Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 80. szám

Budapest, 1888. Vasárnap, augusztus 26. 80. sz. Huszonötödik évfol jfm. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogesetek. — Eötvös beszédje. — Curiai Értesítő a főlapon. Jogeset. A végrehajtási zálogjog nem volt 6 jegyezhető, midőn, a megkeresés beérkeztekor végrehajtást szenvedők az ingatlanra nyilvánkönyvi joggal mi részben sem bírtak. Lippics István hagyatéki gondnoka Ujfalusi Ferencz Jankovich Mihály s neje ellen tulajdon s végrehajtási zálogjog bejegyzése tárgyában szegszárdi törvényszéknél 150 frt iránt folyamatba tett végrehajtási ügyében — Törvényszék 1882. december 20-án köv. végzést hozott: „A szegszárdi jbiróságnak Lippics J. hagyatéka javára hozott J 882. szept. 6-án kelt 8286. sz. végrehajtási végzése ugy az ahhoz mellékelt B) C) D) bizonyítvány, nyilatkozat s térvázlat alapján, valamint f. évi 9275. sz. beadványnál felhozott s Kársa János s neje által 1882. október 14-én kiállított nyilatkozat alapján a báttaszéki 834, most már 5944. sz. telekjköDyvbe átirt 1214 hrsz. fekvőség elosztatni s ebből az 1214. sz fekvőségen épült 724. sz. ház telekkönyviig kitüntetetni és a tulajdonjog a 6501. sz. telekjbe ezen 724. sz. házra mint felülépitményre Jankovics Mihály s neje javára bekebeleztetni, mig az 1214. sz. fekvőség talajára Kasza János s neje eddigi tulajdonjoga továbbra is érintetlenül hagyatni, és a megmaradt 1214. hrsz. fekvőség az előbbi tulajdonosok javára visszajegyeztetni rendeltetik. „Egyúttal a végrehajtási zálogjog 150 frt tőke s kamatai, 60 frt 30 kr per-, 24 frt 50 kr. árverési-, 8 frt 50 kr. jelenlegi s a még felmerülendő költségek erejéig a 724. sz. házra Lippich István hagyatéka javára bekebeleztetik. Kir. Tábla 1883. májas 16-án 7652. sz. a. végzésével az első bíróságit megváltoztatta s a szegszárdi jbiróság 1982. szeptember 6-án 8286. sz. végrehajtási megkeresvényének helyt nem adott köv. indokolással: „mert a telekkönyvi hatóság a perbíróság végrehajtási végzése által az iránt hogy : egy házra, mint felülépitményre a tulajdoni jogot végrehajtást szenvedő javára kebeleztesse be, megkeresve nem lett, a tulajdonjog bekebelezése iránt tehát az első bíróság helytelenül intézkedett; s minthogy a 8161. szám alatt iktatott végrehajtási megkeresvény beérkezésekor Jankovics Mihály és neje javára a báttaszéki 834. számú telekjben tulajdonjog sem bekebelezve, sem előjegyezve nem volt: annálfogva a perbirság végrehajtási megkeresvényének a fenforgó nyilvánkönyvi akadály miatt, helyt adni nem lehetett. Kir. Curia köv, végzést hozott: „Annak megemlítésével, hogy minden telekkönyvi beadvány, megkeresés vagy kérvény felszerelése alapján és tartalmához képest a beérkezés időpontjában észlelt telekkönyvi állapot figyelembe vételével önállólag intézendő el; hogy tehát az első bíróság az 1882. szept. 7-én beérkezett 8286. sz. végrehajtási végzést, illetőleg megkeresést és az 1882. okt. \4-én 9275. pz. a. benyújtott kérvényt egy végzéssel együttesen szabálytalanul intézte el ; „a kir. tábla végzése helybenhagyok ; „mert a 8286. sz. végrehajtási végzésben végrehajtást szenvedők javára tulajdonjog bejegyzése elrendelve nincs; a telekkönyvi hatóság tehát azon végzés, illetőleg megkeresés folytán a telekk rend. 60. §-a értelmében tulajdonjog bekebelezésének foganatosítására hivatva sem volt; a végrehajtási zálogjog pedig — a mennyiben a végrehajtást szenvedők a báttaszéki 1214. hrsz. ingatlanra nézve nyilvánkönyvi joggal a megkeresés beérkeztekor mi részben sem birtak, a telekk. rend. 71. §-nál fogva nem volt bejegyezhető; „mert továbbá a telekk. hatósághoz közvetlen benyújtott és külön elintézni kellett 9275. sz. kérvényben a tulajdonjog bekebelezésére irányzott kérelem a telekk. rendt. 