Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 64. szám

— 256 — állítólagos rituális gyilkosság esete, melyben a gyermekhulla nyakán semmi seb sem volt látható, s mire az akkori phisikusok azt mondták: azért nem látszott, mert a zsidók a sebet beenyvezték. Ez, feleié M., nem lehetséges, ez csak mult századba való borbély vélemény ! A lábon látott jegyre vonatkozólag kimondja, hogy az ugyanaz lehetett, melyet a tehéntapodás okozott; nem csak lehetséges, de valószinü is, hogy ha a tapodás okozta seb csak felületes volt is, annak nyomai egy év múlva is maradhattak. Azt pedig lehetségesnek nem tartja, hogy előrehaladt rotthadásnál még fejletlen 14 éves leány testhez simuló ruháját egy teljesen kifejlett nő hullájára felhúzzák. Az alsó fogsorban észlelt rendetlenség nem volt olyan szembeötlő, — hogy az az életben okvetlenül felismerhető lett volna, Scheuthauer tanár köv. nyilatkozatokat tett: A vér felfrecskendezését illetőleg lehetséges szerinte is, hogy a megölt egyén nyakmetszés folytán elyérzik vagy saját vérében megfúl a nélkül, hogy a nagy ütér sértetnék, s igy a vér ivszerü felfrecscsenése elmarad ; a jelen esetet véve azonban, midőn Sch. Móricz szerint a halál rövid idő alatt bekövetkezett, midőn tehát nem a felületes viszér — vena jugularis externa - - hanem a mellsőbben fekvő főér, a vena jugularis interna — kellett hogy megsértetett legyen: ily esetben a vérnek két méterre, sőt két és félre kell nagy ivben kifecskendezni, melyet a szemlélőnek akkor is kellett látnia, ha a metszés mellé közvetlenül edény tartatott is. A hajkihullásra nézve kifejti, hogy ha a hulla vizben ázik, a haj és szőrök minden erőszakos roncsolás né" ül is kihullanak maga az áztatás folytál mire szükségelte időtartamát azonha. biztosan nem lehet meghatározni, mert sok függ attól, milyen a viz, meleg vagy hideg, folyó vagy álló; ha a vizbejárást april elejére tesszük, akkor hosszabb idő kellett reá, mint augusztusban; igy az ő feltevése szerint legalább 6 hét kelletett a kihullásra, de megengedi, hogy 10 hét is eltelhetett. A szakértők szemöldökszőröket láttak, de azok gyökereik voltak s azok azért törtek le, mert alattuk csont van s igy reájok minden dörzsölés erősebben hat. A haj és szőrök leborotválását jelen esetben kizártnak kell tekinteni; mert legnagyobb részben a hajtüszők gyökér nélkül voltak; a gyökök pedig borotválással el nem távolithatók, mint ezt tényleg a fejet borotváló törököknél látjuk. Nincs ok kételkedni, hogy az irha alatti kötő szövetekből származott zsircseppek a vizi hulla átázott ruháihoz is tapadhassanak, mivel a tanár közvetlen próbát is tett, hogy arról teljesen meggyőződjék. Azon kérdésre, hogy ha a talált hullára más hulla ruhái adattak volna, mennyi idő kelletett, hogy a zsiradék s felhám kimosódjék ? azt feleié, hogy átalában nem mosatott ki. Ha mint Móricz mondja azonnal feladattak Eszterre a ruhái s annak hulláján maradtak mig a csempészeknek azokra szükségük nem volt a dadái hulla felöltöztetéséhez, akkor azok legalább 2 hóig voltak Eszteren; igen de ekkor az elásott Eszter hulláján vörös vérfesteny által megfestett felhám liólyagok keletkeztek volna, mellyek felpattanva megfestették volna a ruhákat, és ha ezen ruhák két napig lettek volna vizben egy más hullán, ezalatt a vér azokból ki nem mosódhatott volna úgy, hogy spektroskop segélyével fel ne fedeztessenek. És nincs rongy, mellyel Móricz szerint elvágott nyak beköttetett, — mely megakadályozhatta volna, hogy a vér és pedig nagyobb mennyiségben s ha a hulla elvérzett is,anyák közelebbi részeiu levő ruhákra ne jusson, s akkor a 2 napi ázás a vérnyomokat el nem távolithatá. Ibi tehát a dolog ugy történt, mint Móricz beszéli, vegyész Felletárnak a vérfoltokat meg kellett volna találni. A tutaj alatti bullánál a körülmények nem oly kedvezők a szaglásra, de valószinü mégis, hogy a deszkák hézagai közé nyomuló lágyrészek, melyek a levegővel érintkeztek, szagot terjesztettek, tehát a tutajosok is érezhették. — A felham hiányának íelismerésében bonczolásnál nem gyakorlott boneznokok könnyen felsülhetnek, de az az irhánál megbocsáthatlan hiba. — A hullaviasz s halak általi bántódás tekintetében az előbbi tanárok nézetein van; másrészt nem hiszi állithatni, hogy a hullán észlelt sérülések egyike sem okoztatott, p. o. vizi patkányok által. — A hullafelismerésre nézve