Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 28. szám

Budapest, 1883. yasárnap, márczius 11. 28. sz. Huszonötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom. Polg. s keresk. jogeset. — Ouria polg. dönt. — Szirmay-Luzsinszky párbaj. — Rend. mentelmi jogról. — Curiai Értesítő. •ff o g e s e t. Áz ingatlanok a férj helyett tévesen vétetvén fel a n'ó hagyatékának tulajdonául s igy azok ennek tulajdonát s hagyatékát nem. képezvén: jogutódai azokból örökséget nem követelhetnek. Egyik jogutód végrendeletében azon javakról akkép intézkedvén, hogy két gyermeke legyenek örökösei, a haszonélvezet életfogytáig férjénél maradván, gyermekeinek kiskorúságban elhaltával pedig felét testvére, felét férje örökölje; miután a gyermekek kihaltak, a közös törzsről leszármazott egyediili oldalrokonnal szemben az özvegy férjet a hagyaték fele illeti, de az egész hagyatékban életfogytiglani haszonélvezettel ; miért az Örökös társ részére, a birtokba átadásra nem kötelezhető. . Ozv. Szubotits Lata (Kata) mint kiskorú Szubotits Yelimir gyámja képviselve Mattiasics Ferencz ügyved által — Sztoisni Jeroszin e. az örökségi jognak a szaravollai 162. sz. tjegyzőkönyvben felvett összes ingatlanoknak néhai Szubotits Gyulát illető részére leendő megállapítása végett a n.-kikindai tszéknél 1880. áprilban pert indított. Törvényszék 1881. nov. 9. — 4449. BZ. a. kötelezte alperest a felperesnő által képviselt kiskorú Szubotits Velimirnek törvényes öröködési jogát a kereseti ingatlanok felére elismerni s azt, ugy az elvont haszon fejében évenkint 20 és 15 frtot átadni, illetőleg kifizetni, 86 frt perköltséggel együtt; >mert habár tanukkal igazoltatott, hogy a kereseti javak néhai Szubotits Pája tulajdonát képezték, melyet osztály utján szerzett s azok helyszíneléskor tévesen özvegye Szubotits Gyula hagyatéka nevére telekköny veztettek; de miután a hagyatéki iratok szerint most emiitett örökhagyók után maradt fekvőségekre az örökségi osztály alperes közbenjárása mellett felerészben a felperes férje néhai Szubotits Szima javára, másik felében alperes fia néhai kiskorú Stojsin Gyura javára eszközültetett s az örökrészek ekkép be is szavatoltattak anélkül, hogy alperes mint Szubotits Pújának egyik végrendeleti örököse bánni örökségi igényt támasztott, vagy azt a felét öröklött kiskorú fia Gyurának netán utó dok nélküli elhalása esetére fentartotta volna; és tekintve ezen hagyatéki javak öröklött minőségét s azt, hogy St. Gyura kiskorúságában lemenők nélkül halt el s ezután is kiskorú felperes van öröködésre hivatva: kétségtelen, hogy a kereseti ingatlanok örökjoga kizárólag a közös törzstől leszármazó egyetlen dédunokát Szubotits Velimirt illeti. Kir. Tábla 1882. márcz. 29. — 5661. sz. a. helybenhagyta indokaiból s azért is : »mert alperes bebizonyitottan sem Szubotits Pája sem Szubotits Axa végrendeleteiben nyert jogokat nem érvényesítette, hanem azok mellőzésével a kérdéses vagyonnak törvényes öröködés rendjéni átadását Stojsin Gyura részére eszközöltette; mivel pedig kétségtelen, hogy a Szubotits Pájáról hárult javakban — felperes Szu botits Velimir az egyedüli a közös törzsről leszármazott oldalági rokon: ennélfogva az ideigl. törv. szab. 11. §. értelmében a keresetnek helyt adni kellett. Kir. Cnria következőleg itélt: »Mindkét alsóbirósági Ítélet megváltoztatik s a kiskorú felperes Szubotits Velimir örökösödési s tulajdoni joga a 162. sz. telekjkben foglalt ingatlanok azon részének felére, mely jelenleg Szubotits Gyula hagyatékának tulajdonául van bejegyezve, megállapíttatik -— annak kimondásával, hogy: >1. A felperesnek imitt megítélt birtokrész életfogytiglani haszonélvezete alperes Sztoisin Jeroszimot illeti; és hogy > 2. A 162. sz. telekjkben foglalt összes ingatlanok */4 részének tulajdonjoga örökösödés czimén ugyancsak alperest illeti. > Többiben felperes elutasittatik s a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. »Indokok: Felperes a kereseti ingatlanokból Szubotits Gyula után örökségkép semmit sem követelhet, mert azon ingatlanok soha semmi részben sem képezték a nevezett — 1855. márcz. 