Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 88. szám

— 351 — eredmény sikerességére is fő figyelem fordítandó: tekintettel arra, miszerint a kitűzött czél, a bank létre nem jötte következtében elérve nem lett; felperesnek e szerint kiváltságos (kivételes) jutalmazáshoz igénye nem lehet; mindamellett azonban a teljesített munkálat arányához mérten, tekintettel az 5 millió forint alaptőkére, a leginkább megfelelő dijnak mutatkozó 1000 frttal s illetőleg a kérvény szerkesztés és egyébb teendőkért 200 frttal felperes megfelelőleg díjazottnak tekinthető. „Ez alapon alperesek az ítéleti öszszegben feltétlenül marasztalandók voltak, viszont felperes követelésének többi részével mint ki nem érdemlettel eluta sitandó volt. Kir. Tábla 1883. január 30 án 59183. sz. a. következőleg ítélt: „Az első bíróság ítélete részben megváltoztatik — alperesek egyenként csakis 171 frt 43 kr. és ennek perkezdéstől, 1^81. deczember 5-től járó kamatai fizetésére köteleztetnek, a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntetnek, köv. indokolással: „A neheztelt Ítélet a kereseti jog feltétlen megállapítására, ugy a díjösszeg mennyiségére vonatkozó részében indokolásánál fogva helybenhagyandó volt ugyan; de miután ugyanezen ítélet értelmében felperesnek az összes működése fejében ítéltetett meg 1200 frt, a kereseti előadás értelmében pedig ezen díj fizetése 7 alapitót terhelné, alperesekre fejenként a megítélt dijnak csak egy hetedrésze esik; miért is a marasztalási összeget ily értelemben leszállítani, a perköltségeket pedig kölcsönösen megszüntetni azért kellett, mert felperes keresetének csak igen csekély részében adatott hely. Kir. Curia következő ítéletet hozott: „A másodbiróság ítélete oly értelemben, hogy az ítélet hatálya csak 1. és 3. rendű alperesre terjed ki, annak indokaiból s még azért is helybenhagyatik: „mert felperes az engedélyezési kérvényt nem mint tagtárs, hanem mint ügyvéd irván alá, ezen tény ellenében azon főesküvel bizonyittatni kivánt körülmény, mintha felperes az általa teljesített munkálatokat mint alapító társ ingyen vállalta volna el és csak az engedély értékesítése esetére lett volna a nyereségben részesítendő, döntő fontossággal annál kevésbé bír, mert még azon esetben is, ha alperesek állítása valónak bizonyittatnék : felperes jogosítva lenne a véghez vitt munkálatokért megfelelő dijat, kész kiadásaiért pedig költségei megtérítését követelni, minthogy az engedély nem értékesittetvén,felperesnek a nyereségből leendő jutalmaztatása lehetetlenné vált". (1883. szept. 4. — 2598. sz. a.) Jogeset. Az Özvegyi jog törvény szerint csak a férj által tényleg birt vagyon haszonélvezetére terjedhetvén ki: az özvegy e jogczimén nem igényelheti a haszonélvezetet oly vagyonból, mely férjére csak bizonyos haláleset beáltával fogna átszálni mi azonban még nem történt meg. A perindítás előtti már lejárt évi haszonvételek az özvegynek meg nem Ítélhetők, midőn a végrendelet homályos tartalma kétségessé tette, váljon az Özvegynek özvegyi jogczimén van-e valami követelni valója. Özv. Milanóv Bozsidárné szül. Popovics Katicza — Nadrlyánszky Dina, Milanov Milos úgyis mint kisk. Milanov M.. J. Gyóka gyámja, továbbá Milanov K., Domjanka stb. ellen özvegyi jog érvényesítése, bizonyos ingatlanok birtokba bocsátása, ingók visszaadása és elvont haszonvételek megtérítése iránt a nagykikindai törvényszéknél pert indítván Törvényszék 1881 febr. 26. 6100 sz. a. kötelezte alpereseket a felperesnek özvegyi haszonélvezeti jog czimén 1876 mart, 22-től mint férje Milanov Bozsidár elhalálozása napjától évenkénti 210 frtot készpénzben néhai Nadrlyánszki Tima hagyatékából akkép kiszolgáltatni, hogy letelt időre az esedékes öszeg egyszerre lefizetendő, jövőre pedig felperes özvegysége ideje alatt két egyenlő részletben — julus s okt. 1-én. Felperest keresete többi részével elutasította s a perköltségeket kölcsönösen megszüntette ; „mert a 0. végrendelet 12. pontjában néhai Nadrlyánszki Tima akkép intézkedett, hogy a menyiben unokája Milanov Bozsidár gyermekek nélkül elhalna utóbbi özvegyének — felperesnőnek — egy fél úrbéri telek, fél ház, t,zőlő és kert özvegysége tartamára haszonélvezetül kiadattassék. „Milanov. B. gyermekek nélkül elhalván, tekintettel arra, hogy