128. §. ellenére nem foglaltatik ; de ha foglaltatnék is, a menynyiben a kérvény a telekk. rend. 120. §-a által előirt módon felszerelve nincs, a tulajdon- s zálogjogi bejegyzésnek akkor sem volna hely adható." (1883. aug. 13. 5285. sz. a.) Jogeset. Sommás visszahelyezés alapjául szolgáló birtok háboritás csak Önhatalmú eljárás által követethetik el és némákkor is, ha az illető birói határozat alapján, bírósági kiküldött közreműködése mellett jut a birtokba. Bottházi József és társai — Pap Lázár és társai e. 1881. april hóban sommás visszahelyezési keresetet adtak be a mócsi jbirósághoz. Járásbíróság 1882. én 445. sz. a. köv. ítéletet hozott. „Pap Lázár, Zehán Nyikuláj Zehán Tógyer és Zehán Jákob alperesek azon tényeik által, hogy 1. a mfrátai 170 számú telekönyben 1308a 13086 1309a és 13096 hr. sz. a. foglalt ingatlanokból a mfrátai határon a Pap Tógyer szántója és Eoth Májer által bírt. ingatlan szomszédsága között fekvő a tér- j rajzon. A) B) D) E) betűkkel jelölt vonalak közötti részt. 2. a mfrátai 170 számú tjkben. 1698a és 16986 hr. sz. a foglalt a mfrátai határon Pap Vá^ya és Moldován D<tnyila szántó földjeik szomszédsága közötti ingatlan é- 3. a mt'tátai 170 számú'tjkben. 1381a és 13816 hr. sz. a felvett a mfrátai határon Pap Ványa és Pap Tógyer kas?álló helyeiic szomszédsága közötti ingatlant 1881 évi marczius havában önhatalmúlag gödrökkel és barázdákkal megjelölték, részint birtokba vették és megmunkálták, Bottházi József és Bottházi Vaszilika felperesekkel szemben birtokháboritást követtek el; miért felperesek a most körüirt ingatlanok birtokába vissza helyeztetnek, alperesek a további beavaiko?ásiól eltillatnak és köteleztetnek S nap alatt végrehajtás terhe mellett az 1 — 3 alatt felsorolt ingatlanokat felpereseknek birtokukba vissza bocsátani, a gödröket betölteni és 87 frt. 92 kr. ó. é. perköltséget is megfizetni. Felperesek keresőtöknek azon részével, hogy mfrátai 209 számn tjkönyben 1612a 16126 és 1613c hr. sz. a; felvet hat hold területű a többi mfrátai 'birtokosok legelőjétől el nem különített legelőjük után gyakorolt legeltetési joguk használatába is visszahelyeztessenek és alperesek a további beavatkozástól eltiltassanak, feltétlenül elutasittatnak. Felperesi ügyvéd Oorián Gyula munkadijai és költségei 68 fit 50 krban — és alperesi ügyvéd Pap Elek munkadijat és költségei 56 frt. 25 krban állapíttatnak meg megbízóik irányában köv. indokokból: „Néhai Zehán Juon és neje Torzsa Mária hagyatéki ügyükben 1881. évi marczius hó 25-én felvett jegyző könyváltal igazolva van, hogy alperesek közül Zehán Nyikuláj Tógyer és Jákob a fent nevezett hagyaték, illetve az 1—3 alatt felsorolt ingatlanok birtokába 1880. évi marczius hó 12-én 1013 sz. a. kelt végzés értelmében és az abban megnevezitek örököstársaikai szemben bíróilag bevezetettek; és ezen birtok bevezetésnek hatályát azon körülmény, hogy a bir. kiküldött nem szállott ki az egyes birtok részletekhez, annyival kevésbe csökkenti, mert az éppen felhívásuk folytán ésbeleegyezésökkel maradott el. — Ezen birtokba vezetésnek azonban felperesekkel, mint harmadoik személyekkel szemben, kik ellen az a fentebbi adatok szerint sem elrendelve sem foganatosítva nem lett és mint peren kívüli eljárás folytán eszközlöttnek is joghatálya egyátalában nincs. — Hogy Pap Lázár azon ingatlanok birtokába akár személyesen akár mint kiskorúak gyámja bevezettetett volna, a fennebb idézett okiratok által nem igazoltatik. Alpereseknek azon állítása, hogj a birtokba vezetés foganatosításával megbízott birói kiküldött a községi elöljáróságot utasította volna, hogy kiszáiván a helyszínére Néhai Zehán Juon