Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 80. szám

— 319 — madják, merítik Taylor munkájából, mely 1841-ben íratott és csak Len kevéssel bővíttetett legutoljára az 1865-iki kiadásban : veszik tehát oly munkából, mely a maga idejében kitűnő munka volt. de a mely ma az osteologia tekintetében a régi ko. avas hagyományai közé tartozik; ez a tudomány ma már nem ugy áll, mint a hogy azt ama nagyhírű angol törvényszéki orvos akkvr megírta. Trajtler felhozta azonkívül ama prágai csontváz praeparátumot is, a mely után per analógiám tzen hulla kora 14 évesnek állapíttatott meg. Azt mondta, hogy dr. Toll, a prágai egyetemnek hírneves tanára, maga is azt mondja, hogy annak a 14 éves leánynak a csontváza, a mely ott van a prágai egyetem múzeumában, valami kevéssé a fejlettségben mögötte maradt a dadái hullának; ezen csontvázból és annak állítólagos hátramaradt fejlettségéből fegyvert, argumentumot vélt konstatálni az egyetem szakéátő tanárai ellen. Azonban az a kor, a melybeu Solymosi Eszter volt, szintén több mint 14 év • J4 év és négy hónap; annak fejlődése pedig hagyhat hátra és kétségtelenül hagy is hátra osteologiai nyomokat. A kor megállapítására nézve hatalmas anyagot képezett volna a szőrök kérdése: azonban a hónalj -sz* röket épen nem vizsgálták meg, sót meg sem nézték ; január 4-iki nyilatkozatukban maguk kijelentik, hogy arra bizony nem volt ügyelésük. — A nemző szervek szórzetét meg sem nézték, pedig az elegendő mennyiségben volt, a mely különbséget a törvényszéknek figyelmébe ajánlok: értem t. i. a gyermekori pehelyszöröket, de ők azt tudomásul sem vették, hanem rámondták a látleletükbe n, hogy a szórzettöl meg van fosztva. — Az emlőt és annak részeit egyáltalában szintén meg sem vizsgálták. Mindezen körülményeknél íogva a bonczolásnál eljárt szakértő urak egyáltalában nem voltak hivatva ily vizsgálat után a kor megállapítására nézve nyilatkozni. És miután Solymosi Eszter 14 éves és 4 hónapos volt, másrészről hazánk és külföld legnagyobb orvosi tekintélyei, szaktudósai által ezen hulla lehetőleg 14 évesnek állapíttatott meg, természetesen «gy latitudedel a korazonosság nemcsak ki nem zárható, de sőt itt az orvosi tudomány objektív jelenségei alapján kimondandó egy nagy eltérés a bonczoló orvosok és az egyetemi szakértők közt, Ez vonatkozik azon időre, a mely időben az az egyén, a ki a hulla volt, elhalt és vonatkozik azon időre, a meddig a hulla a vízben volt. Solymosi Eszter eltűnt ápril 1-én, a hulla megtaláltatott június 18-án, — 79 napi időköz van itten. A kérdés az, hogy a hulla van-e 79 napos, lehetett-e azon egyén 79 nap óta halott és hogy a hulla tölthetett-e 79 napot a vizben? Hozzáteszem, hogy magából abból, hogy azon idő óta semmi híre nem voH s a vizben azon időt nem tölthette, tökéletes emberi biztosságul a nem identitás még nem következtethető. Mert hát az eltűnt egyén élhetett még egy ideig másutt is, tehát az ápril 1-i halál minden más lehetőséget kizáró tökéletes emberi bizotssággal nem következtethető. De itt az egy ideig tovább élés nem forog fenn, legalább jelenség nincs arra, hogy fel lehessen tenni a*t, hogy Eszter étbetett-e tovább; a kérdés tehát abban az alakban áll fenn, a melyben a törvényszék azt a szakértőkhöz intézett kérdéseiben formulázta hogy vájjon az a hulla lehetett-e 79 n*pos hulla, és hogy ezen időt tölthette-e a vizben V Hogy igen, arra nézve az egyetem tanárai négy-öt vagy több okot hoztak fel. Az egyik az epidermis hiánya, másik a szőr s haj. harmadik a körmök hiánya, a negyedik ok a ruhákon talált foltok, az ötödik ok az adipocera jelenléte, a hatodik a törzset takaró izomrészek rózsasíinü volta. Ezen hat jelenség mind olyan, melyeknek részint valódiságát, részint jelentőségét a szakértő orvosok kétségbe vonták. Az epidermis hiányáról ők nem nyilatkoztak látleletükben, hanem általában bőrfolytonossághiányt konstatáltak a koponyának jobb- és balfalzatán s ezen kivül a kéz hiányzó körömrészén kívül az epidermis hiányát nem konstatálták és csak annyit mondtak, hogy a meilen a bőr kékes czafatokban hámlott le; s másrészt, hogy a felhám hiányzott volna, arról nem nyilatkoznak, nyilatkozatuk tehát e tekintetben, valamint, látleletük is múlhatatlanul hézagosnak tekintendő. És pedig azért is, mert ók maguk is ugy nyilatkoznak, hogy a hulla legalább három nap óta vizben lehetett; már pedig ha ez igy van, bárkinek a hullája legyen is a vizben, nincs rá eset, hogy annak végtagjain, a kézfejen, és lába ujjain a bőr fel ne duzzadjon, és oly szint ne öltsön fel, mint