Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 27. szám

— 108 — tani, be van bizonyitva az által, hogy azokat elárusította. »Vádlott azt állítja, hogy ő azon kötvényeket találta s így cselekménye a legkedvezőtlenebb esetben is csak mint jogtalan elsajátítás volna elbírálható. >Ezeu védekezése azonban nem fogadható el, mert a büntetőjog megállapított elvei szerint a találás alatt »véletlen ráakadás értetik valamely ingó dologra, melyre nézve találónak alapos okoknál fogva azon meggyőződésben kell lennie, hogy az elveszett« *Amde vádlott maga beismeri, mikép tudta, hogy Balázs Zsigmond háza feltöretett s pénze s értékpapírjai ellopattak, tudta, mert iíj. Balázs Zs. értesítette őt, hogy az állítólag romok közt talált értékpapírok Balázstól lopattak el, — maga beismeri, hogy azokat kövek közé elrejtve találta, — miből tudta, hogy azt az a tolvaj, ki a betörést elkövette, birtokában tartja — s midőn vádlott azt a birlaló beleegyezése nélkül birtokába vette és saját vagyoni czéljára felhasználta, a btk. 333. 334. §§. szerint minősülő lopást követte el. >Vádlott védekezett a btk. 116. §-val is — Kétségtelen hogy a káros betöréses lopással gyanúsított unokaöcscse ellen vádját itéletethozatal előtt visszavonta; kétségtelen az is, hogy a btk. 116. §. szerint az indítványnak a működők egyikére tör- j tént visszavonása az eljárás megszüntetését eredményezi a többiek ellen is; de ezen §. világosan kifejezi, hogy ez csak a 115. §. esetében történhetik; azonban a 115. §. szintén világosan kifejezi hogy a részesek büntetlensége csak a magánfél indítványáról függő esetekre érvényesül, de ha a közreműködők közt olyanok is vannak, kik hivatatból üldözendők, akkor a visszavo- I nás illyenekre nézve a büntető eljárást nem akadályozza, — vádlott pedig nem áll a károshoz a 78. s 343. §§ ban körülirott azon viszonyban, mely az ellene indítandó keresetet a magánvádló vádjától vagy visszavonásától tehetné függővé; minél- • fogva az alsó biróságok is helyesen jártak el, midőn a 116. §. kedvezményét reá nem alkalmazták. »tekintve az ellopot tárgy összegét s a nehéz gyanút, mely vádlottat ezen egész bűncselekménynél még súlyosabban terheli — cselekménye még sulyosb beszámitás alá esnék — miután azonban a kir. j ügyész a tábla Ítéletében megnyugodott, a büntetést vádlott hátrányára változtató nem lehetett. (1883. febr. 6. — 11864. sz. a,) Polgári c odex-tervezet felülvizsgálata. (Folytatás.) A febr. 17-ki ülésben még egy pár . képezte a felülvizsgálat s tanácskozás tárgyát. Következett a 6-dik czim: A jogok érvényesítéséről. Ennek első szakasza az 154. §. igy szól: A keresetnek a törvényes biró előtti megindítása azon hatályon kívül, melyet a törvényben külön meghat 'rozott esetekben gyakorolt átalában félbeszakítja az elévülést és elbirtoklást, továbbá, az örökösökre átbocsáthatókká változtat oly jogokat és kötelezettségeket, melyek különben át nem háramolnak. Czorda indítványozza, hogy a keresetindításra nézve hagyasaék ki azon klauzula, *azon hatályon kívül, melyet a törvényben külön meghatározott esetekben gyakorol* továbbá, hogy ^törvényest helyett > illetékest biró tétessék, végre hogy hagyassák ki azon rész, mely szerint a különben az örökösökre át nem menő jogok és kötelezettségek, per indítás által átbocsáthatókká* válnak, mert az utóbbi nem terjedhet ki a >personaliákia«, holott a szöveget igy is lehetne magyarázni, mások pedig p o. életjáradék, nem a kereset indítás folytán hárulnak át Oberschall megjegyzi, hogy sok olyan van, mi át nem bocsátható, de ha a kereset inegindittatott, utódokai a folytatástól elzárni nem lehet. Egyebekben elfogadja Czorda módosításait s a felmerült aggodalom eloszlatására javasolja, hogy az átháramolhatáa »a törvényben megjelelt esetekre* szorítkozik. Halmossy az illetékes biró kifejezést nem tartja helyesnek, mert félbe kell szakitani, az »illetéktelen* előtti kereset indításnak is. Gyory megjegyzi, hogy a tervezet is csak azon eseteket tartja szem előtt, melyekben egyáltalán lehetséges, a per