Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 64. szám

— 256 — állítólagos rituális gyilkosság esete, melyben a gyermekhulla nyakán semmi seb sem volt látható, s mire az akkori phisikusok azt mondták: azért nem látszott, mert a zsidók a sebet beeny­vezték. Ez, feleié M., nem lehetséges, ez csak mult századba való borbély vélemény ! A lábon látott jegyre vonatkozólag kimondja, hogy az ugyanaz lehetett, melyet a tehéntapodás okozott; nem csak lehetséges, de valószinü is, hogy ha a tapodás okozta seb csak felületes volt is, annak nyomai egy év múlva is maradhattak. Azt pedig lehetséges­nek nem tartja, hogy előrehaladt rott­hadásnál még fejletlen 14 éves leány testhez simuló ruháját egy teljesen ki­fejlett nő hullájára felhúzzák. Az alsó fogsorban észlelt rendetlenség nem volt olyan szembeötlő, — hogy az az életben okvetlenül felismerhető lett volna, Scheuthauer tanár köv. nyilatko­zatokat tett: A vér felfrecskendezését illetőleg lehetséges szerinte is, hogy a megölt egyén nyakmetszés folytán el­yérzik vagy saját vérében megfúl a nélkül, hogy a nagy ütér sértetnék, s igy a vér ivszerü felfrecscsenése elma­rad ; a jelen esetet véve azonban, mi­dőn Sch. Móricz szerint a halál rövid idő alatt bekövetkezett, midőn tehát nem a felületes viszér — vena jugula­ris externa - - hanem a mellsőbben fekvő főér, a vena jugularis interna — kellett hogy megsértetett legyen: ily esetben a vérnek két méterre, sőt két és félre kell nagy ivben kifecskendezni, melyet a szemlélőnek akkor is kellett látnia, ha a metszés mellé közvetlenül edény tartatott is. A hajkihullásra nézve kifejti, hogy ha a hulla vizben ázik, a haj és szőrök minden erőszakos roncso­lás né" ül is kihullanak maga az áztatás folytál mire szükségelte időtartamát azonha. biztosan nem lehet meghatá­rozni, mert sok függ attól, milyen a viz, meleg vagy hideg, folyó vagy álló; ha a vizbejárást april elejére tesszük, akkor hosszabb idő kellett reá, mint augusztusban; igy az ő feltevése szerint legalább 6 hét kelletett a kihullásra, de megengedi, hogy 10 hét is eltelhe­tett. A szakértők szemöldökszőröket láttak, de azok gyökereik voltak s azok azért törtek le, mert alattuk csont van s igy reájok minden dörzsölés erőseb­ben hat. A haj és szőrök leborotválását jelen esetben kizártnak kell tekinteni; mert legnagyobb részben a hajtüszők gyökér nélkül voltak; a gyökök pedig borotválással el nem távolithatók, mint ezt tényleg a fejet borotváló törökök­nél látjuk. Nincs ok kételkedni, hogy az irha alatti kötő szövetekből szárma­zott zsircseppek a vizi hulla átázott ruháihoz is tapadhassanak, mivel a ta­nár közvetlen próbát is tett, hogy arról teljesen meggyőződjék. Azon kérdésre, hogy ha a talált hullára más hulla ruhái adattak volna, mennyi idő kelletett, hogy a zsiradék s felhám kimosódjék ? azt feleié, hogy átalában nem mosa­tott ki. Ha mint Móricz mondja azon­nal feladattak Eszterre a ruhái s annak hulláján maradtak mig a csempészek­nek azokra szükségük nem volt a dadái hulla felöltöztetéséhez, akkor azok leg­alább 2 hóig voltak Eszteren; igen de ekkor az elásott Eszter hulláján vörös vérfesteny által megfestett felhám lió­lyagok keletkeztek volna, mellyek fel­pattanva megfestették volna a ruhákat, és ha ezen ruhák két napig lettek volna vizben egy más hullán, ezalatt a vér azokból ki nem mosódhatott volna úgy, hogy spektroskop segélyével fel ne fedez­tessenek. És nincs rongy, mellyel Móricz szerint elvágott nyak beköttetett, — mely megakadályozhatta volna, hogy a vér és pedig nagyobb mennyi­ségben s ha a hulla elvérzett is,anyák közelebbi részeiu levő ruhákra ne jus­son, s akkor a 2 napi ázás a vérnyo­mokat el nem távolithatá. Ibi tehát a dolog ugy történt, mint Móricz beszéli, vegyész Felletárnak a vérfoltokat meg kellett volna találni. A tutaj alatti bul­lánál a körülmények nem oly kedvezők a szaglásra, de valószinü mégis, hogy a deszkák hézagai közé nyomuló lágyré­szek, melyek a levegővel érintkeztek, szagot terjesztettek, tehát a tutajosok is érezhették. — A felham hiányának íelismerésében bonczolásnál nem gya­korlott boneznokok könnyen felsülhet­nek, de az az irhánál megbocsáthatlan hiba. — A hullaviasz s halak általi bántódás tekintetében az előbbi tanárok nézetein van; másrészt nem hiszi állit­hatni, hogy a hullán észlelt sérülések egyike sem okoztatott, p. o. vizi pat­kányok által. — A hullafelismerésre nézve kifejti, hogy