Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 83. szám

Budapest, 1888. Vasárnap, Szeptember 2. 83. sz. Huszonötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Polgári jogesetek. — Büntetőjogi eset. — Szabályzat. — Curiai Értesítő. Szerkestői szállás ai. l-iöl iirály-ntca 54. sz. Tekintve, hogy lapunkat folyvást s pontosan küldjük azoknak is, kiknek előfizetés idejük májusban vagy júniusban már lejárt' tisztelettel felkérjük előfizetőinket, méltóztassanak az esedékes előfizetési dijakat mielőbb megküldeni. — Mindent elkövetünk, hogy tisztelt előfizetőink igényei, főkép gyakorlati érdekei kielégíttessenek ; lapunk hetenként háromszor jelenik meg, nagy három hasábos formában, és kapcsolatosan a Curiai Értesítővel, mi csak lapunk számára van engedélyezve — és előfizetési ára mégis évnegyedenként csak 3 forint. Egyszersmind löbb oldalróli kérdezősködés folytán jelentjük, mikép felsőbb bíróságainknál a közbenjárást, szorgalmazást készséggel eszközöljük és az ügyekről felvilágosítással s részletesb tudósítással is szolgálhatunk. Szerkeszt. J o g e s e t. A bérleti jog, mely törvény szerint dologbani jogok közé nem tartozik, már a bérlemény birtokba adása által megszereztetik jogérvényesen telekkönyvi bejeyyeztetés nélkül ís. A bérleti jog telekkönyvi bejegyzése a már előbb tényleges birtokba adás utján jogérvényesen foganatba ment bérleti jogokat meg nem semmisitheti. Bergó Ferencz— Petrovics Demeter S Popovics László e. bérlemény átadása iránt szeghalmi jbiróságnál pert folytatván — Járásbíróság 1883. márczius 31-én 614. sz. a. kötelezte alpereseket a kereseti 29 hold 580 négyszögöl földet felperes birtokába s használatába bocsátani s 46 írt perköltséget megfizetni; „mert beigazoltatott, hogy 1. r. alperes a kereseti földeket ^4) bérleti szerződés alapján felperesnek haszonbérbe adta, tehát ő az A) alapján marasztalandó. A másodrendű alperest pedig, ki beismerte, hogy a 2. sz. szerződéssel a felperesileg igényelt földeket is haszonbérbe vette s tettleg használja, azért kellett marasztalni, mert felperes haszonbéri jogának telekkönyvi bejegyeztetés általi biztosítását igazolta, miáltal dologbani jogot nyert a bérleti ingatlanra ; s mert azon esetben, ha a tulajdonos ugyanazon ingatlanját két külünböző személynek engedte át; az azt illeti, ki a bekebelezést előbb kérte (oszt. tk. 440. §.); s mert másodrendű alperesnek a bérletre vonatkozólag dologbani joga nincs. Kir. Tábla 1883. május 15-ki Ítéletével az első bíróságit megváltoztatta s felperest keresetével elutasította, a perköltséget kölcsönösen megszüntetvén ; „mert a tanuk vallomásával be van bizonyítva, hogy az A) haszonbéri szerződés szerint felperesnek haszonbérbe kiadandó ingatlanok annak kiállítását előzőleg 1 r. alperes által a 2. rendű al peresnek már tettleg haszonbérbe átadva voltak. Ennek folytán azonban ugyanazon tárgyra nézve a bérleti jogügylet akkor, midőn az felperes s 1. r. alperes között megköttetett, 1. r. alperes és 2. rendű között már megelőzőleg nemcsak megköttetett, de a bérlet tárgyának átadásával foganatba is ment. „A mennyiben pedig a szerződés tárgyára vonatkozólag a több, szerződésileg törvényes kifogás alá nem eső jogczimmel biró és jóhiszemű jogosított közül az elsőség azt illeti, kinek a szerződés tárgya átadatott: felperesnek &zA) szerződés alapján arra, hogy annak létrejöttekor 2. r. alperes által szerződésileg már bérlelt haszonbéri ingatlanok átadására alperesek köteleztessenek, bíróilag érvényesíthető joga nincsen. „Jogilag figyelembe nem vétethetvén azon körülmény, hogy felperes az A) szerződési jogügylet telekkönyvi bejegyeztetését kieszközölte; mivel ezáltal a haszonbéri szerződésnek