Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 87. szám

— 347 — fogatása alkalmával találtak nála egy oly szivart, minő Mailáth György szivarszekrény ében volt és egy esernyőt, mely Spanga Pál tulajdonát képezte. A szivarról később kiderült, hogy nem a Mailáth szekrényéből való, mert a törvényszék elküldte a szivart Hamburgba ahhoz a kereskedőhöz, kitől a boldogult országbíró rendesen vásárolt és ez határozottan kijelentette, hogy a kérdéses szivar nem „britannika chika", minőt Mailáth György rendesen szivott. Jávor pedig azt vallotta, hogy egy barátjától kapta. A vizsgálat folyamán Jávor János bevallotta, hogy márczius hóban a nagy hét elején este 7 óra körül a kerepesiut és muzeum-körut sarkán Spanga Pállal találkozván, ez őt állitólag amaz ürügy alatt, hogy a vásárból jön s elfelejtett egy rokona számára konyhakést venni, reá vette annak a késnek vásárlására, a melylyel az országbírót Spanga megsebezte. Tagadta azonban, hogy tudomása lett volna arról, hogy Spanga a kést JVailáth meggyilkolására vétette. Ezen a Jávort leginkább terhelő adaton kivül felmerült ellene még azon körülmény is, hogy jelen volt a gyilkosság színhelyén talált dárda alakú vas vételénél is. Ezek alapján a törvénys'ék a btk. 288. szakasza alapján a bűnt. tkönyv 278. §.-a alá eső gyilkosság elkövetésére irányuló szövetség büntette miatt vád alá helyezte. Németh előadó felolvasta az ügyészi vádinditványt és törvényszéki határozatot. Azután az egyes vádlottak vallomásait ismertette, melyekből közöljük a Jávor Mihályra vonatkozó részeket. Spanga a következőket vallotta: „Jávort régóta ismertem és az ő lakásán gyakorta találkoztam Bereczczel és Pitélyvel Egyszer megbeszéltük, hogy Berecz márczius 26-án át fog jönni Pestre s azt mondta, hogy hozzam magammal a Dunaparira Pitélyt is. Délután 3 órakor elindultunk, de velünk jött Jávor és Szautner is. Bereczczel találkoztunk és elmentünk egy Wurm-utczai korcsmába, •de minthogy Jávor mindig ott volt, nem beszélhettünk a Mailáth dologról s másnap ujabb találkozót tűztünk Budára" stb. Egy más jegyzőkönyvben a következő vallomása van felvéve : „A konyhakést én vettem Jávorral. — A kés arra való lett volna, hogy Jávor terve szerint kiraboljuk az Eszterházy-utcza 4-ik számú ház tulajdonosnőjét, kinél Jávor és Pitély laktak. Jávor azt mondta, hogy elég lesz annak az asszonynak a kést csak mutatni, majd előadja a pénzt. A rablás azonban abban maradt, mert Berecz a Majláth-dolgot tanácsolta." Pitély a következőket vallotta: Jávornál sem neki, sem másnak nem mondottam, hogy a Majláth-esetnél ott voltam. Jávor kérdezte tőlem, hogy tudok-e valamit a dologról? én azt mondtam, nem tudok. Azért kérdezte ezt Jávo:, mert az újságból olvasta, hogy egy kés ott maradt és az olyan volt, mint a minőt Spanga vétetett. Jávornak én a szivarokból sem adtam egyet sem. Azt hiszem azonban, hogy ő az egész dolgot gyanította. Az előadó ezután röviden ismertette a többi iratokat is, mire kezdetét vette a tanácskozás, mely háromnegyed ó^áig tartott. — A tanácskozás után Szabó Miklós elnök kihirdette a határozatot, mely szerint az első fokú bíróság vádhatározaiát a kir ítélő tábla három elsőrendű vádlottra nézve érintetlenül hagyja, a negyedik rendűre, Jávor Mihályra nézve ellenben megváltoztatja, az ellene emelt vádhatározatot és további eljárást megszünteti és a vádlottnak szabadlábra helyezését elrendeli. A vádhatározat indokai a következők : „Mindenekelőtt az a kérdés volt megállapítandó, hogy vájjon a bűnügy jelen állapotában a hivatalbóli felülvizsgálatnak szüksége fennforog-e. Igaz, hogy büntető eljárásunk és a gyakorlat szerint főben járó bünperek mindig hivatalból vizsgálandók át, és 1881-ben a Ouria mint legf. Ítélőszék ezt mint elvet is mondta ki. De ezen elv alkalmazása az eljárás természeténél fogva nem a per előzetes stádiumában, hanem csak az érdemleges részben alkalmazandó. És miután az ügy most csak a vádhatározat stádiumában van, a hivatalból való felülvizsgálás szüksége nem ismertetik el és ezért a három első rendű vádlottra nézve, miután sem a kir. ügyészség sem a vádlottak