Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 30. szám

— 120 — Manojlovics Emil e kérdést, mint nem eléggé praktikust ellenzi. Dr. Dell'Adami Rezső, ki a kérdést indítványozta, mellette felhozza, hogy a külföldön ma a jogtudomány előterében áll, azzal a legkitűnőbb tudósok, külön irodalmi és gyakorlati congressusok foglalkoznak, és igen kivánatos törvényhozási szempontból e mozgalmakat nálunk ismertetni, hol e kérdésről alig van irodalmi nyom és a polgári törvénykönyv tervezetének enquetejében is a nézetek teljes divergentiája mutatkozott. De e kérdés gyakorlati jelentőségű is nálunk, kik különböző jogterületü országban és erről positiv jog, sőt megállapodott judicatura hiányában vagyunk. A kérdés elfogadtatván, véleményezőkül dr. Biermann, Antal Gyula, dr. Nagy Ferencz, Zsögöd Benő, dr.Kleckner Alajos és előadóul dr. Imling Konrád választattak. Harmadik kérdésül kitüzetett: A kötelesrészbe elvre vett értékek beszámításának mennyiben legyen helye s a beszámítás (collatioj mely elvek szerint történjék? Véleményezőkül dr. Herczegh Mihály, dr. Enyiczkey Gábor, dr. Jancsó György, Adám András, Vági Mór, előadóul dr. Teleszky István választattak. A második szakosztály kérdései : 1. A találmányi szabadalmak iránt alkotandó törvény mily elvekre fektcttessékf 2. Kivánatos-e az 1876. 21. t. czikkben a szenvedő váltó képességre vonatkozólag foglalt intézkedésnek módosítása s ha igen — mily iráníjban 7 3. A takarékpénztári betéteknek milylyen a jogi természete ? Es a betevők jogának megóvására szükséges-e törvényhozási intézkedés ! Véleményezők az elsőre: Szvetenay Miklós, dr. DellAdami Rezső, dr. Herich Károly, dr. Hegedűs Sándor előadó dr. Schnierer Gyula. A másodikra: dr. Darányi Ignácz, dr. Plósz Sándor, dr. Nagy Ödön, dr. Barna Ignácz, dr. Chorin Ferencz, dr. Apáthy István, előadó dr. Weinmann Fülöp. A harmadikra: ifj. Neumann Sándor, Várnay Béla, Beck Hugó, Végh Arthur ; előadó dr. Kern Tivadar. A harmadik szakosztály jelentésére s indítványára dr. Dell'Adami Rezső megjegyzi, hogy az általa javasolt kérdések kihagyattak, pedig súlyt helyez az esküdtszéki kérdésre, mely ma a legaktuálisabb, az egész közvéleményt foglalkoztatja, és melytől minden komoly reform sorsa függ. A jogászgyülés rég kimondta elvi helyeslését; most a megvalósulás küszöbén, mely csak halvaszülött, kapkodó fél-reformok lejártának rövid napjaitól függ, a részletes szervezésről és a hatáskörről, továbbá a népelem esetleges részeltetéséről a kisebb bűnügyek ellátásában kellene nyilatkozni. Ez helyeslésre talált, dr. Vajkay Károly általános, dr. Sághy Gyula részletes formulázást ajánl. A formulázás a jövő ülésre halasztatik. A második kitűzendő uj kérdésre nézve, dr. Vajkay Károly ennek anépbirósági határozattal szemben engedendő jogorvoslat kérdését ajánlja, az albizottság! magánvádlói hatásköri kérdés helyett. 0 és dr. Dell Adami Rezső éles bírálat alá veszik az albizottsági formulázását az utóbbi kérdésnek, mely a magyar tervezetből kiindulva mellőzi az akczió populáris és kir. ügyészség problémáit. Dr. Dell'Adami Rezső e helyett indítványozza a következő szöveget: >A bűnvádi eljárásban, kik és mily terjedelemben ruházandók fel a vádemelés jogával ?< Az esküdtszékre nézve: »Mikép szervezendő az esküdtszék és annak hatásköre a bűnvádi eljárásban ? Kivánatos-e az esküdtszéken kivül a polgári elem részesítése a büntető igazságszolgáltatásban s ha igen, mily szervezetben és mily hatáskörrel ? Dr. Vajkay Károly ellenben ragaszkodik dr. Dell'Adami Rezső első formulájához: »Mily befolyás biztosítandó a népelemnek a büntető igazságszolgáltatásra és mily szerve/eliten, mily hatáskörben volna az gyakorlandó?