például a mosónőnek kezei a mosás közben. Hiszen bárki tartsa kezét nem nagyon hideg vizben néhány óráig, tapasztalni fogja, hogy a kéz ujjain az epidermis felduzzad; megtörténik ez az élőnél is, akinél az életerő működik s lehetőleg ellentáll; hullánál még inkább, ha csak néhány napig van is a vizben. Három napig mint állítják, a végtagok felhámjai felduzzadnak, kimosatnak, és bekövetkezik az elszintelenedés. Ami pedig az egyes részek simaságát, finomságát illeti, a mit maguk a szakértő orvosok is konstatáltak, ez nem jelent egyebet, mint az epidermis távollétét; a felhámzás és a kéznek, lábnak bőrfinomsága, simasága csakis igy magyarázható meg, s nem hogy a hullának addig czipőben kellet járnia és hogy durvább munkát soha nem végzett. Ez is megint csak feltevés, mert a hulla, ha róla a felhám elvész, legyen az királyasszonyé vagy koldusasszonyé, mind egyforma. Míg élnek, addig vankülönbség, azontúl nincs; az epidermis nem rothad el oly könnyen, mint például az izom és az izmok legnagyobb rétze Az exhumáló tanárok a leggondosabb keresés daczára az egész hullán nem találtak epidermist deczember 7-én, pedig ha deczember 7-ig lett volna, mint a hogy talán lehetne következtetni a bonczoló orvosok látleletéből, akkor epidermis részeket, felhám-sejteket, pikkelyeket stb. találni kellett volna abban a keserű vizes ferslógban, a melyben a hulla volt. Van más bizonyíték is, hogy a felhám lehámlott. A ruhák dr. Felletár országos müvegyész, dr. Belky és dr. Grlück szakértők által megvizsgáltatván, azokon felhám-sejtek, pikkelyek, irharészecskék, a hulla rothadásából s/ánnazó zsírrétegek stb. találtattak. Már maga ez a körülmény azt bizonyitía, hogy az a hulla, a melye í ezek a ruhák voltak, a rothadásnak oly fokán volt. hogy a felhám lehámlott, egy része elkallódot, részint ruhára tapadt. Már maga az a körülmény, hogy az epidermis hiányzott, ami pedig be van bizonyítva, igazolja azt, hogy ez a hulla nem két-három napig volt a vizben, mint azt állitaoi a bonczoló orvosok jónak látták. De van egy más körülmény is ennek igazolására és ez a szőrnek, hajnak hiánya. Az összes müveit nemzetek büntető törvénykezési gyakorlatában a hullaszőr és a haj jelenlétének vagy nem létének oly óriási fontosság még nem tulajdonittatot mint a jelen esetben. A bonczoló orvosok röviden bánnak e kérdéssel: azt mondják: a hulla hajtól és szórzettöl megfosztva volt; mi azt teszi, hogy valaki azt lekaparta, kitépte, leborotválta stb. a mit szélűben beszélnek az ország egyik határátóla másikig, hogy t. i. a hulla le van borotválva. Már pedig, miután Solymosi Eszterről csakugyan nem álllitotta senki, hogy a haja meg van borotválva és valószínűleg nem is tette azt senki, ennélfogva bizonyos a hullacsempészet ; legalább erre is alapítják a hullacsempészetet. Azonban az egyetem szakértő tanárai mult évi decz. 7-én a hullát megvizsgálván, azon szörzetet találtak a következő állapotban: a hajtüszök a fejen természetesen meg vannak egész menyiségökben, csakhogy az egyik hajtüszó üres, sem a hajcsonk, sem a hajhagyma nincs benne, a másikban benn van a hajhagyma és a hajcsonk, de a tüszőn belül van, a harmadikban benn van a hajcsonk, de kinn a bőr az irha felszínén. Tehát három állapotban levő tüsző találtatott. Az elsőt, mely üres, sem borotvával, sem auripigmentummal nem lehet e üressé tenni, a mint ez utóbbi Kiss Jenő orvosnak a végtárgyaláson jutott az eszébe ; a második, melyben a hagyma és csonk benn ül s a felszínre ki nem ér, hanem belül töretett le, a borotvával szintén nem volt olykép tehető, mert ha a bőr le nem metszetik, a borotva nem megy a bőr alá ; a harmadik, a mely kiér a bőr felszínén s e fölött áll, eltávolítható ugyan borotvával, de mikép lehet a borotválás theoriáját a második kétféle hajtüszőre nézve megérteni, ez a kérdés? De előállanak a bonczoló orvosok és oly leleményességgel, a mely Edisonnak is becsületére válnék, találnak hypothesiseket, a melyekkel igazolják, hogy miért ilyen az egyik, miért ol-jan a második s miért olyan a harmadik. A melyik hajszál kiáll, arról azt mondják, le volt borotválva; a melyik hajszál megvan, de belül a hajtüszőben rejlik, arról azt mondják, hogy mnmifikálódott a hulla s a mumifikálódó irha mellett behúzódik a hajszál. Igaz, hogy ez a tudománynyal ellenkezik, hogy a szakember nézeteivel meg nem egyezik, de náluk azért mindjárt kész a hipothesis azon tüszőről, melyben sem hagyma, sem gyök nincs. Azt állítják, hogy hát tuberkulózus agylobban szenvedett a hulla, s magától msnt ki a haj az életé-