Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 78. szám

szakértő már vizsgálja a jelenséget és okai iiánt felvilágosítást ad; először megállapítja a jellenségek természetét, másodszer megállapítja azok okait és ekként adatokat szolgáltat a biró rendelkezésére, melyek alapján a biró megalkotja magának a meggyőződést a fenforgó kérdésben. Egyebet is kell azonban a szakértőnek tennie. A szakértőnek meg kell mutatnia azon methodust, melylyel adatait megszerzi. Az egyik szakértő például elméleti adatait megszerzi a tankönyvekből ; annak rá kell azon könyvekre mutatni, idéznie kell azon tekintélyt, melyre támaszkodva ő a tudománynak a konkrét esetben alkalmazandó tételét a törvényszék elé tartja. A másik szakértő tudománybeli tételeit közvetlen tapasztalataiból merili és akkor az a kérdés, hogy kinek van több alkalma szerzett tudományos tapasztalatait a törvénykezési czélokra érvényesíteni: Péternek vagy Pálnak ? Vannak azonban olyan szakértők is, kik sem tudományos könyvekre, sem tapasztalataikra nem állapítják tudományos tételeiket és mégis véleményt adnak. Midőn ily szakértő áll szemben nagy tekintetű szakértőkkel, kik bebizonyítják, hogy egy hosszú életen át alkalmuk volt foglalkoznia tárgygyal melyről szó van, s kik azon módot is igazolni tudják, hogy mikép szerzik meg adataikat, akkor egy bíróság nem adhat előnyt az oly szakértőnek, ki sem tudományos tekintélyekre , sem saját tapasztalataira nem támaszkodhatik s annak háttérbe kell szorulnia azon szakértő mellett, ki ki tudja mutatni, hogy tudományát honnan vette és mikép gyakorolja. Én részemről a közegészségügyi tanács véleményére valami nagy súlyt nem fektetek és azon meggyőződésben vagyok mikép törvényszéknek sem fog módjában állani, hogy arra in genere valaminagy súlyt fektessen. Ugyanis a közegészségügyi tanács egy sajátságos intézmény, mely néhány év óta áll fenn az országban. Minden tisztelet működésének, bántani nem akarom, de ki kell itt jelentenem, hogy ami perjogi intézményeinkéi ezen intézmény semmi öszhangzásban nincs, sőt azokkal össze nem fér. A közegészségügyi tanács véleményt ad orvosi dolgokban. Meglehet, hogy sok esetben ugy is van, hogy azon vélemény alapján marasztalja el a törvényszék a vádlottat, de a vádlottnakjoga van tudni, hogy mily alapon lett elitélve és mily módon szereztettek azon adatok ; tehát a vádlottnak jogában áll szembe állani azon tanúval, azon szakértővel, a ki ellene a terhelő adatokat szolgáltatja és jogában áll megkérdezni azon tanutói ás szakértőtől, hogy honnan tudja, a mit mond, adatait hol és a tudományos egyes tételeit minő methodus, manipuláczió és experementáczió mellett szerezte ? Itt a törvényszéknek nem áll módjában a közegészségügyi tanácsot ide czitálni, hogy a vádlott vagy az azt képviselő védő előtt adjon számot, a mit állit, s mivel tudja tudomását igazolni ? A közegészségügyi tanácsot ide czitálni nem lehet, mert különben kértem volna megidézését, különösen ez esetben nagyon is szerettem volna megtudni, hogy véleménye egyik-másik tételét mivel tudná igazolni. Czitálni azt azért sem lehet, mert az kollégium ; kollégiumnak pedig nézete nincs, hanem az különböző uózeteknek csak sommáját képviseli. Személyiség ott nincsen, több emberekből áll,' felelősségre azt vonni nem lehet, mert a kollégium maga tenni nem tud semmit, s mégis az ő nevében történik minden. Ezen oknál fogva a közegészségügyi tan:'cs véleménye már alakilag sem egészen alkalmas arra, hogy itt a birói Ítélet és tanácskozás tárgyává tétessék. De van egy körülmény, melyre különösen kikérem a törvényszék figyelmét : a közegészségügyi tanács véleménye mellett nincs indokolás. Én nem értem, hogy miért nincs, én magam szeméjyesen kértem meg a közegé-zzégügyi tanács elnökét, hogy a védelem részére adja ki az indokokat, de ő ezt megtagadta s azt mondta, hogy kiadja majd, ha a törvényszék kérni fogja Nem gondoltam, hogy a törvényszék nem fogja kérni az indokokat, s azért nem adtam be előterjesztést e tárgyban; de tény, hogy indokolás nincs. A közegészségügyi tanács tételei ugy állanak előttünk, mint dogmák, mint csalhatatlan tribunál hataíározatai, én pedig a törvénykezés terén, kivált a büntetőjog terén, dogmákat nem ismerek, el sem fogadhatok. Egyáltalában meg nem volna engedhető az, hogy ily semmivel