Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 29. szám

116 Megjelöl e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, fél évre 6 fit, negyedévre 3 írt osztrák értékben Előfizetések az >Athenaeum< lapkiadó-hivatalába (Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) intézendők. Budapest, 1883. Az Athenaeum irod. és nyomdai r. társulat. Felelős szerkesztő SZOKOLAY ISTVÁN. IV. kerület. Hajó-utcza 5. Perorvoslatok használatának korlátolása. gánfél esetleges indítványának visszavo-j nása ép oly kevés befolyással bir, mint: fölösleges előterjesztésének elmulasztása; > tekintve, hogy ehez képest a B. T. K. 116. § azon rendelkezése, mely szerint > 115. §. esetében az indítványnak a közre-! működök egyikére nézve történt visszavo-1 nása az eljárás megszüntetését eredményezi a többiek ellen is« a magánfél akaratától teljesen független hivatalos vád folytán j megindított eljárásra alkalmazást nem nyerhet, s azért nyilván csak a 115. §. első| bekezdésének esetére szorítkozik; »tekintve végre, hogy ezen felfogás helyességét azon körülmény is erősíti, hogy a 116. §. fenemiitett rendelkezése a 115. §-nak csak egy esetére vonatkozik, hollott e szakasz nem csak kétségbevonhatlanul két eset iránt intézkedik, hanem intézkedései egyszersmind egymástól annyira el-, térnek, miszerint azok mindkettője az 116. §-nak egyes számban tartott dispositiója alá épen nem foghatók. > mindezeknél fogva a m. kir. Curia bűnügyi tanácsainak teljes ülése azon elvi kérdésre. >A B. T. K. 343. §. esetében magánfél részéről emelt indítvány visszavonására tekintettel a B T. K. 115. és 116. §-aira a hivatalból üldözendő közreműködőkre kiterjed-e ? határozatilag kimondotta: >hogy a B. T. K. 343. §-aesetében magánfél részéről emelt indítvány visszavonás i a hivatalból üldözendő közremiiködökre nem terjed ki. **) E héten a kir. Curia bűnügyi tanácsainak plénumában következő elvi jelentőségű kérdések lettek tanácskozás tárgyául kitűzve. 1. „ Vádlott az esetben, a midőn az Ítéletbe annak kihirdetésekor nyíltan bele nyugodott, ugyanazon ítéletet későbben, de a 24 órai határidőn belől ama belenyugvás iránti kijelentésével szemben érvényesen fdebbezheti-e? vagyis ilyképen közbetett későbbi felebbezése elfogadandó-e fa 2. „Alkalmazható-e az 1880. évi 31. t. cz. 19. §-a azon esetre is, ha valaki a magyar bünt. törvénykönyvnek életbe léptetése előtt hatályban volt szokásjog, tehát m m az ország egyes területein érvénynyel bírt osztr. bünt. törvénykönyvek alapj'in bűntett miatt elitéltetett, de az ítéletben a büntetésen felül személyi jogait korlátozó egyéb következmények, vagy hatályok ki nem mondattak, — és ha igen, csak a büntetés kitöltésétől számítandó 10 év múlva állitható-e ki az idézett §-ban említett igazolvány, vagy előbb, ha a vonatkozó bűntett minősége és körülményei figyelembe vételével a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv alkalmazása mellett a hivatalvesztés, illetőleg a poli tikai jogok gyakorlatának felfüggesztése rÖ videbb időre lett volna kimondandó fu *) Dy esetet közöltünk lapunk f. évi 27-ik számában A kereset nem kártérité. sre, hatr m haszonbéri szerződésen alapuló pénzbeli-adóból származott követelés fizetésére támasztatván — 500 frtig két egybehangzó ítélet ellen — ugy hasonlóan tartozatlanul tett fizetés czimén támasztott viszonke. r eset éknél, midőn az első ítélet felébbezö alperes előnyére lelt megváltoztatva: további felebbezésnek helye nincsen. Bárt/a város közönsége — Lorbeer Mendl e. 143 frt. 8 kr. földadó megtérítése végett a bártfai [bíróságnál 1880. évben pert indított és alperes 335 frt. visszakövetelést támasztott Járásbíróság 1882. april 19. — 660 sz. a. alperest a keresetben elmarasztalta, ellenkövetelésével elutasította H 25 frt 75 kr. perköltség fizetésére kötelezte. Kir. Tábla 1882. május 30. — 24191. sz. a. azon változtatással hagyta helyben, hogy alperest viszonkövetelésével külön perutra utasította a perköltségeket pedig 15 frtra mérsékelte: >mert felperes nem tagadta hogy közte s alperes közt 1867. évtől 1872-ig bérleti