13.elhalt örökhagyónak tulajdonát s hagyatékát. Ezt a kiskorú felperes apjáuak gyámja nyíltan beismerte az 1860. aug. 9-ki hagyatéki tárgyaláskor, kijelentvén, hogy a szaravollai 162. sz. telekjkönyvi ingatlanok tévesen vétettek fel Szubotits Gyula hagyatékának tulajdonául —- férje Szubotits Pája hagya téka helyett. —Ugyanezt bizonyítják a per rorán kihallgatott tanuk is; és a felek kélelmére e perhez csatolt hagyatéki tárgyaási iratokból kiderül a következő tényállás : »Az emiitett telekk. ingatlanok az 1849. május 6. elhalt Szubotits Pája után szállottak egyenlő részben leszármazóira: Szubotits Szimára, felperes apjára és Szubotits Axára, alperes nejére, — miután alperes az örökséget a III. sz. végrendelet alapján maga számára nem vette igénybe. ?Szubotits Axa meghalt 1855. ápril 26 án végrendelet és két kiskorú gyermek: Pája és Gyura hátrahagyásával. — Végrendeletében ő két gyermekét nevezte ki örököseivé, de egyúttal ugy intézkedett, hogy vagyonában férje — az alperes — haláláig maradjon benn; azon esetre pedig, ha gyermekei nagykorúságuk elérte előtt elhalnának, vagyonában férje és Szubotits Szima, vagy ez utóbbinak örökösei egyenlőn örökösödjenek. — Egyik fia Pája 1858. június 6-án elhunyt 10 éves korában, s utána az oszt. polg. tkönyv 735. §-hoz képest apja — az alperes és testvére Gyura örökösödtek; de alperes az 1860. aug. 9-ki hagyatéktárgyalás alkalmával örökségi jogáról lemondva, a maga örökrészét is átengedte életben maradt fiának Gyurának. »Ezek alapján történt, hogy a 162.sz. telekk. ingatlanok 1863. jul. 8. 2420. sz. a. átadási okirattal Szubotits Szimának és Sztoisits Gyurának egyenlő részben beszavatoltak. — Szubotits Szimának 1863 ban bekövetkezett halála után az emiitett 162. sz. telekk. birtok fele átíratott az ő nevére s egyidejűleg az ő nevéről özvegyére s kiskorú fiára Velimirre; de a birtok másik fele maradt továbbra is és van ma is tévesen telekkönyvezve néhai öreg Szubotits Pája özvegye Gyula hagyatéka tulajdonául. »Utóbb 1868. nov. 18. meghalt alperesnek másik fia Sztoiszin Gyura is kiskorúságában leszármazók s végrendelet nélkül. — A kérdés most már az, hogy kit illet Sztoisin Gyura hagyatékában az örökség ? »Erre megfelel Szubotits Axának 1855. ápril 15. kelt végrendele, amelyre szintén hivatkozik alperes s a melyet érvényesnek ismert el felperes is — a Sztoisin Gyura hagyatéka felett 1876. okt. 10. tartott tárgyalás alkalmával, -— olyannyira, hogy annak alapján nyilatkozott kiskorú fia nevében örökösnek s annak értelmében kérte a hagyatékot kiskorú Szubotits Velimir és alperes közt egyenlően felosztatni. — Azon végrendeletben pedig Sztoisin Pája és Gyura után — mint már fent mondatott — alperes s a kiskorú felperes időközben szintén elhalt apja Szubotits Szima, esetleg ennek örököse vannak egyenlő részben utóöröklésre hivatva. »Mindezeknél fogva a kiskorú felperes örökösödési s tulajdoni jogát csak is a felére lehetett megállapítani azon birtokrésznek, mely még most is Szubotits Gyura nevére van tévesen telekkönyvezve; ugyanazon birtokrésznek másik fele, vagyis a 162. sz. telekkönyvi összes ingatlanok x/4 része örökösödési s tulajdonjogon a kifejtetteknél fogva alperest illetvén, ki ezen utóörökösödési jogáról soha sehol le nem mondott s aki az öreg Szubotits Pája végrendelete alapján csak azért nem követelheti Gyura fiának egész hagyatékát, mert ez utóbbi végrendeleti kedvezményeiről neje s gyermeke javára már lemondottnak tekintendő. >De megilleti alperest az életfogtiglani haszonélvezet Sztoisin Gyura egész hagyatékában — neje Szubotits Axa végrendeletének 2> p. alapján, s ez okból felperes azon kereseti kérelme, hogy alperes a hagyatéki javak birtokának átadására köteleztessék — időelőtti még azon birtok-