Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 16. szám

alap-tartaléktőke vagy díjtartalékról szó sincsen és hogy ezen í'őügynökség czége a czégjegyzékbe nincs bevezetve, ezen mu­lasztások miatt a keresk. törv. 462., 47. §§. értelmében 1000 frt birság fizetésében ma­rasztalta. Kir. Tábla 1882. május 8. — 2024. sz. megváltoztatta, s ezúttal a pénzbírság kiszabásának helyét nem találta, — azon­ban ntasitotta tszéket, hogy a >Slavia< bankot itteni főképviselősége czégének 15 nap alatti s különbeni 300 frt pénzbírság terhe alatt teendő bejegyeztetésére szólit­tassa fel; >mert a ker. törv. 218., 221. §§-ban foglalt büntető határozatok a dolog termé­szeténél fogva nem az igazgatóság vagy képviselőség ellen általában, hanem csak bizonyos névszerint kijelölendő s bejegy­zett igazgatósági tagok vagy képviselők ellen alkalmazhatók, s miután jelen eset­ben a >Slavia< biztosító bank turócz-sz.­mártoni képviselői bejegyezve nincsenek, nem létezik oly személy, ki ellen büntetést kiszabni lehetne: magától értetődvén, hogy mindazok, kik a czégbejegyzés eszközlése előtt a főképviselőség nevében eljártak, személyesen s egyetemlegfelelősök (160. §.) > A nyomozásokból kitűnvén, hogy ne­vezett banküzletét Magyarországra kiter­jesztette, s Turócz-Sz.-Mártonban főképvise­lőséget tart, anélkül, hogy czégét bejegyez­tette: az elsőbiróság egyúttal fenti eljá­rásra utasítandó. Kir. Curia következőleg határozott: > Tekintve, hogy a ker. törvény bün­tetőszabályainak alkalmazása oly rész­vénytársaságot, illetve biztosítási vállalatot feltételez, melynek czége a czégjegyzékbe szabályszerűen bevezetve van és eszerint a Prágában székelő >Slavia« bank ellen, mig czége törvénynek megfelelően beje­gyezve nincs, a ker. törvényben foglalt büntetőszabályok alkalmazhatók nem le­vén : a keresk. bíróság hatásköre a történt czégbejegyzés előtt csak arra terjed, hogy a ker. törv. 21. §. értelmében ezen törvény­nek czégbejegyzésre vonatkozó rendeletei­nek érvényt szerezzen: annak meggátlására szolgáló intézkedések azonban, hogy biz­tosítási vállalatok a czég bejegyzése előtt üzletüket törvény ellenére ne folytassák — a keresk. bíróságok hatáskörén kívül esnek; »a kir. tábla végzése helybenhagyatik oly módosítással, hogy a >Slavia« bank turócz-sz.-mártoni főügynökség ideigl. kép­viselőjének Hovorko Alajosnak hagyassék meg a főügynökség czégét — különbeni 300 frt pénzbírság terhe mellett 15 nap alatt szabályszerűen bejegyeztetni* (1882. decz. 19. — 669. sz. a.) Az oly bíróságon kiviili beismerés, mely hall­gatag történt, per rendszerűén, bizonyítékul nem érvényesíthető; különben is a »hallgatás­iak* jogi következménye csak akkor lehetne, ha az illető nyilatkozattételre kötelezve lenne s igy a hallgatás mulasztást is képezne. Stem J. czég — Gans Henrik e. 4561 frt 54 kr. iránt 1881. évben a budapesti keresk. tszéknél pert folytatván — Törvényszék 1882.marcz. 10. —4996. sz. a, alperest 3767 frt 78 krban s külön­böző összegek s idők szerint kamatokban, ugy 120 frt perköltségben elmarasztalta az esetre, ha felperes főesküt tesz arra, >hogy közte s alperes közt nem jött létre oly megállapodás, mely szerint alperes a fel­perestől 1878. novemberben vásárolt s ez­után vásárlandó, A. alattiban foglalt áruk vételárát akkor amidőn, s oly részletekben, aminőket fizetni módjában lesz — fizet­heti* — 76 frt 20 krban s kamataiban pedig az esetre, ha alperes a következő 4 rendbeli esküt le nem teszi, l. hogy az A. alattinak 1880. febr. 6-ki tétele alatt el­könyvelt 8 frt5kr értékű áru helyett csak 5 frt l"i kr értékűt vett át felperestől; 2. hogy az 1880. mároz. !)-ki tétel alatti 82 frt 40 kr nem az 1880-iki József-napi vá­sárkor tett többrendbeli vásárlásokból szár­mazik, hogy all. alatti számlában felsorolt valamennyi tárgyat át- s meg nem vette; 3. hogy azL. 3-ik tétele alatt foglalt Tula­dos-on kívül egyéb árut át s meg nem vett; 4. hogy 51 frt 90 kr értékben fülbevalót stb. visszaküldötte. »Továbbá felperest a kereseti köve­telésnek 500 frttali leszállítása után 217 frt 56 kr részével s alperest 5000 frt kár­összeg iránti viszonkeresetével feltétlenül elutasította. Kir. Tábla 1882. május 31. — 2072. sz. a. tszék ítéletét azon részében, melyben alperes viszonkeresetével elutasittatott — oly értelemben, hogy a viszonkereset jelen perben nem érvényesíthetőnek jelentetik ki, — továbbá azon