* A negyedik szakosztály köv. két kérdése elfogadtatott: Kivánatos-e s ha igen, mily irányban a jogi szakoktatás reformja tekintettel az egyetemi s academiai, tan- s vizsga rendszerre ? És lehet-e a törvényhozás megbízásából alkotott miniszteri rendeletet későbbi miniszteri rendelettel s ujabb felhatalmazás nélkül módosítani? Véleményezők az elsőre: dr. Daempf Sándor, dr. Bors Emil, dr. Nagy Dezső, dr. Nagy Ferencz, dr. Vécsey Tamás, előadó: dr. Hoffmann Pál; a másodikra dr. Concha Győző, dr. Chorin Ferencz, előadó dr. Beksics Gusztáv. A m. kir. Curián e hétre bejelentetett összesen: 111 ügy, —és pedig 453 bűnvádi, s 264 polgári — utóbbiak közt: 22 váltókereskedelmi és 8 úrbéri. Polgári tanácsokban I. tan. (6 biró) 55, — II tan. (6 biró) 46, III. tan. (1 biró) 58, — IV. tan. (6 biró) 41, és V. tan. (1 biró) 64 ügyet jelentett be. Bűnt. tanácsokban 1. 10 biró által 104, — II. tan. (11 biró) 151, — III. tan. (1 biró) 83, és IV. tan. 1 biró által Í09 ügy jelentetett be. ÍTgyvéíInégi döntvények. Az hogy az ügyvéd a bünperben kifejtett munkálatai dij keresetével a polgári bíróság által elutasittatott, nem akadályozhatja azt, hogy azon munkadijak a bűnvádi per bírája által meg állapittassa md:. Nem szükségeltetik, hogy a bűnvádi perre vonatkozó ügyvédi dijak megállapítása iránt a büntető bírósághoz benyújtott kérelem tekintetében az illető fél meghallgattassék. Füzesséry Géza bpesti ügyvéd mint Reiss Dávid debreczeni kereskedő ellen csalás, okirat hamisitás miatt indított bűnügyekben annak képviselője a debreczeni bünt. tszékhez ügyvédi dijai birói megállapítása végett folyamodott. Nevezett egyén az alsó bírósagok által vád alá helyeztetett — a kir. Curia azonban 1879. okt. 15. hozott végzésével azt megváltoztatta s vádalap hiányában a további bűnvádi eljárást megszüntette. Törvényszék 1881. nov. 3. folyamodó ügyvéd dijait 767 frtban állapitotta meg. Kir. Tábla Reiss felfolyamodására 1882. mart. 13. hozott végzésével a tszéknek mint a bünperben eljárt bíróságnak végzését helybenhagyta; »tekintve hogy a Reiss Dávid ellen lefolyt bünperben Füzesséry mint vádlott megbizott ügyvédjének munka s eljárási dijai, a perben teljesített munkálathoz képest mérsékelten állapíttatott meg a tszék által. />A felebbezésben felhozott azon körülmény, hogy folyamodó ügyvéd munka dijai iránti keresetével a polgári bíróság által elutasittatott, figyelembe nem jöhet s a munkadijaknak a per birája által való megállapítását nem korlátozhatja; ugy azon érvelés sem, hogy az ügyvédi dijak megállapítása iránti kérelem tekintetében az illető fél meg nem hallgattatott, mert ezen dijak megállapításának alapját a perben teljesített munkálatnak a per birája által való mérlegelése képezvén — e részben a felek meghallgatása nem is szükséges; de különben is a dijak csak megállapítva levén, ez nem zárja ki azt. hogy az előre teljesített fizetések beszámíttassanak. Kir. Curia a tábla ítéletét indokaiból hhagyta. (1883. febr. 21. — 1462. sz. a.) Az ügyvédi munkadíj megállapításánál azon jogügyek tárgya is figyelembe veeiidÖ, melyekben az ügyvéd valamely peres felet képviselt. Pick Ármin ügyvéd — Goldberger József e. 193 frt 3 kr ügyvédi munkadíj s költség megfizetésére győri tszéknél perelt. Törvényszék 1881. decz. 20. — 7605. sz. a. felperes részére a perköltség kölcsönös megszüntetésével 119 frt 98 krt s a perindirástóli 6^' „ kamatait itélte meg. Alperes több rendbeli váltóper vitelésével bízta meg felperest, melyekben ez mint megbizottja által képviseltetett: ezen ügyek terjedelmes levelezést, óvatolásokat. tárgyalásokat tettek szükségesekké. Kir. Tábla 1882. ápr. 12.— 13010. sz. a. azon változtarással hagyta helyben, hogy a megítélt összeget 126 frt 98 krra felemelte s alperest ebben marasztalta Kir. Cu Ha a tábla Ítéletét hagyta helyben azért is: »Mert az ügyvédi munkadíj megállapításánál azon jogügyek tárgya is figyelembe veendő, melyekben felperes az alperest képviselte; ennek tekintetbe vételével pedig ügyvédi munkadijak és kiadások czimén felszámított követelése méltányosan állapíttatott meg. (1883. febr. 22. — 6606. sz. a.) Felelős szerkesztő SZOKOLAY ISTVÁN. IV. kerület, Hajó-utcza 5. Megjelen e lap hetenkint vasárnap szerdán és pénteken. - Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák~értékben Budapeet, 1883. Az Athenaeum irod. és nyomdair. társulat. — . .