3 rendűt aLegény János által Karpelesz irányában véghezvitt lopásbani bünrészességeért 3 havi fogházban marasztalta. Kir. Tábla 1881. márcz. 20. Legény Jánost s Mihályt a 333. §-ba ütköző s a 336. §. szerint minősülő lopás bűntettében — Magátot pedig azon bűntettben mint bűnsegédet mondottaki bűnösnek. Legény Jánost, ki a magánlak megsértéseért a tábla által vétkesnek találtatott, miután ez pénzbüntetéssel is sújtandó s a 102. §. szerint ez minden cselekményre külön kiszabandó — a 2 évi fegyházon felül 40 frt. pénzbüntetésre is itélte. — Legény Mihály büntetését 9 havi börtönre leszállította, Magát vádlottat pedig 6 havi börtönre itélte. » Legény Mihály irányában azért, mivel előleges egyetértés mellett Legény Jánosnak a lopás elkövetésénél a létra oda-és elvitele által segélyt nyújtott Kir. Curia következőleg itélt: >Tekintve hogy a vizsgálat adatai szerint Legény János s Mihály az 1879-ki gabona lopást akkép követték el, hogy Legény János a károsnak padlására a tűzfal felbontásával behatolván, onnan 2 és fél zsák gabonát az alant várakozó Mihálynak leadott. Minthogy eszerint az idegen ingó dolgot a tulajdonos birtokából közvetlenül csak maga János vette el ; Legény Mihálynak azon lopásnál kifejtett tevékenysége nem a btk. 70. szerint tettességet, hanem a 69. §. 2. pontjában meghatározott részességet állapítja meg. íLegény Jánost illetőleg, minthogy ő bűnhalmazattal van terhelve s cselekményei közül a betörés és bemászás által elkövetett lopás egymagában is fegyházzal büntetendő bűntettet képez — a fegyházbüntetés legkisebb mértékének alkalmazása törvényszerűen indokolható nem levén: fegyházbüntetése 2 iji évre felemeltetik. > Legény Mihály büntetése az enyhébb minősítés mellett is a kir. tábla által megfelelően, kiszabottnak találtatván — annak minden egyébb rendelkezése helybenhagyatik. »Mindazon által mellőzve az első bíróságnak azon indokát,mintha 1. r. vádlott ellen öszbüntetés kiszabásának csak azon okból volna helye, mivel ugyanazon vádlottnak egy más büntetendő cselekménye miatt jogerejü Ítélet még nem hozatott. Mert a btk. 104. §. 2. p. szerint a vádlott jogerejü elitéltetése előtt, elkövetett más büntetendő cselekmény miatt, a szabadságvesztés büntetésnek végrehajtása alatt is öszbüntetés szabandó ki. (1883. jan. 19. — 8821. sz. a.) Körrendelet valamennyi kir. törvényszéknek, járásbíróságnak és kir. ügyésznek a külföldre szökött bűntettesek üldöztetési eljárásáról. A magyar kir. belügyminiszter ur által folyó évi január hó 13-án 1979. szám alatt a közigazgatási és rendőri hatóságokhoz, a külföldre szökött bűntettesek üldöztetése körül követendő eljárás tárgyában kiadott körrendeletet, a (Czimnek) '/. alatt tudomás vétel végett megküldöm. Budapesten, 1883. évi január hó 25-én. — (3091. sz. a.) Az igazságiiqyminiszter rendeletéből. A fent idézett 1979. sz. rendelet következőleg szól: A közigazgatási és rendőri hatóságok távirati uton gyakran keresnek meg külföldi hatóságot, szökésben levő valamely bűntettes letartóztatására. Ezen eljárás ellen, tekintettel arra, hogy a mai gyors közlekedési eszközök használata által a bűntettes néhány óra alatt elhagyhatja az egyes országok területét — észrevétel nem forog fenn. A legtöbb kiadatási szerződésben azon határozat foglaltatik, hogy távirati megkeresés