Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 79. szám

— 316 Ez a közvetlen ok, mely a halált előidézte ; az anemiát \ed\g előidézte nagymérvű gyomoihurut, tüdőgümőkór. Igaz, hogy az kismérvű volt ;Előidézte láu a sziv egyik gyomrának tágulása, előidézte talán valamiféle májbaj ; mindezek kooperáltak arra. hogy átalános anémia álljon be, mely a halálnak közvetlen okozója volt. Azonban a diagnoszis, melyet ők fölvettek anémia gvanant, a mint a kir. egyetem szakértői és a közegészségügyi tanács maga is kimutatta, egyátalában az anémia által közvetlenül okozott halálnak nem diagnózisa, nem kritériuma. Legalább nem kizárólag az. Ök sem szívben, sem a nagy edényekben, se a zsigerekben, májban, tüdőben, vesében stb. véit nem találtak. Ebből következtették az anemiát, nem jutván eszükbe, hegy a vízi hullák legnagyobb része kü!önö«en az úgynevezett kiázott maczerált hullák egy bizonyos idő múlva annyira vérszegények, hogy bennök semmiféle vér nem található, és minden hullánál, melynél rögtöni halállal következett be az élet elenyészte, melynél tehát a vér meg nem olvadott, melym 1 a vérnek úgynevezett rostonyai a hullában meg nem tapadhattak: a rothadás előrehaladott fokában több-kevesebb rothadási anémia jelentkezik. Egyrészről a dolog igy áll, másrészről ugy áll, hogv nincs oly anémia a világon, mely ugy idéztetvén elő a halál, akkora fokú legyen, hogy a testben vér ne maradjon ; az anémia nem az. hogy vér nincs a testben, egészen más dolog az, melynek fejtegetése nem ide tartozik. Tény az, hogy a közegészségügyi tanács kimondotta, hogy annak felvételére, hogy anémia okozta a halált, a bonczleletben semmi adat nem foglaltatik, a királyi egyetem szakértői pedig kijt-lentették, hogy az az anémia, mely itt konstatáltatott, egyszerűen rothadási tünet, sőt néhány oly jelenséget konstatáltak ők a látlelet alapján, mely egyenesen megengedi azt, hogy vizbefulás lehetett az itt talált hulla halálának oka ; másrészt ők pedig egyáltalán semmi jelenséget nem konstatáltak, a mi a vizbefulást kizárná ; — és ugyanazon értelemben nyilatkozott implicite a közegészségügyi tanács is. Miután pedig ISolymosi Eszter eltűnése a viz közelében történt, olyan nyom nélkül való eltűnése alig képzelhető máskép, mint hogy vizbe fult. Másrészről e hullánál semmi ok sincs, mely a vizbefullás által okozott halált kizárná, ennélfogva minden körülmény fenforog itt a bonczoló ervosok ellenében, hogy itt általános anémia nem létezik, ennélfogva maga a halál-ok sem zárja ki. sőt nagyon megengedi az azonosságot. Különben is régi axióma és tanult meg lelkiismeretes bírák által általánosan elfogadott, a törvényszéki orvosok által általánosan elismert axióma, hogy a vizben talált hullának, ha csak különös halál-ok rajtaki nem mutatható, halálát vizbefullás idézte elő. Ez axióma. Ha tűzben találtatik egy hulla, félig megégve és rajta egyéb különös halálok nincs, minden józan eszű ember azt mondja, kogy megégett a tűzben. Ha valaki leesett a torony tetejéről, meghal és összetöri magát, minden józan ember azt mondja, leesett a torony tetejéről, tagjait, csontjait összezúzta, agyrázkódást szenvedett, szóval annak következtében halt meg. A vizből fogatik ki egy hulla, régóta halott, megvizsgálják az orvosok, semmi halál-ok ki nem derittetik, minden józan eszű ember azt mondja, hógy vizben halt meg. Az ilyen természetes és józaneszü következtetésektől eltérni és hypothesist hypothesisre halmozni, a mint később lesz szeremcsém bővebben kifejteni, csak az itt eljárt bonczoló orvosoknak volt speczifikus tulajdonsága. E nagy kérdés 6okszor vitattatott nemcsak hazánknak, hanem Európának legnagyobk hirü tudósai, legelső rangú tekintélyei közül többen szóltak e kérdéshez. (Folytatása következik.) Igazs. min. rendeletek. 1. Kocsmai hitel korlátozása iránt. Hivatkozással az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV t. cz, IV. fejezetének végrehajtása iránt 1883. évi június hó 20-ik napján 18313. sz. a. kibocsátót körrendeletemnek 42-ik pontjára, értesítem (a kir. bíróságot, békebiró urat.) hogy a korcsmai hitelösszeg nagyságáról Krassó-Szörény m. törvényhatósága által alkotott szabályrendeletnek a kir. belügyminister úrhoz megerősítés végett bemutatott példányából azon bányahelyek közül, a melyekre nézve a bíróilag megítélhető korcsmai hitel nagysága 6 frtban állapíttatott meg, „Oraviczabánya* leírásai hiba lolytán kimaradván, a kir. belügyminister ur jóváhagyását adta ahhoz, hogy az említett szabályrendeletbe „Oraviczabánya* község pótlólag felvétessék. Budapesten, 1883. évi július hó 4. 