Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)
1883 / 16. szám
alap-tartaléktőke vagy díjtartalékról szó sincsen és hogy ezen í'őügynökség czége a czégjegyzékbe nincs bevezetve, ezen mulasztások miatt a keresk. törv. 462., 47. §§. értelmében 1000 frt birság fizetésében marasztalta. Kir. Tábla 1882. május 8. — 2024. sz. megváltoztatta, s ezúttal a pénzbírság kiszabásának helyét nem találta, — azonban ntasitotta tszéket, hogy a >Slavia< bankot itteni főképviselősége czégének 15 nap alatti s különbeni 300 frt pénzbírság terhe alatt teendő bejegyeztetésére szólittassa fel; >mert a ker. törv. 218., 221. §§-ban foglalt büntető határozatok a dolog természeténél fogva nem az igazgatóság vagy képviselőség ellen általában, hanem csak bizonyos névszerint kijelölendő s bejegyzett igazgatósági tagok vagy képviselők ellen alkalmazhatók, s miután jelen esetben a >Slavia< biztosító bank turócz-sz.mártoni képviselői bejegyezve nincsenek, nem létezik oly személy, ki ellen büntetést kiszabni lehetne: magától értetődvén, hogy mindazok, kik a czégbejegyzés eszközlése előtt a főképviselőség nevében eljártak, személyesen s egyetemlegfelelősök (160. §.) > A nyomozásokból kitűnvén, hogy nevezett banküzletét Magyarországra kiterjesztette, s Turócz-Sz.-Mártonban főképviselőséget tart, anélkül, hogy czégét bejegyeztette: az elsőbiróság egyúttal fenti eljárásra utasítandó. Kir. Curia következőleg határozott: > Tekintve, hogy a ker. törvény büntetőszabályainak alkalmazása oly részvénytársaságot, illetve biztosítási vállalatot feltételez, melynek czége a czégjegyzékbe szabályszerűen bevezetve van és eszerint a Prágában székelő >Slavia« bank ellen, mig czége törvénynek megfelelően bejegyezve nincs, a ker. törvényben foglalt büntetőszabályok alkalmazhatók nem levén : a keresk. bíróság hatásköre a történt czégbejegyzés előtt csak arra terjed, hogy a ker. törv. 21. §. értelmében ezen törvénynek czégbejegyzésre vonatkozó rendeleteinek érvényt szerezzen: annak meggátlására szolgáló intézkedések azonban, hogy biztosítási vállalatok a czég bejegyzése előtt üzletüket törvény ellenére ne folytassák — a keresk. bíróságok hatáskörén kívül esnek; »a kir. tábla végzése helybenhagyatik oly módosítással, hogy a >Slavia« bank turócz-sz.-mártoni főügynökség ideigl. képviselőjének Hovorko Alajosnak hagyassék meg a főügynökség czégét — különbeni 300 frt pénzbírság terhe mellett 15 nap alatt szabályszerűen bejegyeztetni* (1882. decz. 19. — 669. sz. a.) Az oly bíróságon kiviili beismerés, mely hallgatag történt, per rendszerűén, bizonyítékul nem érvényesíthető; különben is a »hallgatásiak* jogi következménye csak akkor lehetne, ha az illető nyilatkozattételre kötelezve lenne s igy a hallgatás mulasztást is képezne. Stem J. czég — Gans Henrik e. 4561 frt 54 kr. iránt 1881. évben a budapesti keresk. tszéknél pert folytatván — Törvényszék 1882.marcz. 10. —4996. sz. a, alperest 3767 frt 78 krban s különböző összegek s idők szerint kamatokban, ugy 120 frt perköltségben elmarasztalta az esetre, ha felperes főesküt tesz arra, >hogy közte s alperes közt nem jött létre oly megállapodás, mely szerint alperes a felperestől 1878. novemberben vásárolt s ezután vásárlandó, A. alattiban foglalt áruk vételárát akkor amidőn, s oly részletekben, aminőket fizetni módjában lesz — fizetheti* — 76 frt 20 krban s kamataiban pedig az esetre, ha alperes a következő 4 rendbeli esküt le nem teszi, l. hogy az A. alattinak 1880. febr. 6-ki tétele alatt elkönyvelt 8 frt5kr értékű áru helyett csak 5 frt l"i kr értékűt vett át felperestől; 2. hogy az 1880. mároz. !)-ki tétel alatti 82 frt 40 kr nem az 1880-iki József-napi vásárkor tett többrendbeli vásárlásokból származik, hogy all. alatti számlában felsorolt valamennyi tárgyat át- s meg nem vette; 3. hogy azL. 3-ik tétele alatt foglalt Tulados-on kívül egyéb árut át s meg nem vett; 4. hogy 51 frt 90 kr értékben fülbevalót stb. visszaküldötte. »Továbbá felperest a kereseti követelésnek 500 frttali leszállítása után 217 frt 56 kr részével s alperest 5000 frt kárösszeg iránti viszonkeresetével feltétlenül elutasította. Kir. Tábla 1882. május 31. — 2072. sz. a. tszék ítéletét azon részében, melyben alperes viszonkeresetével elutasittatott — oly értelemben, hogy a viszonkereset jelen perben nem érvényesíthetőnek jelentetik