a rothadás egy kü­lön neme a maczeráczió folytán az oly nagy változásokon megy át, mikép le­hető, hogy a legközelebbi rokon sem ismeri fel — mig egy más ember talán ráismer. A vese épsége, mint a többi tanár is bizonyitá, legtovább marad meg. A körmök erőszakos eltávolít á-a t ő sem hiszi, a kihullás idejét bizton meg nem állapithatni, elégséges két hét is. A hulla életkorára uézve azt állítja, hogy a 18—20 év teljes bizonysággal kizárható. — Ismétli ő is, hogy ily ál­lapotbani hullánál megmondani nem lehet azt, hogy a coitus gyakran gyakoroltatott. Másrészről emelt kérdésekre feleié, hogy Eszternél 1 és fél liter, körülbelül 1800 gram vér kifolyhatott, mivel több tányér megtelhetett. A láb ujakon ész­lelt rendetlenségek szerinte sem voltak meg az életben. A ruha nélküli hulla felismerése mindig nehéz, ha az ember az illetőt mindig ruhában látta. Az ute­rast más körülményeken kivül azért nem találták mert nem volt kifejlett. Végre ki­fejti a csontképződést s ennek alapján azt, hogy a hulla 18 éves vagy idősebb nő nem lehetett; és hogy 14—15 éves­nek kellett lenni, a bölcsességfogak és a homlokütegek folytán. Ezután Trajtler orvos nyilatkozott? ki két társával a bonczolást végezte. 0 a lábon semmi heg helyét, de még foltot sem látott, sem a dr. Kiss által észlelt fehér csikvonalt, a nyakon sem sebhelyet, némelyek a fül felé húzódó bőrredőt nézhették ion-adásnak. Állítja most is, hogy a felhám meg volt. mert különben szigeteknek kellett volna elő­jönni, melyek más szinüek, melyeket seholsem láttak. Tagadja, nogy a hulla maczerált lett vagy hullaviaszk létezett volna, mert észre kellett volna vennie; ugy azt is, hogy a körmöknél érzéki vagy optikai csalódásban volt, mert látta a tökéletesen kifejlődött, hegyesre vágott körmöket, felül az ujjhuson, ugy annak sem ád hitelt, hogy a hajak ma­ceratió folytán hulltak ki. Most is azt védi, hogy a halált nem okozta a viz­befulladás, mert ennek tünetei: anyák­hártyák, nyákos tajték, vérbőtüdő nem találtatott. Korát 18—20 évre tették, mert a csontrendszert nem vizsgálván, csak a kinézés s termet fejlődése után Ítéltek; de azt a tanároktól vett pél­dákkal is igyekszik igazolni, nevezete­sen azok szerint is a homloköböl 16—17 évesnek felel meg; a gráczi s prágai hullák, melyek 14 —16 évesek, kevésbé kifejlettek, mint az itteni hulla stb. — A coitus gyakoriságát csak ab­ból következteti, hogy Horvát 3 uj­jával behatolt a hüvelybe. — A körmökre nézve ragaszkodik azon nézetéhez, hogy júniustól deczem^, rig a rotthadás be nem végződöti,. azokat ő látta, tehát ha a tudomány állítása szerint, mely több évet kiv?-i reá, el nem pusztulhattak, akkor el kel­lett lopatniok; látták pedig öbbe-a. nem szak hanem igen müveit emb^ga — Egy paraszt leány ruhái nem yan, ugy testhez mint delnőknél, tt,h . — gyobb, vastagabb nőre is felh zolá, A hullacsempészést vitatván, azt-í­héznek mondja ugyan, de nem lehetetlen­nek, ha az országbírót összebeszélt inasok meggyilkolhatták saját pa'nja, ban, miért ne lehetett volna itt acé­lát csempészni ? A szem szín körül Uy védést abból magyarázza, hogy ha^ keszerüen felszüremkedett közegen nézünk egy barnás tárgyat, az kéke nek tűnik elő. Aüitá, hogy az alsó i\ gak egymásra hajolvák, de azok;*. * egyenként nem nézték meg; a mell so­vány volt. visszafejlődés folytán, de ° tej mirigyekben átmetszést nem tet> csecsbimbón sem; hiszen — mc J* mindez akkor nem volt oly fontos \ log s ha tudta volna, hogy ily nagy doT csinálnak belőle, máskép járt volna el.\K most csinálná bizonyosan máskép csinálná. A kor IS—20 évi megállapítása | nál az általános kifejlettség, alatt azt értették, hogy a nő jól ki volt fejlődve, a mit teljesen megmagyarázni, leirni nem tud, tudományos okát adni nem tudja. — A kezek s lábak felhámjának duzzadtságára nézve Taylorra hivatko­zott, illetőleg Devergierre, kit Taylor idézett, most utóbbit választja forrásául s erre megjegyezte Eötvös K.hogyannak munkája 50 év előtt, 1829-ben jelent meg, melynek elméletét mint elévültét már min den szakember, maga Taylor is elvetette. Felelős szerkesztő és kiadó laptulajdonts: SZ0K0LAY ISTVÁN. (IV. kerület, zöldfa-uteza sz. !•) Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár; helyben és vidékre egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben. Bndapest, 1883. Schlesinger Ignátz nyomdája, (rostóly-utcza Károlykaszárnya.)

Next

/
Thumbnails
Contents