Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 54. szám

— 210 — „tekintve, hogy ezzel szemközt a jegyzőnek felruházása az előaddóbiró hivatásába tartozó, és csakis a hirói elmozdithatlanság és a birói felelősség mellett gyakorolható feladattal az 1871. XXXI. t. cz. 6. §-a utolsóelőtti pontjának a kivételes intézkedés természetével és magával a szöveggel is ellenkező legtágabb értelmezést tételez fel; „tekintve, hogy azon hatósági cselekmény, melynek foganatosítására az azt foganatositó a törvény alapján képesitve és jogositva nem volt, olyannak lévén tekintendő, mint a melyet nem hatósági közeg foganatosított, s a mely tehát önmagában semmis lévén, hivatalból megsemmisítendő: mindezeknélfogva a m. kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése, kimondja : „hogy a törvényszéki jegyző ni ne* jogositva a törvényszék tanácsülésében —• habár szavazat nélkül is — mint előadó közreműködni." Ebből kifolyólag kimondja továbbá a teljes ülés: „hogy az esetben, ha a törvényszék határozatánál a jegyző mint előadó működött közre, ezen határozat ? ettől kezdve az egész további eljárás semmis lévén, hivatalból megsemmisítendőd Kelt Budapesten, a m. kir. Curia büntető szakosztályának 1883. évi ápril hó 23-án tartott teljes üléséből. Hitelesített 1883. május 25. Igazs. Körrendelet. Az 1876. évi július 18-án 20,324 sz. a. kelt körrendelettel megküldöttem azon utasítást, melyet a magyar kir. honvédelmi miniszter ur a sorhadi és honvédségi karhatalom igénybe vétele alkalmával követendő eljárás tárgyában ugyanazon évi június 13-án 1962!eln. sz. a. kiadott. A hadsereg ujabb beosztása, és a csendőrségi intézmény behozatala következtében az utasítás némely intézkedései módosítást szenvedtek. A honvédelmi miniszter urnák ezen módosítások tárgyában f. é. január 8-án 7257 — H. M." E. és f. é. ápril 5-én 6569 H. M. sz. a. a törvényhatóságok — és a katonai hatóságokhoz intézett rendeleteinek másolatát a(czimnek) előlidézett körrendeletem kapcsában tudomás és miheztartás végett megküldöm. Budapesten, 1883. ápril 21. Az igazságügyminiszter rendeletéből : (15293 sz. a.) Az idézet rendelet igy szól : Magyar kir. honvédelmi minisztertől. 7257. szám/H. M. E. ex 1882.— Ő csász. és apóst. kir. Felsége m. é. október 14-én kelt legfelsőbb elhatározásával a cs. kir. közös hadseregnek részbeni uj szervezése folytán —legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott: — Magyarország területén (Erdély és Horvát-szlavón ország kivételével) a belbiztonság biztosítására szolgáló intézkedéseknek egységes vezetésére a parancsnokló táigfc: ok Budapesten azon esetben van hiv^\a, ha netaláni mozgalmak az egyes hadtestek területi körletein tul terjeszkednek, vagy ha a fegyveres erő igénybe vétele oly terjedelemben válik szükségessé, hogy arra két, vagy több hadtest csapatainak közreműködése szükséges. — Az időpont, melytől kezdve ily esetekben a parancsnokló tábornok az illető hadtest területének katonai hatóságai, csapatai és intézetei fölötl a parancsot átveendi; időnként legfelsőbb meghagyással hatál'Oztatik metf. A közös hadseregnek emiitett aj szervezése következtében a főhad- illetőleg hadparancsnokságok megszűnvén és ezek helyébe az egymás koy.öt t egyenjogosuH „hadtestpa rancsDokságok" lépvén, a kai-hatalom kiállítása Iráni ezek intézkednek, minek következtében az 1876. évi június 13-án kelt 1962 eln. számú rendeletemhez csatolt „Útmutatás a sorhadi vagy honvédségi karhatalomnak igénybe vétele alkalmával a közhatóságok részéről követendő eljárásról" (1876 évi Rend. közi. 16 szám) 4 pontjának első kikezdése következőképen módosítandó: a vagy a budapesti főhad- vagy erdélyi katonai- (zágrábi főhad-) parancsnokság „törlendő és a helyett: „az illető hadtest parancsnokság" írandó. Budapesten, 1883 évi január 8-án Ráday s. k. honvédelmi miszter. Magy. kir. honvédelmi minisztertől. 