ki, — továbbá azon részében, mely által felperesnek az időelőttiség kérdésében főeskü ítéltetett s letétele esetére alperes 3767 frt 78 kr tőke, kamatai s 120 frt perköltség fizetésére köteleztetett -— helybenhagyta; — többi pontjaiban pedig részben megváltoztatta s a főeskünek felperes általi letételével alperest minden további bizonyítás nélkül kötelezte a megitélt 3767 frt frt 78 kron felül még 24 frt 10 krt kamataival megfizetni. »A kereseti összegből 73 frt 60 krra nézve felperest a főeskü letétele esetében is elutasította, ha alperes 3 rendbeli esküt tesz arra, hogy a H. s L. alatt megnevezett tételeiben felsorolt árukat meg nem rendelte, sem meg nem kapta, — az A. alattiban visszaküldött áruknak kitüutetteken kivül pedig még 3 rendbeli árut küldött vissza. Kir. ('uria a tábla Ítéletét helybenhagyta azzal, hogy felperes a főesküt letévén, részére a kétrendbeli felebbezés költségei is megitéltetnek. Indokok: Az időelőttiség kifogását alperes a felperes által biróságon kívüli beismerésre állapitván, ezen beismerést első sorban az általa eziránt felhívott tanuk által kívánta begyőzni. >Azonban alperes saját előadása szerint, ezen beismerés csak hallgatag történt. »Minthogy pedig a biróságon kivüli beismerés a perr. 160. §. értelmében csak akkor szolgálhat bizonyítékul, ha az maga a fél által világosan s komolyan tétetik már ez által ki van zárva az, hogy a hallgatás, az alperes által előadott körülmények között, biróságon kivüli beismerésnek tekintethessék; de egyébiránt is a hallgatás csakis akkor vonhatna maga után valamely jogkövetkezményt, ha az, aki előtt valami mondatott, aziránt nyilatkozattételre kötelezve volt, és igy a hallgatás egyszersmind mulasztást foglal magában, — mely eset felperesre nézve fenn nem forog. Ezeket figyelembe véve, a tanuk által bizonyítani kivánt körülmény döntőnek nem tekintethetvén, a tanuk kihallgatása jelen perben helyesen mellőztetett > Ezeknél fogva stb. stb. A perköltségekre nézve megváltoztattatott, mert felperes azon esetre, ha a főesküt leteszi, jogosítva van az által az első bir. ítélet ellen beadott sikeres felebbezése folytán felmerült költségek megtérítését követelni.* (1883. jau. 12. — 66ő. sz. a.) álloügyhogy Pályázatok. A devecseri kir. járásbíróságnál bírósági végrehajtói, — az orsovai kir. járásbíróságnál segédszolgai állomásokra. — A gálszécsi kir. járásbíróságnál albirói, — az ó-lublói kir. járásbíróságnál aljegyzői másokra. Ügyvédi kamarákból. A pozsonyi védi kamara részéről kózhirré tétetik. S z ü r y Kálmán vágsellyei ügyvéd csákóvári közalapítványi ügyészszé történt kineveztetése következtében a kamara lajstromából saját kérelmére kitöröltetett. A kolozsvári kir. közjegyzői kamara részéről közhírré tétetik, hogy F i 1 t s c li Gusztáv beszterczei kir. közjegyző, a kamara fegyelmi bíróságának végzésével állásától ideiglenesen felfüggeztetett. Csődök : Szerencs János budapesti lakos ellen. bej. márcz. 9. Csödbiztos: "Wavrik Antal tvszéki bíró. tömeggondnok; Sclimidl Ignáczügyvéd. Kopunovics Albert szabadkai lakos ellen, bej. febr. 17. Csödbiztos: Orsai Vilmos tvszéki biró, tömeggondnok: Birkáss Gyula ügyvéd. — K o 1 b Ignácz szakolczaí lakos ellen, bej. márcz. 1. Csödbiztos: Sándor Géza tvszéki biró. tömeggondnok: Buzinkay Béla ügyvéd. — Lene z-V eres Erzsébet budapesti lakos ellen, bej. márcz. 7. Csödbiztos: Tóth István tvszéki biró, törneggondnok: dr. Herczeg Sándor ügyvéd. Weisz és Schőnh e i m verseczi lakosok ellen, bej. márcz. 29. Csödbiztos : Pichler József tvszéki biró, tömeggondnok : Nagy Miklós ügyvéd. — Stoj anovics St. H. havanistyei lakos ellen, bej. febr. 24. Csödbiztos : Wilhelm György tvszéki biró, tömeggondnok; Nemesek Gyula ügyvéd. Csódmegszüntetések. Platczer Sámuel karczagi lakos, Jung Tivadar volt szolnoki lakos, Reichmann Károly budapesti lakos, Schön Jakab pécsi lakos, Benke Endre budapesti lakos, Wilheim Mór monori lakos, AVeisz Gábor hódmezővásárhelyi lakos ellen. Felelős szerkesztő t SZOKOLAY ISTVÁN. IV. kerület, Hajó-utcza 5. Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. - Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben Előfizetések az »Athenaenm« lapkiadó-hivatalába (Budapest, Ferenczlek-tere, Athenaeum-éptilet) intézendök. Budapest, 1882. Az Athenaeum írod. és nyomdairTtársulat. " " ~ "