sem indokolt puszta beszéd alapján vádlottak dolgában marasztaló Ítélet hozatnék vagy terhelő jelenség konstatáltatnék. Oly tudományos tétel, kivált a törvényszéki orvostan terén, mely nincs indokolva, puszta beszédnél nem ogyéb, és pedig azért, mert valamely törv. orvos véleményének súlya attól függ, hogy azon vélemény mennyiben egyez meg a ténybeli körülményekkel vagy mennyiben nem. Legyen bár az orvos, a ki véleményt mond, a világ legelső, legkitűnőbb tudósa, ha a körülmények tüzetes, szabatos és okos megvizsgálásából kiderül, mikép a tényköiülmónyek homlokegyenest ellenkeznek ama tudós véleményével ; lelkiismeretes bírónak azon nagy tudós véleményét kell elejteni ; mert nem az a kérdés, hogy a tudósnak legyen igaza, hanem, hogy legyen igazság, me'y a tényleges körülmények összevetéséből áll. (Folytatása következik.) Kinevezések : A vallás- és közoktatásügyi m. kii. miniszter dr. Dell' Adami Rezső ügyvédet, a magyar magánjogból egyetemi magántanárrá lett képviselése folytán, ezen minőségben megerősítette. — A m. kir. igazságügyminiszter az ungvári kir. közjegyzői állomásra Bradács Gyula ungvári kir. közjegyzői helyettest, dr. Staud Lajost, Újbánya szab. kir. város tiszti ügyészét az aranyosmaróti kir. törvényszékhez jegyzővé, és Csiba Pál szécsényi kir. járásbirósági dijnokot a losonczi kir. járásbírósághoz Írnokká nevezte ki. — Vida Géza pozsonyi tszéki aljegyzőt ugyanazon tszékhez jegyzővé, Gidófalvi Benedek sepsiszentgyörgyi jbirósági joggyakornokot a nagyajtai jbirósághoz aljegyzővé L6sy Ede győri tszéki segédtelekkönyvvezetőt a győri tszékhez telekkönyvvezetővé, Tabiczky Lajos turócz-szentmártoni jbirósági Írnokot ugyanoda segédtelekkönyvvezetővé ; Gyárfás Miklós kolozsvári /széki joggyakornokot a kovásznai jbirósághoz. aljegyzővé és Pituk Titus karánsebesi tszéki dijnokot a bozoviczai jbirósághoz írnokká nevezte ki. — Ivánka István budapesti tszéki aljegyzőt ugyanazon kir. tszékhez jegyzővé ; dr. Horváth József pestvidéki tszéki joggyakornokot a gödöllői kir. jbirósághoz és Mennyey Lászlószombathelyi tszéki joggyakornokot a felső-eóri kir. jbirósághoz aljegyzőkké ; Krsztics Lázár budapesti tszéki dijnokot a budapesti V. kerületi jbirósághoz és Pezseő Akos pestvidéki tszéki dijnokot a szent-endrei kir. jbirósághoz írnokká. Csődök: M.Schönfeld Hugó eperjesi lakos ellen, bej. aug. 2\. Csödbiztos: Molitorisz István tvszéki biró, tömeggondnok : Schmidt Gyula ügyvéd, Pucherés Hartl szabadkai lakós ellen, bej. október 12. Csődbiztos : Orsai Vilmos tszki biró, tömeggondnok: dr. LandauerAdolf ügyvéd. — Holtzer Mihály aradi lakos, ellen, bej. aug. 30. Csödbiztos : Bilkey Pap Mihály tszéki biró, tömeggondnok : dr. Weidenfeld István ügyvéd. — Küblin János zala-szent-gróthi lakos ellem bej. aug. 31. Csödbiztos : Mihálovits Károly tszéki biró, tömeggondnok : Erdős Géza ügyvéd. Kohn Zsigmond budapesti lakos ellen, bej. szept. 3. Csődbiztos: Kiss Kálmán tvszéki biró tömeggondnok : Kelemeny Gábor ügyvéd. — Kubát Vincze szabadkai lakos ellen. bej. szept. 17-én Csődbiztos: Orsai Vilmos, tvszéki biró, tömeggondnok: Erdélyi Döme ügyvéd. — Kutschera Alajos budapesti lakos ellen, bej. aug. 31. Csődbiztos : Vavrik Antal, törvényszéki biró. tömeggondnok : Kisbaári Kiss Ferencz ügyvéd. — Maerle Josefa budapesti lakosnó ellen, bej. aug. 31. Csődbiztos: Bulyovszky Gusztáv törvényszéki jegyző, tömeggondnok : b. Purczel ^ndor ügyvéd. — Sapirer Sándor k.-ladányi lakos ellen, bej. szeptember 12. Csődbiztos: Sal János tszéki jegyző tömeggondnok: Tárréti János ügyvéd. Horvát János feketehalmi lakos e. bej. aug. 22. Csődbiztos: Onaciu T. tömeggondnok Jekel Gyula. — R. Krisztin et Johann Mödlinger budapesti lakosok ellen, bej. aug. 28. Csődbiztos : Sárváry Gusztáv tvszéki biró, tömeggondnek : dr. Mezey Sándor ügyvéd. Csödmegszüntetések: Glasel Henrik ó-beszterczei, Rosenberg Albert szombathelyi lakosok ellen. — Flesch Adolf lugosi, Frummer Antal [pozsonyi. Kohn Adolf rimaszombati lakosok ellen. Felelős szerkesztő és kiadd laptulajdonos : SZOKOLAY ISTVÁN. (VI. kerület Király-utcza 54.) Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár; helyben és vidékre egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrákjértékb. Budapest, 1883. Schlesinger Ignátz nyomdája, (rostély-uteza Károlykaszárnya)