részében, mely által felperesnek az időelőttiség kérdésében fő­eskü ítéltetett s letétele esetére alperes 3767 frt 78 kr tőke, kamatai s 120 frt per­költség fizetésére köteleztetett -— helyben­hagyta; — többi pontjaiban pedig részben megváltoztatta s a főeskünek felperes általi letételével alperest minden további bizo­nyítás nélkül kötelezte a megitélt 3767 frt frt 78 kron felül még 24 frt 10 krt kama­taival megfizetni. »A kereseti összegből 73 frt 60 krra nézve felperest a főeskü letétele esetében is elutasította, ha alperes 3 rendbeli esküt tesz arra, hogy a H. s L. alatt megnevezett tételeiben felsorolt árukat meg nem ren­delte, sem meg nem kapta, — az A. alatti­ban visszaküldött áruknak kitüutetteken kivül pedig még 3 rendbeli árut küldött vissza. Kir. ('uria a tábla Ítéletét helyben­hagyta azzal, hogy felperes a főesküt leté­vén, részére a kétrendbeli felebbezés költ­ségei is megitéltetnek. Indokok: Az időelőttiség kifogását al­peres a felperes által biróságon kívüli beis­merésre állapitván, ezen beismerést első sorban az általa eziránt felhívott tanuk által kívánta begyőzni. >Azonban alperes saját előadása sze­rint, ezen beismerés csak hallgatag történt. »Minthogy pedig a biróságon kivüli beismerés a perr. 160. §. értelmében csak akkor szolgálhat bizonyítékul, ha az maga a fél által világosan s komolyan tétetik már ez által ki van zárva az, hogy a hall­gatás, az alperes által előadott körülmé­nyek között, biróságon kivüli beismerésnek tekintethessék; de egyébiránt is a hallgatás csakis akkor vonhatna maga után vala­mely jogkövetkezményt, ha az, aki előtt valami mondatott, aziránt nyilatkozatté­telre kötelezve volt, és igy a hallgatás egy­szersmind mulasztást foglal magában, — mely eset felperesre nézve fenn nem forog. Ezeket figyelembe véve, a tanuk által bizonyítani kivánt körülmény döntőnek nem tekintethetvén, a tanuk kihallgatása jelen perben helyesen mellőztetett > Ezeknél fogva stb. stb. A perköltsé­gekre nézve megváltoztattatott, mert fel­peres azon esetre, ha a főesküt leteszi, jogo­sítva van az által az első bir. ítélet ellen beadott sikeres felebbezése folytán felme­rült költségek megtérítését követelni.* (1883. jau. 12. — 66ő. sz. a.) állo­ügy­hogy Pályázatok. A devecseri kir. járásbíróság­nál bírósági végrehajtói, — az orsovai kir. já­rásbíróságnál segédszolgai állomásokra. — A gálszécsi kir. járásbíróságnál albirói, — az ó-lublói kir. járásbíróságnál aljegyzői másokra. Ügyvédi kamarákból. A pozsonyi védi kamara részéről kózhirré tétetik. S z ü r y Kálmán vágsellyei ügyvéd csákóvári közalapítványi ügyészszé történt kineveztetése következtében a kamara lajstromából saját ké­relmére kitöröltetett. A kolozsvári kir. közjegyzői kamara részéről közhírré tétetik, hogy F i 1 t s c li Gusztáv beszterczei kir. közjegyző, a kamara fegyelmi bíróságának végzésével állásától ideig­lenesen felfüggeztetett. Csődök : Szerencs János budapesti la­kos ellen. bej. márcz. 9. Csödbiztos: "Wavrik Antal tvszéki bíró. tömeggondnok; Sclimidl Ignáczügyvéd. Kopunovics Albert szabad­kai lakos ellen, bej. febr. 17. Csödbiztos: Orsai Vilmos tvszéki biró, tömeggondnok: Birkáss Gyula ügyvéd. — K o 1 b Ignácz szakolczaí la­kos ellen, bej. márcz. 1. Csödbiztos: Sándor Géza tvszéki biró. tömeggondnok: Buzinkay Béla ügyvéd. — Lene z-V eres Erzsébet bu­dapesti lakos ellen, bej. márcz. 7. Csödbiztos: Tóth István tvszéki biró, törneggondnok: dr. Herczeg Sándor ügyvéd. Weisz és Schőn­h e i m verseczi lakosok ellen, bej. márcz. 29. Csödbiztos : Pichler József tvszéki biró, tömeg­gondnok : Nagy Miklós ügyvéd. — Stoj ano­vics St. H. havanistyei lakos ellen, bej. febr. 24. Csödbiztos : Wilhelm György tvszéki biró, tömeggondnok; Nemesek Gyula ügyvéd. Csódmegszüntetések. Platczer Sámuel kar­czagi lakos, Jung Tivadar volt szolnoki lakos, Reichmann Károly budapesti lakos, Schön Ja­kab pécsi lakos, Benke Endre budapesti lakos, Wilheim Mór monori lakos, AVeisz Gábor hód­mezővásárhelyi lakos ellen. Felelős szerkesztő t SZOKOLAY ISTVÁN. IV. kerület, Hajó-utcza 5. Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. - Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben Előfizetések az »Athenaenm« lapkiadó-hivatalába (Budapest, Ferenczlek-tere, Athenaeum-éptilet) intézendök. Budapest, 1882. Az Athenaeum írod. és nyomdairTtársulat. " " ~ "

Next

/
Thumbnails
Contents