Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 83. szám

- 331 „tekintve, hogy a fiu az orvosi vélemény szerint a sértések következtében halt meg ; „a cselekmény a btk. 279. §. alá eső szándékos emberölésnek volt minősítendő ; — és vádlott ezen bűntettben volt bűnösnek kimondandó. „Nem lehetett vádlott ellenében a gyilkosság bűntettét megállapitani ; mert azt hogy Jaksits Bogoszáv nevű öcsősének megöléiét előre tervezte, s a bűntetlet előre megfontolt szándékkal vitte volna véghez — a vizsgálat adatai legkevésbé sem bizonyítják. „A büntetést illetőleg, — tekintve, hvgy a tett elkövetését szeszes italok használata, s azon körülmény előzte meg, hogy vádlott czivakodás folytán a szobából kidobatva, ennek ajtaja előtte becsukatott, s e miatt ingerült állapotban volt, büntetése kiszabásánál a btk. 281. § élső részét figyelembe kellett venni, s enyhítő körülmények hiányában ezen cselekményért és azon lopási büntetért, melyért 1882. jan. 25—5784 sz. harmadbirósági Ítélettel egy évi börtönre ítéltetett együttesen a 99. és 104. §§. alapján vádiolt büntetését az ezen ítéletben megállapított időtartamban annyival inkább megállapitani kellett, mert szándékos emberölést saját fivérének még csak serdülő korban levő fián vad kekegyetlenséggel követett el." (1883. évi 561. sz. a.) SZABÁLYZAT a jog- és állatudományi egyetemi karoknál tartandó tudorsági szigorlatokról. O Felsége által jóváhagyatott és azonnali életbeléptetése megengedtetett 188S aug. 20-in. Kiadatott a vallásos közoktatásügyi m. kir. miniszter 1883. évi 28,291. számú rendeletével f. év aug. 29-én. 1. § A jog- és államtudományi karban, a két különböző tudománykör szerint, kétféle tudorság nyerhető, u. m. a jogtudorság és államtudományok tutlorsága. 2. §. A jogtudori fok elnyerésére három szigorlat és egy felavatási értekezés kívántatik. A jogtudományi szigorlati tárgyak a következők : I. Első szigorlat. a) Eómai jog, a pandekta-jog befoglalásával. b) Egyházjog. c) Jogbölcsészet, a történeti részszel <és a nemzetközi joggal. II. Második szigorlat. a) Magyar közjog. b) Közigazgatási és pénzügyi jog. c) Politika. d) Magyar büntetőjog és eljárás. III. Harmadik szigorlat. a) Magyar magánjog. b) Osztrák polgári jog. c) Magyar polgári törvénykezés d) Váltó- és kereskedelmi jog. 3. §. Az államtudományi tudori fok "•elnyerésére két szigorlat és egy felavatási értekezés kívántatik. Az államtudományi szigorlatok tárgyai a következők, u. m.: I. Államtudományi első szigorlat. a) Jogbölcsészet, a történelmi részszel és a nemzetközi joggal. b) Egyházjog. c) Magyar közjog. d) Politika. II. Második szigorlat, a) Nemzetgazdaságtan és pénzügytan. h) A magyar és az osztrák állam statisztikája, Európa főbb államaira vuló tekintettel. c) Magyar közigazgatási jog, beleértve a pénzügyi igazgatási jogot, valamint a perenkivüli eljárást — a telekkönyvi eljárás mellőzésével — ugy a büntető törvénynek a kihágásokról szóló részét az erre vonatkozó eljárással. 4. §. A szigorlatok a 2-ik. illetőleg 3-ik §-ban meghatározott sorrendben teendők, és csak azon tudományegyetemen folytathatók, melynél a tudor-jelölt az első szigorlatot kiáltotta, valamint a pótlás és az ismétlés is csak azon tudomány-egyetemen történhetik, melynél a tudorjelölt pótszigorlatra vagy ismétlésre utasíttatott. A jogtudományi három szigorlatnál azonban a jelölt a második és harmadik szigorlotot tetszés szerinti sorrendben teheti le, ugy hogy szabad választásától függ, vájjon a 2. §-ban foglalt III. vagy II-ikat akarja-e Il-ik illetve III-ikként letenni. 