Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 69. szám

— 274 — És ha még is — a mint hiszük 3 •hajtjuk — ezen középkori balitéletek s törekvések nem fognak győzelmet ai-athatni: az bizonyosan legtávolabbról sem leend a felsorolt tényezők érdeme! Jogeset. Kártérítéssel tartozik az. ki elfogadott megbízatása ellenére, a hozzá küldött pénzösszeget fizetésül azonnal át nem adta s ezen késedelme által azt idézte elö, hogy azon pénzösszeg egy része lefoglaltatott. Adria bizt. társaság — Tomoczi et Comp. czég e. 194 írt 72 kr. iránt temesvári járás- mint kercsk. bíróságnál perelvén — Járásbíróság 18S2-ik július 15-Őn S5S4. sz. a. felperest elutasította s S frt 25 kr. perköltségben marasztalta; „mert felperes beismeri, hogy alperes őt mint az Adria ügynöke értesítette még 1 SS I. szept. 5-én a letiltás napján, mikép az Alexi Petru javára kiutalt tűzkár összegből ISO frt Tornoczi részére letiltatott, minek megtörténtét igazolják a végrh. iratok ; hogy pedig ezen foglalás alperesnél mint a felperesi társaság ügynökénél helyesen s jogérvényesen eszközöltetett, felperes maga sem tagadja. Természetes tehát, hogy e letiltás folytán alperes a 180 frtot Alexmek ki nem fizethette a na felperes a letiltásróli értesitése daczára azt Alexinek kifizette, azt csak saját veszélyére s kárára tehette ; s csak Alexi ellen lehet követelési joga, ki a lefoglalt összeget felvette" stb. Kir. Tábla 1SS3. jau. — 10. — 41S0 sz. a. felperesnek ISO ftra. vonatkozó elutasítására nézve hhagyta, a 14 ftra nézve pedig megváltoztatta s alperest kötelezte ezen 14 ftrnak megfizetésére kamataival együtt; „ Mert, hogy felperes a vett értesítés daczára a 180 ftot Alexi ügyvédének kifizette, gondatlanságot követett el, miért a saját vigyázatlanságából netán eredett kárát egyedül magának tulajdonithatja s igy a kifizetett ISO frt. megtérítésére alperes nem kötelezhető: „Ellenben miután annak, hogy felperes ellen végrehajtás kéretett s hogy felperes ennek folytán 14 frt 72 krral többet volt kéntelen fizetni, kizárólag s egyenesen alperes mulasztása, illetve késedelmeskedése volt az oka; ezen összeg tehát alperes terhére esik. Kir. (Jurta a 14 frt 72 krt. illetőleg a tábla ítéletét érintetlenül hagyta, egyebekben mindkét alsó bíróság ítéletét megváltoztatta és alperest fenti összegen felül még ISO frt tőke, ennek kamatai s 38 frt perköltség fizetésére kötelezte. Indokok: Eltekintve azon e per tárgyát nem képezhető kérdéstől, vájjon felperes által alperesnek küldött 304 frt 52 kr ennek Alexi vagy ügyvédje kezeihez kiszolgáltatása előtt, — képezhette-e vagy sem Alexi Petru oly vagyonát, melyre ép az alperes czégnek hallgatva beismert egyik tagja által Alexi Petru ellen létező követelése erejéig foglalás törvényszerüleg intéztetett-e vagy sem ? — elmarasztalandó volt alperes azért, mert a 2. sz. szerint felperestől nyert azon megbízást, hogy a hozzá juttatott 304 frt 32 krt Rosariu ügyvédnek a megbízást tartalmazó levél vétele után azonnal kifizesse, elfogadta ; már pedig alperes beismervén, hogy a megbízást azonnal, vagyis szept. 3., sőt 4-én sem teljesítette, de ;i pénzt sem küldötte vissza, egyedül alperes késedelmének következménye volt az, hogy a felperes által hozzá jutott összeg egy része lefoglaltatott, mely késedelméből a leiperesre származott kárt megtéríteni tartozik." (1883. június 20 —389. sz. a.) Vé&lároalás a tisza eszlári Mwta. Június 21-ke a bizonyítási eljárás utolsó napja volt. Folytattatott az iratok felolvasása, melyek közül megemlitendők azok. melyekből látható, hogy Bari a vizsgálóbíró az eljárás folyamán megtiltotta az eszlári ügyre vonatkozó táviratok továbbítását, mit a tszék helybenhagyott de miniszteri meghagyás folytán mint törvénybe ütköző megsemmisíttetett: továbbá Szabolcsmegy alispánja Baritól a dadái hulla leírását leérte köröztétés elrendelhet és« végett, Bari azonban •zen köröztetést, mely annak kiderítésére vezethetett volna, hogy hát valódilag kié a dadái hulla, ha nem az Eszteré — szükségtelennek nyilvánította. A felolvasott iratok a hires peeri rituális gyilkosság történetét is tartalmazzák, mely eset múlt század vége felé Erdélyben jött elő. az eszlárihoz jóformán hasonló körülményekkel; ott is. zsidók vádoltattak