kötelmi jogi természete nem változott lényegileg ; a mennyiben ezen bejegyzés daczára is a haszonbéri szerződés felperes s 1. r. alperes közt a haszonbéri birtok átadása végett létrejött oly személyes jogviszonybeli kötelezettség maradt, mely 3-ik személy irányában a szerződés tárgyára vonatkozólag csak azon pillanattól lép jogilag életbe, midőn a szerződés tárgya kötelezett által a jogosítottnak átadatott. „A telekk. bejegyzés a haszonbérleti szerződési jogügyletet kötelmi ügyletből dologbani ügyletté át nem változtatván, a haszonbéri jogügylet bejegyeztetése által kizárólag azon jogi előny biztosíttatik, hogy a magán utoni vevő a bérleti ügyletet reá nézve is kötelezőnek elismerni tartozik s hogy birói eladás esetében a bejegyzés sorrendjében az ingatlan értékéből kárpótlást követelhet a haszonbérlő". Kir. Curia a tábla ítéletét hagyta helyben. Indokok: Annak kiemelése mellett, hogy a vésztői 1244. sz. birtokrészletre felperesnek haszonbérleti joga telekkönyvileg bejegyezve nincs és hogy az 1248. hr. számú földre a kereset ki sem terjed, a tábla Ítélete hhagyandó volt: „mert a bérleti jog, mely törvény szerint a dologbani jogok közé nem tartozik, mára bérleménynek birtokba adása által szeretetik meg jogérvényesen a nélkül, hogy annak telekk. bejegyeztetésére szükség voba. „A telekk. bejegyzés által a bérleti jog is dologbani joggá válik ugyan, de egyrészt hogy ez megtörténhessék, erre a bérbeadónak engedélye elkerülhetlenül szükséges, másrészt pedig az ily bejegyzés a már előbb tényleges birtokbaadás utján jogérvényesen foganatba ment bérleti jegokat meg nem semmisítheti, hanem czélja csak az, hogy magánutoni átruházás esetében a bérlet az uj tulajdonos irányában is hatályos legyen; végrehajtási eladás esetén pedig a bejegyzés rangsorozatában a kárkövetelési jog biztosittassék. ..Miután tehát kétségbe sem vonatott, hogy az 1882. július 20-án kötött 2. sz. alatti szerződés alapján a felperes által követelt bérlemény már 1882. szept. 1-én adatott át 1. r. alperes által másodrendű alperesnek: egyedül azért, mert felperes az 1882. aug. 5-én kelt A) alatti haszonbéri szerződés alapján haszonbéri jogát részben telekkönyvileg bekebeleztette, nem kötelezhető arra, hogy törvényes átadással megszerzett haszonbérleti jogától felperes javára elálljon". (1883. aug. 22. — 5489. sz. a.) Jogeset. Nem a csepegő helyének birtokában való megháboritás, hanem csak az ereszről való csepegés s eresz jogábani megháboritás képezvén a sommás visszahelyezési kereset tárgyát: annak helyt adni nem lehet, midőn kitűnik, hogy felperes háztetőjéről lefolyó viz csepegése alperes falának felépítése által akadályozva nem lett. Láng Mátyás s társa — Weisz Pál e. sommás visszahelyezési keresetet támasztott a m.-óvári jbiróság előtt, melynek letárgyalása után — Járásbíróság 1883. február 3-án 561. sz. a. felpereseket keresetükkel elutasította s a perköltségeket kölcsönösen megszüntette ; „mert az uralgó jószág birtokosa jogát tetszése szerint gyakorolhatja ugyan, de a szolgalmakat kiterjeszteni nem szabad, sőt a mennyiben természetük s rendeltetésük czélja megengedi, azokat korlátolni kell; „a midőn pedig az alperes által saját költségére felajánlott vízlevezető csatornának az eltávolíttatni kért peres falnak mentén leendő alkalmazása mellett, felperesek mint az uralgó telek tulajdonosai a tüz által elpusztított házuknak tetszésük szerinti felépítésében a szakértői vélemény szerint épen nincsenek akadályozva és csupán a szolgalmi jog gyakorlásának módja változnék az által, hogy alperes az általa felajánlott vízlevezető csatornának saját — felperesileg eltávolíttatni kért - falához leendő illesztését eltűrni köteles volna ;