Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 57. szám

Budapest, 1888. Szerda, június 27. 67. sz. Huszonötödik évfolyam. Tartalom. Kereskedelmi jogeset. — Tiszaeszlári végtárgy. — Illetékességi összeütközések. Kereskedelmi jogeset Habár igazoltatnék, hogg az írásbeli szerződés mellett szóval „szepesi" turó szállítása köttetett ki, ennek állítólagos nem teljesítése szerződésszegésnek még sem vétethetik azon esetben, midőn az ügylet kötésekor nagyrészt készletben volt túrót vevő maga megvizsgálta, jónak találta, s az ügyletet megkötötte, habár az nem volt tiszta „szepesi" turó. Klimacsek Mihály Lemányi Sándor a neje e. 800 frt foglaló kétszerege iránt lőcsei tszéknél kereskedelmi pert folytatván — Törvényszék 1882. július 22.—2204. sz. a. felperest keresetével elutasította s 64 frt perköltségben marasztalta; „mert felperes azt, liogy a turó vásárlásnál az köttetett volna ki feltételül, hogy az „szepesi" turó legyen, nem igazolta, főkép miután az az irott szerződésben nem is foglaltatik; de ha benfoglaltatott volna is, felperes keresetét nem lehetne megítélni, mert fels alperesi tanuk szerint, a szepesváraljai turó kereskedői a túrót nem csak szepességi, hanem sárosi s abaujmegyei sajtból is készítik s rendesen „szepesi turó" név alatt árulják. Kir. Tábla 1883. jan. 23.-4525. sz. a. helybenhagyta köv. indokolással: „Felperes keresetét arra állapítja, hogy alperes a szerződési megállapodás szerint szepesi túrót tartozott volna neki szállítani. Azon állítása igazolásául, hogy az eladás tárgyát csakugyan szepesi turó képezte s hogy az ügylet létrejötténél ezen feltétel valóban kiköttetett az alku megkötésénél jelen jp-olt Kulamér J. tanura hivatkozott és főesküvel is megkinálta alpereseket. Ezen tanú vallomása pótesküvel ki nem egészíthető, mert ö a szerződés irásba foglalásánál jelen nem volt, tehát a mellett, hogy a felek a „turó" kifejezés alatt mily túrót értettek, nem tanúskodhatok ; és mert tanuk szerint a szepesváraljai kereskedők a szepesi tűrő alatt a sárosi s más túrót is elfogadják és ez okból a főeskünek sem lehetett helyt adni, mivel ily körülmények között az, hogy szepesi turó köttetett ki, a perre döntő befolyással nem lehet. És igy felperes azt, hogy alperes a szerződést megszegte volna, nem bizonyította be. Kir. Curia a tábla ítéletét helybenhagyta. Indokok: Feltéve, hogy a kereset alapját képező azon állítás, miszerint akkor, midőn a felek az alkut szóbelileg megkötötték, kifejezetten „szepesi" túróról volt szó, bebizonyíttatnék is, még sem lehetne alpereseket szerződésszegőknek tekinteni. Mert tanuk által igazolva van, hogy ugyanakkor az alperesek által szállítandó túrónak legnagyobb része készletben már meg volt és hogy felperes azt megtekintette, megvizsgálta. Ha tehát felperes a túrót jónak találván, a vételi ügyletet megkötötte mindamellett, hogy ezen turó nem szepesi, illetőleg nem tiszta szepesi, hanem szepesi, sárosi és abaujmegyei sajtból készült keverék volt: nyilvánvaló, hogy nem lehetett lényeges feltétel az, hogy a turó „szepesi" legyen, annyival inkább nem, mivel — mi szintén tanukkal van bizonyítva — a szepesváralljai turókereskedők nemcsak szepesi, hanem sárosi s abaujmegyei sajtból is szokták a túrót készíteni, a mi felperes előtt turókereskedő léttére ismeretlen nem lehetett; és mivel felperes az előző években is alperesektől ilyen túrót vásárolt. Hogy felperes a szepesi minőségre súlyt nem fektetett, kitetszik a 2. sz. alatti írásbeli szerződésből is, minthogy ellenkező esetben felperes nem mulasztotta volna el abba határozottan kitétetni azt, hogy a szállítandó turó „szepesi" turó legyen. „Ezeknél fogva és miután a birói szemlével bizonyítva lett, hogy az átadandó egész 60 hordó