egy keresztén}- gyermek megölésével, ott U fiu emelt vádat az apja ellen, és szinti kényszer és kínzások mellett eszközöltetett a vizsgálat. Az alsó fórum marasztaló itéletat hozott is, de az erdélyi kormány (Bécsben) mint legf. bíróság azt megváltoztatta s felmentő ítéletet hozott, melynek tartalma következő: „A fiskus magistratualis által Gfoss (A) melléklet) — Jakab Dávid, Salamon Ábrahám, ennek felésége Ábrahám Sára, nemkülönben Markovics Jakab és Ferencz ellen, kik közül az utóbbi pellei zsidó, a többiek pedig perjei zsidók, a Takács András nevű keresztény Hun állítólag elkövetett gyilkosság miatt, előbb Közép-Szolnokmegyének fiók törvényszéke előtt indított, innen pedig királyi határozat folytán a királyi itélő táblához, végre pedig felebbezéssel a királyi kormányszékhez átvitt perben, miután a periratok a kir. kormányszék alázatos jelentése folytán f. é. máj. 30-án 670. sz. alatt fölterjesztettek és itt meghányattak, megvizsgáltattak és újból átnézettek, a mennyiben belőlök következett: először, hogy a hullán több ízben foganatosított vizsgálatról szóló visum repertum nemcsak Bydöskutbv vicecomes önkényes nyilatkozatai által meg lett hamisítva, hanem maguknak a vizsgálóknak különböző minősége folytán, nemkülönben a tanuk által tett vallomások eltérései folytán tökéletlen, hozzájárulván még az orvosoknak eddig kimondott Ítelete is, — ezen visum repertnm. az igazság felderítésére szükséges kellékek teljes híjában, hitelt nem érdemel a tvszéknél; másodszor, hngy a vád bizonyítására felhozott tanúvallomások a törvény és az érvényben levő i-endeletek szabLa módon viszszavonattak ás ennélfogva teljesen meg vannak fosztva minden bizonyító erőtől és a mennyiben a periratokból világosan következik: 1. hogy a hetedik tanú Köteles Mihály a nyomozó levélben L. alatt — a kormányzati biztosok által eszközölt vizsgálatkor vallomását, egyszerűen visszavonta, azt állítván, hogy ő az előbbi vallomás alkalmáral két ízben 30 botütést kapott a megyei hivatalnokoktól azért, inert a hozzá intézett kérdésekre rcra felelt az ő kívánságuk szerint, amit a 14. 33. és 47. szám alatt emiitett tanúvallomások is bizonyítanak ; nogy a zsidó Ábrahám Salamon felesége is a kormánybiztosok által eszközölt vizsgálatkor a jóakaró vizsgálatnál azt jelentette, hogy vallomása a hozzá intézett kérdésekre ütlegekkel és ijesztéssel csikartatott ki belőle, a mit az 1, 3, 4, 5, 9. 10. és 11. sz. alatti tanúvallomások is bizonyítanak, és hogy 3. a kormányzási biztosok által eszközölt vizsgálatkor a ü éves fiúnak vallomása, mely a korra való tekintetből különben sem alkalmas jogérvényes vallomástevésre, a fiútól visszavonottnak bizonyult. Ennélfogva, minthogy maga a visum repertum is, mely mintegy alapja az egész felterjesztett pernek, mármint a melye elfogult haniis feltevésből és alaptalan babonából egy minden oldalról gyanúsított proczessus alapíttatott, a corpus delicti bizonyítására annál inkább képtelen, mert a mi az elkövetett gyilkosság módját és körülményeit illeti, kézzelfogható ellentmondást éi a tettnek lehetlenségét involválja magában (ugyanis ugyancsak ezen visum repertum szerint a gyilkosság elkövettetett a gégeér metszése által az ezen kibocsátott vér által, anélkül azonban, hogy csak a nyoma lett volna annak, hogy a külső bőr megvan sértve) és ezért hamisított és törvénytelen bizonyíték létére teljesen elutasitatott; minthogy végre Ábrahám Sára zsidónőnek vallomása ütlegekkel csikartatott ki. viszonyítva a többi tanuk vallomásához, nemkülönben a hulla vizsgálatához és mert magában is nyilvános ellentmondást és a tettnek kézzel fogható lehetetlenségét involválja, az első forumok eltérőleg hozott ítéletei megmásitandók. továbbá a vádlott zsidók a nekik imputált emberölési vád alól felmentendök. ellenben Bydöskuthy vicecomes és a többi megyei hivatalnokok, kik a perjei lakos Köteles Mihály, valamint a zsidó aszzonynak Sárának, Aln-ahám Salamon feleségének vizsgálatát végezték, nemkülönben Füleki János megyei sebészeti vizsgáló, mint a kik a jelen perben a legmagasabb rendeletek ellen hivatalos köt elességök ellen és letett esküjökkel ellentétben eljárlak ügyészi tárgyalásnak vetendők alá. A kir. kormányzat el ne mulassza az illető