részéről felebbezés nem történt, a vádhatározat érintetlenül volt hagyandó. ^Jávorra nézve azonban a vádhatározat meg volt változtatandó, mert a mint a kir. ügyész indítványából és az ebből keletkezett vádjratározatból kitetszik, sem a közvádló nem vádolta Jávortazzal, hogy Mailáth György meggyilkoltatása czéljából volt bűnszövetségben, sem ezt a tényt az I. folyam, bíróság a vádhatározatban ki nem mondotta; sőt ellenkezőleg, ugy a kir. ügyész, mint a vádhatározat világosan, határozottan kijelentették, hogy a vizsgálat adatai szerint Jávor ellen nem forognak fenn oly körülmények, melyeknél fogva rá nézve megállapítható lett volna, hogy ő szövetségben volt Mailáth György meggyilkolás ra nézve. A vád ellene az volt. hogy ö az Esterházy-utczai 4. sz. házbán tervezett rablásra nézve állott szövetségben holott a vádhatározat a gyilkosságra czélzó bünszövettségről és a gyilkossághoz való előkészületi cselekményről szóló 288. §. alapján Mailáth György meggyilkolása miatt hozatott, nem pedig az Eszterházy-utezai 4. számú házban szándékolt cselekmény miatt. Jávorra nézve a 288. §-ban megjelölt előkészületi cselekmény a 278. §-ban körülirt gyilkosságra meg nem volt állapitható. Habár mind a kés, mind a dárdaalaku vas és Spanga esernyője, Jávor jelenlétében szereztettek be, illetve birtokában találtattak és habár Jávor a három első rendű vádlottal folytonos összeköttetésben volt — mégis miután mindezen körülmények nem vonatkoznak a bírósági vádhatározatban foglalt cselekményre : Jávort az azon cselekmény elkövetésére alakult bünszövetkezéséit, a mely cselekményért a három elsőrendű vádlott ell^n a vádhatározat hozatott, nem lehetett vád alá helyezni és így az első bíróság végzésének megváltoztatásával Jávor szabadlábra helyezését kellett elrendelni". Igazs min. körrendelet a kocsmai hitel nagyságának megállapításáról. Az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. törvényezikk II. fejezete f. é. július hó 1-én hatályba lépvén, értesítem a kir. bíróságot, békebíró urat, hogy a törvényhatóságok, a bíróilag megítélhető korcsmai hitel nagyságát az idézett törvény 22. §.-a alapján a kir. belügyminiszter urjóváhagyásával, a következő összegekben állapították meg: 1 Abauj-Torna megye törvényhatósága a megye területére nézve 6 frtban; 2. Alsó-Fehér megye törvényhatósága a megye területén, az egy italmérési helyiséggel bíró községekre nézve 5 frtban, a két italmérési helyiséggel biró községekre nézve 3 frtban, a kettőnél több italmérési helyiséggel biró köz • ségekre nézve 2 frtban ; 3. Arad megye törvényhatósága a megye területére nézve 2 frtban ; 4. Arad város törvényhatósága a város területére nézve 4 frtban: 5. Árva megye törvényhatósága a megye területére nézve 8 frtban ; 6. Bács-Bodrog megye törvényhatósága a megye területére nézve 2 frtban; 7. Baja város törvényhatósága a város területére nézve 3 frtban ; 8. Baranya megye törvényhatósága a megye területén azon községekre nézve, melyeknek határában csak egy korcsma van (ide számíttatván a község által gyakorolt időközi italmérés is) 5 frtban, azon községekre nézve, hol egynél több korcsma vagy italmérsi helyiség van 3 frtban, végül a községeken kivül lévő útszéli korcsmákra és egyéb italmerési helyiségekre nézve '2 frtban ; 9. Bars megye törvényhatósága a mogye területére nézve 2 frtban; 10. Békés megye törvényhatósága a megye területére nézve 4 frtban ; 11. Bereg megye törvényhatósága a megye területére nézve 2 frtban ; 12. Besztercze-Naszód megye törvényhatósága a megye területére nézve 2 frtban ; 13. Bihar megye törvényhatósága a megye területére nézve 4 frtban; 14. Borsod megye törvényhatósága a megye területére nézve 4 frtban ; 15. Brassó megye törvényhatósága a megye területére nézve 2 frtban ; 1«. Budapest főváros törvényhatósága a város területére nézve 2 frtban ; 17. Csanád megye törvényhatósága a megye területére nézve 2 frtban ; 18. Csik megye törvényhatósága, a megye területére nézve 2 frtban: 19. Csongrád megye törvényhatósága a megye területére nézve 2 frtban; 20 Debreczen város törvényhatósága a város területére nézve 2 frtban;