a 12 p. intézkedése, az I. pontbeli azon intézkedést, mely szerint 1. r. alperes Nadrlyánszki Dina az egész hagyatéki vagyon korlátlan kezelőjéül neveztetett ki, részben meghiusítja: kétség nem forog fenn aziránt, hogy a végrendelkezőnek a 12 pontbeli későbbi intézkedése által akarata oda irányult, hogy felpere»nő özvegyi jogát biztosítsa. „Minthogy azonban ama ingatlanok, melyeket végrendelkező e czélra szánt határozottan megjelölve nem lettek, és részben mások tulajdonát képezik; minthogy továbbá felperesnőnek e részbeni kérelme határozatlan, — de magával a végrendelet intézkedésével is ellentétben áll; s minthogy végre a perbeli adatok jelesül a bírói szemle eredménye szerint az állapitatott meg, hogy néhai Milanov Bozsidár a hagyatéki vagyontól különválasztva önállólag mitsem birtokolt ; s igy ez alapon azon ingatlanok, melyek természetben átadhatók lennének, meg nem határozhatók: „Mind ezeknél fogva felperes vagylagos kérelméhez képest az ingatlanok természetbeni haszonélvezete helyett, a birtok arányához mért, s birói becsű utján megállapított évi tiszta jövedelem volt részére megítélendő. „És tekintve, hogy a fél háznak évi lakbére 100 frtban, a szőlő, s kérnek évi tiszta jövedelme 30 frtban, egy hold (láncz) földé 10 frtban állapitatott meg; miután fél úrbéri teleknek mivelós alá kerülő része 16 holdból áll, az elvont évi hasznot illetve tiszta jövedelmet azon ingatlanokból, melyeknek haszonálvezetére felperes jogosítva van. összesen 290 frtban bíróilag elfogadni kellett. „A H. jegyzékbeni ingóságok iránt felperes elutasítandó volt, rrert alperesek határozott tagadása ellenében felperes azoknak alperesek kezeih z való jutását, vagy átadását nem bizonyította be, s ily esetben eskü általi bizonyítás helye nincsen." , Kir. Tábla 1882. okt. 16—23436. sz. a. az ingatlanokra vonatkozólag a tszék ítéletét megváltoztatta, s felperest keresetével mint idő előttivel elutasította ; az ingokra, s perköltségekre nézve pedig részben helybenhagyta ; köv. indokokból: „A C. végrendeletet 1. pontjának első bekezdésében néhai Nadrlyánszki Tima örökhagyó összes vagyonának kezelésével, s arról való korlátlan rendelkezéssel fivérét Nadrlyánszki Dimát ruházta fel. Ezen pont második bekezdésében pedig azt rendelte, hogy hagyatéki vagyona a következő pontokban örökösöknek kinevezett unokái: Milanov Bozsidár, Milos, s a többi háromra csak nevezett testvérének elhalta után száljon át. „A menyiben tehát felperes az időközben elhalt férje Milanov Bozsidárnak a végrendelet 2. pontjában örökségkép hagyott ingatlanokra özvegyi jogát a törvény alapján veszi igénybe : ezen igénye, minthogy azt a törvény csak a férjnek már szerzett, s nem a megszerzendő és egy harmadiknak korlátlan rendelkezése alatt álló vagyonra nézve engedi meg — most mégis mindaddig, míg Nadrlyánszki Dima él, . nem érvényesíthető : felperes tehát erre nézve elutasítandó volt, „Hasonlóan elutasítandó volt felperes özvegyjogi igényével, mint időelőtti keresettel azon ingatlanokra nézve is, melyek neki a végrendelet 12. pontjában özvegyi jog czimén hagyattak: mert ezen pontban a D. alatt nevezett, s férjének szükségkép hagyott ingatlanok egy részéről rendelkezik az örökhagyó az ő javára, s abban az 1. pontban említett korlát, mellyel hagyattak a 2. pontban férjének az ingatlanok — világosan megszüntetve nem lett; a 12. pont szövegéből pedig ezen megszüntetést kimagyarázni, illetve azt, hogy e tekintetben az örökhagyó felperest, mint unokája feleségét, kedvezőbb helyzetbe akarta volna juttatni mint őt magát az unokáját — feltenni nem lehet. „Az ingóságokra stb. nézve a tszéki indokok fogadtattak el." Kir. Curia következőleg itélt: „Mindkét alsó bír. ítélet megváltoztatásával köteleztetnek alperesek felperest özvegysége ideje alatt a szanádi 194. sz. telekjben foglalt 54 sz. ház és melléképületeinek egy negyed része közös élvezetébe 15 nap alatt bocsátani; továbbá ugyanannak az ugyanazon telekjben foglalt külsőségek közül egy nyolczad telket, valamint egy kert és egy szőlőnek fele részét haszonélvezetébe átadni ; vagy ha ezen kötelezettséget a kitett határidő alatt nem teljesítenék, köteleztetnek végrehajtás terhe mellett felperes részére a megjelölt ingatlan vagyon jövedelmeiként minden év július 1-en és.