kifejti, hogy a rothadás egy külön neme a maczeráczió folytán az oly nagy változásokon megy át, mikép lehető, hogy a legközelebbi rokon sem ismeri fel — mig egy más ember talán ráismer. A vese épsége, mint a többi tanár is bizonyitá, legtovább marad meg. A körmök erőszakos eltávolít á-a t ő sem hiszi, a kihullás idejét bizton meg nem állapithatni, elégséges két hét is. A hulla életkorára uézve azt állítja, hogy a 18—20 év teljes bizonysággal kizárható. — Ismétli ő is, hogy ily állapotbani hullánál megmondani nem lehet azt, hogy a coitus gyakran gyakoroltatott. Másrészről emelt kérdésekre feleié, hogy Eszternél 1 és fél liter, körülbelül 1800 gram vér kifolyhatott, mivel több tányér megtelhetett. A láb ujakon észlelt rendetlenségek szerinte sem voltak meg az életben. A ruha nélküli hulla felismerése mindig nehéz, ha az ember az illetőt mindig ruhában látta. Az uterast más körülményeken kivül azért nem találták mert nem volt kifejlett. Végre kifejti a csontképződést s ennek alapján azt, hogy a hulla 18 éves vagy idősebb nő nem lehetett; és hogy 14—15 évesnek kellett lenni, a bölcsességfogak és a homlokütegek folytán. Ezután Trajtler orvos nyilatkozott? ki két társával a bonczolást végezte. 0 a lábon semmi heg helyét, de még foltot sem látott, sem a dr. Kiss által észlelt fehér csikvonalt, a nyakon sem sebhelyet, némelyek a fül felé húzódó bőrredőt nézhették ion-adásnak. Állítja most is, hogy a felhám meg volt. mert különben szigeteknek kellett volna előjönni, melyek más szinüek, melyeket seholsem láttak. Tagadja, nogy a hulla maczerált lett vagy hullaviaszk létezett volna, mert észre kellett volna vennie; ugy azt is, hogy a körmöknél érzéki vagy optikai csalódásban volt, mert látta a tökéletesen kifejlődött, hegyesre vágott körmöket, felül az ujjhuson, ugy annak sem ád hitelt, hogy a hajak maceratió folytán hulltak ki. Most is azt védi, hogy a halált nem okozta a vizbefulladás, mert ennek tünetei: anyákhártyák, nyákos tajték, vérbőtüdő nem találtatott. Korát 18—20 évre tették, mert a csontrendszert nem vizsgálván, csak a kinézés s termet fejlődése után Ítéltek; de azt a tanároktól vett példákkal is igyekszik igazolni, nevezetesen azok szerint is a homloköböl 16—17 évesnek felel meg; a gráczi s prágai hullák, melyek 14 —16 évesek, kevésbé kifejlettek, mint az itteni hulla stb. — A coitus gyakoriságát csak abból következteti, hogy Horvát 3 ujjával behatolt a hüvelybe. — A körmökre nézve ragaszkodik azon nézetéhez, hogy júniustól deczem^, rig a rotthadás be nem végződöti,. azokat ő látta, tehát ha a tudomány állítása szerint, mely több évet kiv?-i reá, el nem pusztulhattak, akkor el kellett lopatniok; látták pedig öbbe-a. nem szak hanem igen müveit emb^ga — Egy paraszt leány ruhái nem yan, ugy testhez mint delnőknél, tt,h . — gyobb, vastagabb nőre is felh zolá, A hullacsempészést vitatván, azt-íhéznek mondja ugyan, de nem lehetetlennek, ha az országbírót összebeszélt inasok meggyilkolhatták saját pa'nja, ban, miért ne lehetett volna itt acélát csempészni ? A szem szín körül Uy védést abból magyarázza, hogy ha^ keszerüen felszüremkedett közegen nézünk egy barnás tárgyat, az kéke nek tűnik elő. Aüitá, hogy az alsó i\ gak egymásra hajolvák, de azok;*. * egyenként nem nézték meg; a mell sovány volt. visszafejlődés folytán, de ° tej mirigyekben átmetszést nem tet> csecsbimbón sem; hiszen — mc J* mindez akkor nem volt oly fontos \ log s ha tudta volna, hogy ily nagy doT csinálnak belőle, máskép járt volna el.\K most csinálná bizonyosan máskép csinálná. A kor IS—20 évi megállapítása | nál az általános kifejlettség, alatt azt értették, hogy a nő jól ki volt fejlődve, a mit teljesen megmagyarázni, leirni nem tud, tudományos okát adni nem tudja. — A kezek s lábak felhámjának duzzadtságára nézve Taylorra hivatkozott, illetőleg Devergierre, kit Taylor idézett, most utóbbit választja forrásául s erre megjegyezte Eötvös K.hogyannak munkája 50 év előtt, 1829-ben jelent meg, melynek elméletét mint elévültét már min den szakember, maga Taylor is elvetette. Felelős szerkesztő és kiadó laptulajdonts: SZ0K0LAY ISTVÁN. (IV. kerület, zöldfa-uteza sz. !•) Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár; helyben és vidékre egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben. Bndapest, 1883. Schlesinger Ignátz nyomdája, (rostóly-utcza Károlykaszárnya.)