indítással, a különben enélkül átnem háramló jogot, vagy kötelezettséget átbáramlóvá tenni s igy fogalmilag ki van zárva, a hol p. o. a kötelezettség teljesítése valamely egyéni képességtől függ. Ha ez nincs elég jól kifejezve, ezen kell változtatni, de nem elejteni a keresetindítás ezen hatályát ott is, a hol ez meg van. A 154. §. Czorda, és Oberschall módosításával következőleg fogadtatott el. >A keresetnek az illetéke?, biró előtti megindítása átalában félbeszakítja az elévülést és elbirtoklást, továbbá a törvényben megjelölt esetekben az Örökösökre átbocsáthatókká változtat oly jogokat és kötelezettségeket, melyek különben át nem háramolnak.t A 155. §. igy szól: Ha a kereset alperes perbe idézése el'ótt visszavo natik, a megindításával különben egybekapcsolt hatály megszűnik. Ha a kereset később vonatik vissza, vagy a per befejezetlenül hagyatik. az utolsó perbeli cselekmény idejétől kezdődik ismét az elévülés és elbirtoklás. Oberschall kifejti, hogy az illetékes birónál való megindítás, itt intézkedést tesz szükségessé, továbbá, hogy ő a tervezettel szemben azon állásponton áll, mely szerint a kereset indításnak a félbeszakító hatály csak a kereset megítélése esetére adatik meg, mert igy nem nyulhatik tulhosszura az elévülés és a perújítás is kellő szempontból lesz megitélhető. A 155 ik helyett tehát a következőt indítványozza. >A kereset meg indítása nem szakítja félbe az elévülést és elbirtoklást: a) ha felperes a pert visszavonta vagy leteszi; b) ha a kereset illetéktelenség miatt, vagy más okból hivatalból visszautasittatott, pótlás végett visszaadatott, vagy illetőség hiánya miatt tárgyalás folytán leszállittatott, ha felperes hatvan nap alatt a keresetet be nem adja, vagy ki nem javítja ; c) ha a kereset elutasittatik; d) ha felperes a per befejezését 3 évig nem szorgalmazza. Teleszky: Elfogadja Oberschall nézeteit, de azt nem, a mit a perujitásra m>ndott, mert az, hogy p. o. 10 év a perujitási határidő, nincs összefüggés ben az anyagi jogi elévüléssel és nem annak meghosszabbítását képezné. A perujitár.nál perjogi határidőről van szó, mi külön önmagában ítélendő meg, mert különben rövid határidejű anyagi jogi elévülésnél, hosszú ideig tartó pernél, rendszerint ki volna zárva a perújítás. Az anyagi jogi és perjogi határidők megkülönböztetése nélkül nem lehetne az anyagi jogban rövid elévülési határidőket megállapítani. Györy: Az előterjesztett javaslatnak [ b) pontja az ; illetékes: biró előtti m egin! ditás elfogadásának következménye, az a) jp.nt pedig benne foglaltatik a 155. §. első j bekezdésében. Eltérés tulajdonkép a c) és d) pontban foglaltatik éspedig a leglényeI gesebb a c) pontban, mely szerint akkor ! nem szakad félbe az elévülés, ha a kereset j elutasittatik. mi annyit jelent, hogy a jog, mely a keresettel érvénvesittetik, a per 'alatt, különösen, ha az elévülési idő rövid, í elévülhet. Ebből pedig nem következik, j hogy mint Teleszky állitá. elfogadható j Oberschall álláspontja, nevezetesen az azt kifejező c) pont, mert az alaki jognak legalább annyiban tekintettel kell lenni az anyagi jogra, hogy érvényesíthetőnek ne mondja ki perújítás utján azon jogot, mely az anyagi jog szerint megszűnt létezni. A tervezet szerint a kereset félbeszakítja az elévülést s ha elutasittatik, csak megújítható levén, ezen eljárást nem hozza ellentétbe az anyagi joggal. A mi a d) pontot illeti, a szorgalmazásra felesleges határidőt adni. A féltől függvén, hogyne hagvja heverni befejezetlenül a pert. czélszerübb, ha azon időtől, midőn utoljáranyilvánitáakaratát, hogy jogát érvényesíteni akarja, tehát az utolsó perbeli cselekvénytől kezdve ujolag megkezdődik az elévülés. E kérdés le nem tárgyaltatván, folytatása következő ülésre halasztatott. Felelős szerkesztő SZÓKOLAY ISTVÁN. IV. kerület. Hajó-utcza 5. Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben Előfizetések az >Athenaeum< lapkiadó-hivatalába (Budapest, Ferenczlek-tere, Athenaeum-épület) lntézendők. Budapest, 1883. Az 4.thenaeui» irod. és nyomdai r. társulat.