26001 sz. a. Az igazságügyminister rendeletéből. 2. Kisbirtokosok orsz. földh it elintéz-A e zálogleveleiről A pénzügyi minister urnák folyó évi 38274 szám alatt kelt átiratából értesültem, hogy kisbirtokosok országos földhitelintézete az általa kibocsátott záloglevelek tekintetében az 1876. XXXVI. törvényezikk féltételeinek eleget tett, és a záloglevelek biztosítására szolgáló alapot kimutatta. Erről folyó évi május hó 30-án 20635. szám alatt kelt rendeletem kapcsában Elnök urat azzal értesítem, hogy üzleti biztosítékul és bánatpénzül az államkincstár részéről ezen földhitelintézet záloglevelei is elfogathatok. Budapesten, 1883.évi július hó 16. 277S2 sz. a. Az igazságügyminister rendeletéből. 3. Szegényjog érvényesítése'] iránt Óoroszországban. A varsói cs. és kir. Főkonzulságjelentése szerint az orosz császári Senatus az orosz bíróságokhoz intézettrendeletében kimondotta, hogy az orosz birodalomban perlekedő idegen állampolgárok ki vannak zárva a í-zegényjogra vonatkozó azon kevezményből. a melyben a belföldieket az orosz polgári perrendtartás 880 és 883 czikkei részesitik, miszerint ez utóbbiak kivételesen felmenthetők a bélyeg és illeték kötelezettségtől s részükre dijazás nélkül képviselő rendelhető hivatalból. Erről az e. f kir. bíróságokat, hivatkozással az 1874 évi október hó 15-én 343b' sz. a. kibocsátott bírói ügyviteli szabályok 85. §-ának harmadik bekezdésére oly megjegyzéssel értesítem, hogy az orosz polgári perrendtartás hatálya az orosz birodalomba kebelezett lengyel királyság területére is kiterjed. Budapesten, 1883. évi július hó 24. 29561 sz. a. Az igazságügyminiszter rendeleteiből. Kinevezések. Az igazs. miniszter Beregszászi Árpád szászvárosi kir. jbirósági segédtelekköny vezetőt ugyanazon kir. jbirósághoz telekkönyvvezetövé. itj. Bárdossy László szombathelyi kir. tszéki joggyakornokat ugyanazon, kir. tszékhez aljegyzővé; Uaray Sándor pancsovai kir. tszéki dijnokot pedig a perlaszi kir. járásbirósághoz Írnokká: dr. Haupt Albert nagyszebeni kir. tszéki joggyakornokat a beszterczei kir. tszékhez aljegyzővé; Zachariás Ernő arad szentmártoni községi segédjegyzöt pedig a kisjenői kr. jbirósághoz írnokká; Klespitz Izidor marosvásárhelyi kir. itélö-táblai t. iroda-gyakorno < ot ugyanazon itél8 táblához Írnokká, Sárváry Lörincz debreczeni tszéki aljegyzőt ugyanazon kir. tszékhez jegyzővé, Hamar Sándor losonczi kir. jbirósági^ segédtelek könyvvezető7 ugyanazon kir. jb'rósághoz telekkönyvvezetövé és Bauer József verseczi kir. jbirósági dijnokot a fehértemplomi kir. tszékhez írnokká nevezte ki. Csődök : Mannswirth Adolf budapesti lakos ellen, hej. szept. 1. Csödbiztos : Vavrik Antal törvényszéki biró, tömmeggondnok : Matuska István ügyvéd. — Neuer Adolf budapesti lakps ellen, bej. szept. 5. Csödbiztos : Sárvári László tvszéki biró. tömeggondnok : Muraközy László ügyvéd. — Pillich Lajos szegedi lakos ellen, bej. szept. 10. Csödbiztos : Pokai Elek tszéki biró, tömeggondnok : dr_ Ivankovits Sándor ügyvéd. — Musquitter Lajos Hagy-kanizsai lakos ellen, bej. szept. 10. Csöd9iztos : Veber Károly tvszéki biró, tömeggondnok : Fischl Pál ügyvéd. — Lichtenstcin II. soproni lakos ellen. bej. szept. 4. Csödbiztos : Gesztesy János tvszéki biró. tömoggondnok : Iluf János ügyvéd. — 71? árkus Neuer budapesti lakos ellen, hej. szeptember 3. Csödbiztos: Gobra N. János tvszéki biró, tömeggondnok: Nyiry Lajos ügyvéd. Csödmegszüntetések. Flcisehmann József mányi lakos ellen. — Löwy Bernát pápai lakos eller. — Rosenberglgnácz nagy-szöllösi, Pollitzer és Weisz temesvári, Bogdánfy Deodát h&tszegi lakosok ellen. Felelős szerkesztő ás kiadó laptulajdonos : SZOKOLAY ISTVÁN. VI. kerület Király-utcza 54.) Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. -Elöfizetésiár: helyben és vidékre egész évre 1* frt félévrP fi M 771 . •, - ^ , . 6 ™* 0110 1_ *"» 'eievre b irt, negyedévre 3 Irt osztrák értékben. Budapest, 1883. Schlesinger Ignátz nyomdája, (rostély-utcza Károlykaszárnya