Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 26. szám

— 103 — 263. §. 2. pontjának esete fen - ugyanazon §. 1. pontja szezattal elmarasztalt fél, perének rnegujitását uj bizonyítékok alapján bármikor követelheti ; elitélt vádlott pedig perujitási kérvényében oly tanukat nevezvén meg, kik az ellene lefolyt sajtóperben, bár az ő mulasztása folytán, ki nem hallgattattak, — ezen tanukban oly bizonyítékra hivatkozik, melynek alapján a lefolyt sajtópert megujitani jogában van. »Igaz ugyan hogy perújításért folyamodó e tanúit már az alap sajtóperben érvényesíthette volna; minthogy azonban ezek megnevezését s idéztetésük iránti kérelmét id. rendelet 23. §-ban kiszabott idő alatt elmulasztotta; miután e rend. 104. §. uj bizonyítékok álapján minden megszorítás nélkül engedi meg a perújítást, és ezt ki nem zárja a miatt, hogy a felhasználandó bizonyíték a perujitónak már az alapper folyamában is rendelkezésére állott: az eljáró sajtóbiróságnak a perujitási kérelmet elutasító végzése meg nem állhat. Ezen felhívott tanuk által a perújítást kérelmező oly körülményeket s tényeket akar bizonyitani melyeket, miután a büntető eljárás ez esetben megindítva nem volt s a btk nem forog. rint bizonyítania joga van, t. i. oly állításokat, melyek közhivatalnokra s ennek hivatása gyakorlatára vonatkoznak. Miután pedig jelen esetben a polgármester ellen közzétett állítás t. i. a hivatalos kötelességnek állítólag elmulasztása, melyet a törvény szerint bizonyitani szabad, és Szkenderovics Ödön által állítólag elkövetett pénzkezelési szabálytalanság oly szoros s elválaszthatlan kapcsolatban áll, hogy az előbbit az utóbbi nélkül bizonyítni lehetetlen s emez amannak szükséges előzményét s feltételét képezi: perújítást kérő vádlottat törvényadta jogától, hogy azon cselekménye irányában, mely miatt elitéltetett a perujitás jogorvoslatát, az általa elkövetett cselekmény jogossága bizonyítására felhasználhassa — amiatt hogy Szkenderovics Ödön irányában bizonyítási jcga nincsen — megfosztani nem lehet; mert ebbeli törvényes jogának érvényesítése a tények, és azokra vonatkozó állitások ily szoros összefüggése mellett, lehetetlenné tétetnék, ha bizonyítását azon tényre is ki nem terjeszthetné, melynek hivatalos elpalástolásával a polgármestert vádolja.* (1883. febr. 20. — 1112. sz. a.) Váltójogi esetek. Váltójogi kötelezettség nem származik oly idegen váltóból, a melyben a fizetés ideje nem határozott — tehát ha abban tüzetesen nincs megjelölve azon nap, melyen a fizetésnek megtörténni kell. Voracsék Ferencz — Wunsch Vincze s neje W. Józefa e. 400 frt, váltótartozás fizetésére a pozsonyi tszéknél 1882. apr. 15. sommás keresetet adott be. Törvényszék 1882. aug. 17. — 9136. sz. a. alpereseket mint elfogadókat a kereseti összegben kamataiban s 23 frt. perköltségben elmarasztalta >mert alperesek azon kifogása hogy a váltó a fizetési időnek ama kitétele miatt „Zahlbar bis Ende Márz 1882.í: — törvényes kellékkel nem bírna — figyelembe nem vehető, miután a kir. tábla 1882. május 23, — 2338. sz. végzésével jelen kereset alapját képező okiratban kitett fizetési idő határozottnak s igy a kereseti váltó az 1876: 27. t.-cz. 3. §. 4. pban előirt lényeges kellékével birónak kimondatván — ezen tszék váltóbirói hatásköre már megállapitatott; és tekintve hogy a 8088. sz. kifogásokon alapuló jelen pernek egyedüli vita tárgyát a másodbiróságilag eldöntött fenti jogkérdésnek bővebb '.fejtegetése képezi, mindezeknél fogva a váltó elfogadói minőség kétségbe nem vonatván stb. stb. Kir. Tábla 1882. nov. 22.- 4352. sz. a, helybenhagyta köv. indokolással. » Alpereseknek a váltójogi kötelezettség ellen egyedül azon alapon tett kifogása, mert a kereset alapját képező váltóban a fizetési idő meghatározására >bis ende Márz 1882.« kifejezés folytán a fizetési időre vonatkozó lényeges kellék hiányzik — alappal nem bir ; mert a kereseti váltó ezen kir. tábla 1882. május 23. — 2338. végzésében kifejtettek szerint a váltó törv. 3. §. 4. pban előirt lényeges kelléket nem nélkülözi, a kereseti váltó elfogadása alapján tehát alpereseket váltójogi kötelezettség terheli s a váltóösszeg kifizetéseért a Váltótörv. 