turó jóminőségü volt: a felperest elutasító táblai íteletet helybenhagyni kellett." (1883. május 29. — 299. sz. a.) A miniszteri tanács elébe tartozó sági összeütközések *). illetékes1. Vass István mérnök, Zichi-falvai lakos jelentést tett a bánlakijárás szolgabirájához, hogy Zsebelyán Juon szolga, 7 db. lovat legeltetett a Berzava-csatorna védgátjain és a gátőrnek Gigics Jovánnak nemcsak nem engedelmeskedett, hanem fenyegeté is. A szolgabiróság a nevezett felesküdött gátőrt kihallgatván, ez is oda nyilatkozott, hogy panaszlott vele szembeszállt, s őt összeszidva, az ,engedelmességet megtagadta. Panaszlott is kihallgattatván ugyanakkor tagadja, hogy gazdájának lovaival a töltésen legeltetett volna, beismeri azonban, hogy a kubikgödörben legeltetett, de panaszképen előterjeszti azt is. hogy a nevezett gátőr őt addig ütötte, mig a botja összetörött és fejét is betörte, sőt revolverét is elővévén, ha Gojka Radanov meg nem akadályozza, meg is lőtte volna. Radanov Jován tanú szintén azt vallja, hogy a nevezett gátőr Zsebelyán Juont, miután ez nem akart engedel*) A politikai hatóságok s biróságok közt előforduló illetőségi összeütközések elintézései több tekintetben hasznos tájékozásul szolgálván, azokat időnként közölni fogjuk a Büntető jog Tára után. Szerk. meskedni, s azt mondotta, hogy a töltésen nem parancsol Gigics Jován. derékon ütötte és fejét is beverte, s a lövéstől Gojka Radanov óvta meg; egyébiránt a nevezett gátőr részeg is volt. A szolgabiróság erre illetékes intézkedés végett az iratokat átküldte a módosi kir. járásbírósághoz, utalva arra, hogy a fenforgó esetben testi sértés is követtetett el. A járásbíróság illetéktelenségét mondta ki, mert a sérülések orvosi látlelettel igazolva nincsenek, s mert a K. B. T. K. 75. §-ába ütköző kihágás forog fen. A nevezett szolgabiróság ujolag ragaszkodott álláspontjához, az iratokat ismételten visszaküldte a módosi kir. járásbfrósághoz, mely utalva az 1869. IV. tcz. 25. §-ára az összeütközés eldöntése végett teendő intézkedés czéljából az iratokat ismét visszaküldte, minek következtében Torontálmegye alispánja utján az iratok felterjesztettek. A m. kir. minisztérium következőleg határozott: „Az érintett ügy ellátása birói útra tartozik; „mert a Zsebelyán Juon ellen emelt azon panasz, hogy a Berzava csatornának védgátján lovakat legeltetett: a K. B. T. K. 143. §-ában hivatkozott 1871. XL. tcz. 14. §-ában meghatározott cselekményt látszik magában foglalni; „mert a panaszlott részéről alőadott, s tanúvallomással megerősített azon tényállás, hogy panaszlott fejét Gigics Jova gátőr betörte, a B. T. K. 301. §-ában meghatározott testi sértések egyik tényálladékát képezheti; „mert az orvosi látlelet nem képezi a testi sértés tényálladékának alkotó elemét, mely nélkül testi sértés, mint büntet endő cselekmény nem is foroghata fen, hanem az orvosi látlelet csak bizonyíték, mely esetleg más bizonyítékkal (tanúvallomással stb.) pótolható, és igy épen nem indokolt a módosi kir. járásbíróság 1755/1882. számú határozatának azon kijelentése, hogy a panaszlott cselekmény nem bírálható el mint testi sértés, miután orvosi látlelet nem mutattatott be, de nincs indokolva az sem, hogy a nevezett kir. járásbíróság a fenforgó esetet a K. B. T. K. 75. §-a alá vonja a nélkül, hogy a bizonyítási anyag beszereztetett volna; és „mert akár a K. B. T. K. 143. §-a. akár a B. T. K. 301. §-a szempontjából tekintessék a jelen panaszos ügy. a/, eljárás mindenik esetben az 1880. XXXVH tcz. 39., 40., 41. §§-ai értelmében birói útra tartozik. (1882. évi 33412 I. M. szám.) 2. A magyar kir. államvasutak zágrábi üzletvezetősége 1881. évi október Lapunk legközelebbi száma a szent ünnep miatt vasárnap fog megjelenni.