5. §. Azon jogtudorok, kik ezen szabályzat szerint az államtudományi tudori fokot is óhajtják elnyerni, csak egy szigorlatot kötelesek tenni s ennek tárgyai: a nemzetgazdaságtan, a pénzügytan és a magyar és az osztrák állam statisztikája Európa főbb államaira való tekintettel. Azon államtudományi tudorok viszont, kik ezen szabályzat szerint a jogtudori fokot is elnyerni kívánják, két szigorlatot kötelesek tenni, melynek tárgyát : a bölcseleti jog, egyházjog, a magyar közjog, politika és büntetőjog kivételével, a jogtudományi szigorlatokhoz tartozó tárgyak képezik, u, m. : I. római jog, a pandekta-jog befoglalásával, a magyar magánjog és az osztrák polgári jog II. A.büntetőjog és eljárás, a magyar polgári törvénykezés ós a váltó-kereskedelmi jog. 6. §. Tudori szigorlatokra csak azok bocsáttatnak, kik a négy évi jogés államtudományi tanfolyamot, még pedig fele részben hazai jogtanintézeten, mint rendes nyilvános joghallgatók szabályszerűen bevégezték és az eredeti indexet s a végbizonyijványt kérvényükhöz csatolják. 7. §. A szigorlat tehetése iránti kérvény (6. §.) az egyetem jog- és államtudományi karának dékánjánál nyújtandó be. 8. §. A szigorlati vizsgáló bizottság elnöke a jog- és államtudományi kar dékánja, vagy ennek akadályoztatása esetében a prodékán. 9. §. A vizsgáláti bizottság az elnökön kivül négy tagból áll, kik a szigorlati tárgyaknak rendes, vagy rendkívüli tanárai, továbbá a jogosított tanárok is, ha jogosultságuk alapján azon évben tandíjfizetéssel járó kollégiumot tartanak. Ha valamely tárgynak több rendes, rendkívüli vagy jogosított tanára van, ezek a szigorlatokhoz az említett sorrendben váltakozva hivandók meg. Ha a vizsgálóbizottság az elnökkel s a vizsgálandó tárgyak censoraival együtt se állana 5 tagból, ez a szám kiegészítendő azon rendes tanárok váltakozó meghívásával, a kik mint vizsgálók épen nem vagy ritkán vesznek részt s igy leginkább ráérnek a megjelenésre, szavazó minőségben. 10. §. Mindegyik szigorlat két órán át és pedig mindig nyilvánosan tartatik s róla jegyzőkönyv vezettetik, melybe nemcsak annak eredménye, hanem az is bevezettetik, hogy a bizottsági határozat egyhangúlag vagy szótöbbséggel hozatott] 11. §. A szigorlat eredménye felett a vizsgálati ötös bizottság egyhangúlag vagy szótöbbséggel határoz. A szigorlat elfogadottnak csak akkor tekinthető, ha az egész bizottság vagy legalább három tagja, az elfogadás mellett nyilatkozott. Kitűnő készültségü jelölt a bizttoság által meg is dicsérhető. 12. § Ha a jelöltnek készültsége egy vizsgálati tárgyból gyenge, ezen egy tárgyból pótszigorlatra utasítandó. A pótszigorlat egyszer ismételhető ; ha a pótszigorlat másodízben sem sikerül, az egész szigorlat ismétlendő. A pótszigorlat az ; elnökön kivül két tagból álló bizottság előtt teendő, mely bizottságba a szaktanárok hivandók meg vizsgálókul. 13. §. A szigorlat ismétlésének három hónap, a pót-szigorlatnak pedig hat hét letelte előtt hely nem adható. Ismétlés egy és ugyanazon szigorlatra nézve többször, mint kétszer nem engedtetik. A második ismétlő szigorlaton történt visszautasítás esetén, a jelölt a hazai egyetemeken az illető tudori fokot el nem nyerheti és netalán más helyütt nyert vagy nyerendő ilyen tudori oklevelet itt nem nostrifikáltathatja. 14. §. A tudori fok elnyeréséhez kellő egyes szigorlatok közt legalább három havi időköznek kell közbejönnie, a mely azonban a tanártestület által leszállítható, de hat hétnél nem rövidebb időre. Három havi időköz kívántatik akkor is. ha az egyik tudori fok elnyerése után, a tudor a másik tudorsag elnyerése végett kiván szigorlatra bocsáttatni; de ez esetben a három havi határidő nem a felavatás, hanem a letett utolsó szigorlattól számíttatik ; felmentésnek azonban ezen minimum alól ily esetekben nincs helye. 15 §. A sikerrel kiállott szigorlatok után (2 , 3., 5. §§.) a tudorjelöltnek egy, a letett szigorlatok valamelyikéhez tartozó tanszkból maga által szabadon választott vagy esetleg a szigorlati bizottság által megjelölt tárgyból felavatási értekezést (dissertaczio inauguralis) kell Írásban kidolgoznia, s negyedrét alakban fűzve, czimekre vagy fejezetekre felosztva, lapszámozva és az illető lapokon a használt irodalmi müvek és források idézésével ellátva, benyújtania. 16. §. Az írásbeli értekezés csak akkor fogadható el, ha az mind béltartalmára, mind kidolgozásra nézve beható tanulmány eredményének mutatko-