23. §. alapján váltójogilag felelősök. Kir. Curia mindkét alsó bir. ítéletet hivatalból megsemmisítette, felperes váltó keresetét hivatalból visszautasította » mert a kereset alapját képező okmány a Váltótörv. 3. §. 4. p. szerint megkívántató kellékkel nem bírván, azon okiratból váltójogi kötelezettség nem származik »A Váltótörv. 3. §. 4. p. szerint ugyanis az idegen váltó egyik lényeges kellékekép kívántatik meg, hogy a fizetés ideje határozott legyen, — azaz hogy minden váltóbirtokos már magából a váltó tartalmából tudhassa azt, hogy mely nap az, mellyen neki a váltó kötelezett fizetni tartozik, — illetőleg amely napon ő váltói jogának érvényesítésére szükséges lépéseket megtenni köteles. Már pedig a kereset alapját képező okiratban használt ezen kifejezés: »Zahlbar bis Ende Márz 1882.« csak azon időszakot jelzi,mely állatta fizetésnek történni kell, de nem határozza meg tüzetesen azon napot, melynél sem előbb sem utóbb a váltó kötelezettől a fizetés kívánandó, illetőleg a váltójog fentartása végett szükséges törvényes lépések megteendők. « (1883. febr. 22. — 83. sz. a.) Ha a másodbiróság nem függeszti fel vagy szünteti meg az eljárást, hanem az első bíróság felfüggesztő végzését változtatja meg: ez eílen további felfolyamodásnak helye nincsen. Gerson s társa czég — Brecska Gusztáv csődtömege e. 280 frt fizetésére beszterczebányai tszéknél váltópert folytatván. Törvényszék 1882. aug. 26. 2799. sz. a. végzésével az ügyiratokat a bűncselekmény kiderítése végett a büntető bírósághoz áttétetni rendelte; mert alapos gyanúokok forognak fenn, hogy a váltó kelte antedatáltatott a többi hitelezők kijátszására — azon időre, midőn alperes még nem jutott csődbe. Kir. Tábla — felperes felfolyamodására — 1882. okt. 23. —4765. sz. a. megváltoztatta, s a váltó eljárás felfüggesztésének helyét nem találta, s a tszéket szabályszerű eljárásra utasította; »mert a kereset tárgya azon kérdést illetőleg is, váljon a kereseti váltó a kelet s lejárat ideje tekintetében megállapodás ellenére lett-e kitöltve — előzetes bűnvádi eljárás nélkül polgári peruton is elbírálható. « Ez ellen alperes felfolyamodással élt. Kir. Curia a felfolyamodást visszautasította ; i>mert az 1881 : 60. t. cz. 59. §. 2. p szerint másodbiróság végzése ellen, csak akkor van folyamodásnak helye, ha az eljárást a másodbiróság függeszti fel, vagy szünteti meg, — vagy ha az első bíróságnak a felfüggesztést vagy megszüntetését rendelő végzését hhagyja. »mert jelen esetben a másodbiróság az első bíróságnak felfüggesztő végzését megváltoztatván, — ez ellen a harmadbirósághoz nincs további felfolyamodásnak helye.« (1883. febr. 11. — 37. sz. a.) A ESü ii tető jogi eset. papírpénz utánzásának büntethetőségét nem szünteti meg azon körülmény, hogy az utánzott papírpénz felületes megtekintés mel lett is könnyen felismerhető hamisítványnak. Nikasinovits Pál és Fodororios Sándor verseczi lakosok pénzhamisítás miatt bpesti tszéknél vizsgálat alá kerültek. Törvényszék 1882. juli 10. — 1 rendűt a pénzhamisítás bűntette s 2-kat abbani bünrészesség miatt vád alá helyezte. — Györgyevics Sándor e. további eljárást megszüntette > mert tanukkal bizonyittatott hogy 1. vádlott egy forintos államjegy utánzására alkalmas lemezzel rendelkezett, s azt ugy az általa előállított jegy egy példányát azoknak meg is mutatta, A szakértők pedig igazolják, hogy azon lemez már használva lett pénzjegyek készítésére. — És hogy azt csakis forgalomba hozatal végett készítette — következik vagyontalanságából mi más czél kitűzését kizárja. 2. vádlottnál pedig találtatott elrejtve a lemez, mi már magában a bűn szövetséget állapítja meg. Az mintha csak zálogul tartotta volna magánál, figyelembe nem vétethetik, mert ily lemez bűnös szándék nélkül értéket nem képvisel. Kir. Tábla 1882. okt. 17. kelt végzésével akkép változtatta meg, hogy két első vádlottat nem a pénzhamisitás bűntette, hanem annak elkövetésére irányzott szövetség (205. §.) vétsége miatt rendelte vád alá helyeztetni. »mert az 1. vádlott által mutogatott hamisítványokat megszerezni nem sikerült, a megtalált lemez pedig, szakértők szerint nem alkalmas forgalomba hozható pénzhamisítványok készítésére. Tehát a pénzha-