viszony állott fenn; hanem alperesi viszonkivitelésnek keresetével együttes elbírálását azért ellenzi, mert az nem származik a haszonbérletből s nem hasonnemü. Ennélfogva alperest tartozatlan fizetés illetve kártérítés czimén támasztott viszonkövetelésével külön útra kellett utasítani. Alperes felebbezvén — Kir. Curia azt hivatalból visszautasította; >Okok: A perújítás kérdésére s felperesi követelésre nézve alperes fellebbezése hivatalból visszautasittatik: >mert tekintve, hogy a kereset nem kártéritésre hanem haszonbéri szerződésen alapuló pénzbeli követelés fizetésére intéztetett s felperesi követelés 500 frtot meg nem halad >tekintve, hogy ezen sommás perben mindkét alsó biróság Ítélete már az 1881: 60. t. cz. hatályba lépte után hozatott, 8 így ez ügyben a perorvoslatokra nézve ugyanazon törvény szabályai alkalmazandók (100. §. c) d) p. ) s tekintve, hogy a perújításra s felperesi követelésre nézve az első biróság Ítélete a másodbíróság által helybenhagyatott: a másodbiróság Ítélete ellen ugyanazon t. cz. 47. §-hoz képest további felebbezésnek helye nincsen. »Alperes viszonkövetelésére s a perköltségre nézve pedig azért utasíttatott viszsza; mert tekintve hogy alperes hasonlóan nem voltaképeni kártérítés czimén, hanem tartozatlanul tett fizetés czimén támasztott felperes ellen viszonkeresetet s aző viszon' követelése sem haladja meg az 500 frtot: és tekintve, hogy a 2-od biróság mind a viszonkeresetre mind a perköltségre nézve alperes előnyére változtatta meg az 1 se bír. ítéletet; következésképen alperesre nézve e tekintetben a 2-od bir. ítélet még l kedvezőbb, mintha azzal az 1-ső bir. itélel hhagyatott volna — melyekben alperes a 2-od bir. ítélet ellen felebbezéssel nem élhetett volna; az id. 47. § hoz képest alperest illetőleg a 2-od bir. ítélet ezen részei ellen s sincs további felebbezésnek helye. < (I883. febr. 22. — 5825. sz. a. ) Midőn az első biróság alperest kereskedelmi perben feltétlenül marasztalta, a másodbiróság pedig annak felebbezé-ére és előnyére akkép, változtatta meg, hogy alperest csak a felperesnek megítélt póteskü letétele esetére marasztalta, — ily a felebbezö javára megváltoztatott másodbirósági Ítélet ellen sincs további felebbezésnek helye. Barber Henrik sfia czég — Hosenfeld Ignácé e. 411 frt. 10 kr iránt a bpesti V. ker. járás —mint kereskedelmi bíróságnál perelvén — Járásbíróság 1882. mart. 31. — 19549. sz. Ítéletével alperest 255 frtban feltétlenül elmarasztalta, mert tanukkal igazoltatott, hogy alperes az annak megfelelő menyiségü árukat felperesnél megrendelte s azt, hogy árát kifizette volna — nem is állítja. Többire nézve felperest ezúttal elutasította, mert nem telt le még azon egy év, melynek lejártáig volt a fizetés teljesitése kikötve. Kir. Tábla 1882. okt. 18. — 2096. sz. a. azon felebbezett részében, mely szerint 148 frt követelével mint időelőttivel elutasittatott, ajbiróság ítéletét indokaiból hhagyta, — egyébb részében azonban megváltoztatta s alperest a 255 frtban. kamataiban s 25 frt. perköltségben csak azon esetre matasztalta, ha felperes pótesküt tesz arrra, hogy alperes a D. számlában jegyzett árukat felperesnél megrendelte s átvette. Ez ellen alperes felebbezéssel élt. Kir. L ktria azt visszautasította s a költség megállapítását mellőzte; >mert az első biróság alperest a 255 frtban stb. feltétlenül marasztalván el, — a másodbiróság azt alperes előnyére változtatta meg, midőn alperest csak a felperesnek megitélt póteskü letétele esetében i kötelezte a fentebbi tőke s járulékai megfizetésére, továbbá »mert az 1881. 60. t cz. 47. §. szerint azon sommás perekben, melyekben a kere|set tárgya 500 frt készpénzt meg nem halad, — az első bírósági ítéletet helybenhagyó, eszerint tehát az azt a felebbezö javára megváltoztató másod bírósági ítélet ellen sincs tovább felebbezésnek helye a költség megállapítása azért mellőztetett, mivel oly esetekben midőn a felebbezés törvény által ki van zárva, költség felebbezö képviselője részére még saját fele irányában sem állapitható meg. (1883. febr. 14. — 950. sz. a. )