folytán az előzetes letartóztatás ugyan elrendelhető, de a kiadatás csak birói elfogatási vaqy ezzel egyenlő hatályú bírósági határozat alapján engedélyeztetik. Kivételt képez az észak-amerikai EgyesültÁllamokkal kötött kiadatási szerződés. Ennélfogva a hazai közigazgatási ós rendőri hatóságoknak ottani követünkhöz vagy consulainkhoz vagy az ottani hatóságokhoz akár táviratilag közvetlenül intézett megkeresései teljesen eredménytelenek lennének. Felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy ha jövőre valamely szökésben levő bűntettes elfogatása végett intéz külföldi hatósághoz megkeresést, erről a bűnügyre vonatkozó bizonyítékok közlése mellett, az illetékes hazai bíróságot illetőleg a kir. ügyészt azonnal értesítse, hogy a biró a kiadatási megkereséshez múlhatatlanul szükséges birói határozatot meghozhassa és a diplomatiai uton eszközlendő kiadatási megkeresés végett az igazságügyminiszterhez felterjeszthesse, mert a határidők az ilyen diplomatiai kiadatási megkeresésekre igen rövidek. Ha pedig a törvényhatóság kerestetik meg külföldi hatóság által, valamely a magyar állam területére menekült bűntettes letartóztatására, akkor az 1876. évi november hó 6-án 5279. elnöki szám alatt kiadott rendeletem (1876. évi Rendelettár 608. lap.; határozotai alkalmazandók. Budapesten, 1883. évi január hó 13-án. — (1379. sz. a.) Tisza. Körrendelet valamennyi kir. törvényszéknek, járásbíróságnak és ügyésznek. Az egyiptomi alkirályságban létező osztrák-magyar consulságok birói hatóságának a magyar állam honosaira vonatkozó korlátozása iránt 1876. évi január hó 5-én 491.jl. M. sz. akiadott rendelet meghosszabbítása tárgyában. 0 császári és apostoü királyi Felségének mult évi deczember hó 28-án kelt legfelsőbb elhatározása folytán rendelem a mint következik : Az egyptomi alkirályságban létező osztrák-magyar consulságok birói hatóságának, a magyar állam honosaira vonatkozó korlátozása tárgyában 1876 évi január hó 5-én 491. szám alatt kiadott igazságügyminiszteri rendelet hatálya 1884. évi február hó 1-sejéig meghosszabbittassók. Budapesten, 1883. évi január hó 27-én. — (3787. sz.) Dr. Pauler Tivadar. ügyvédi kamarából. A budapesti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy dr. Sebes József ügyvéd (lak. V. Arpád-utcza 7. sz.) a kamara lajstromába felvétetett [Horváth Ferencz budapesti ügyvéd ós kamarai tag, az ügy védkedósröl önkéntes lemondása következtében kitöröltetett; Horváth Gyula volt budapesti, jelenleg ismeretlen tartózkodásu ügyvéd irataira nézve pedig Püspöky Emil budapesti ügyvéd ós kamarai tag neveztett ki gondnokul; továbbá hvgy Beáll ó Anasztáz irsai ügyvéd és kamarai tag, ezen kamara fegyelmi bíróságának 1882. október hó 24-én 697. fegy. sz. a. kelt s a m. k. kúria által helybenhagyatott Ítéletével az ügyvédség gyakorlatától egy évre, — Hevessy Gyula ügyvéd pedig a m. kúriának 4.25/882. fegy. sz. a. kelt Ítéletével szintén egy évre felfüggeztetett. Felelős szerkesztő SZOKOLAY ISTVÁN. IV. kerület, Hajó-utcza 5. Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egéBz évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben Előfizetések az >Athenaeum< lapkiadó-hivatalába (Budapest, Ferenezlek-tere, Athenaeum-épület) lntézendők. .Budapest, 1882. Az \thenaeun< irod. ét nyomdai r. társulat.