6569.|I. sz. Miután az 1876. évi június hó 13-án kelt 1962./elnöki számú körrendeletem hatálya, az időközben felállított II., ül., IV.-ik és még a legközelebb felállítandó V. és Vl.-ik m. kir. csendőr-parancsnokságokra is kiterjed, — tekintettel továbbá a m. kir. csendőrség szervezeti utasítás 12. §-ára, valamint az időközben beérkezett egyéb felszólamlásra, az emiitett körrendeletemmel, a karhatalom igénybevétele alkalmával követendő eljárásra vonatkozólag kiadott utasítás első fejezetében a k) betű alatti szöveg egészen törlendő, és helyette a következő szöveg Írandó: „a magy. kir. csendőr-parancsnokok, valamint a szárny-parancsvok-csend<írti<:tek, nemkülönben szükség esetén minden szolgálatban levő csendőr." Ugyanazon fejezet ly) betű alatti szöveg szintén egészen törlendő, és helyette a következő szöveg irandó : „a törvényhatósági joggal felruházott városok, valamint a rendezett tanácsú városok polgármesterei, vagy azok helyettesei," —Továbbá ugyanazon utasítás 4. pont h) betű alatti szöveg szintén törlendő és helyette a következő szöveg irandó: .,a magy. kir. csend őr parancsnokok.." — Végre a „Horvát-Szlavonországban" czimü fejezet g) pontja szövege után még a következő szavak írandók: ^nemkülönben szükség esetén minden szolgálatban levő csendőr." Budapesten, 1883. évi ápril hó 5-én. Ráday s. k., honvédelmi miniszter. Kinevezések. Az igazságügyminiszter Várady-Szakmáry Arisztid lőcsei kir. törvényszéki joggyakornokot a késmárky kir. járásbírósághoz aljegyzővé, továbbá Felszegi Ödön deési kir. tövényszéki dijnokot ugyanazon kir. törvényszékhez, Bogyai Béla székesfehérvári kir. ügyészségi dijnokot pedig az igali kir. járásbírósághoz írnokokká nevezte ki; Knie Lőrincz hajdúböszörményi kir. járásbirósági végrehajtót a karczagi, és Tahy Kálmán nagykaposi kir. járásbirósági végrehajtót a nagymihályi kir. járásbírósághoz helyezte át. A szegszárdi kir. törvényszék elnöke, Duzs Lajos szegszárdi lakost a vezetése alatt álló kir. törvényszékhez díjas joggyakornokká nevezte ki. Ügyvédi kamara. A budapesti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy dr. Neumann Annin (1. V. bálvány-uteza, 19. sz. a.) ügyvéd, a kamara lajstromába folytatólag felvétetett; továbbá, hogy dr. Bróde Lipót és Kemenszky Barnabás budapesti ügyvédek és kamarai tagok elhalálozásuk következtében fenti lajstromból kitöröltettek; s dr. Bróde Lipót ügyvédi irodája részére gondnokul dr. Neumann Ármin budapesti ügyvéd és kamarai tag neveztetett ki; Kemenszky Barnabás irodájára nézve pedig gondnok-kirendelésnek szüksége fenn nem forgott. A budapesti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Halász Boldizsár dabasij Davidovits Dávid és Tánczos Béla budapesti ügyvédek és kamarai tagok elhálolzásuk folytán a kamara lajstromából kitöröltettek, s hogy Halász Boldizsár irodája részére gondnokul Halász ígnácz feísődabasi, Dadovidovits Dávidért Rosconi Lipót, és Tánczos Béláéra nézve Grézló Ernő budapesti ügyvédek és kamarai tagok neveztettek ki: végül, hogy Horváth Gryüla volt budapesti, jelenleg ismeretlen tartózkodási! ügvvéd e kamara fegyehhi bíróságának Ítéletével az ügyvédség gyakorlatától hat hóra fölfüggesztetett. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága részéről dr. Deák Élek bejegyzett budapesti, jelenleg ismeretlen tartózkodása ügyvédfelhivatik,hogy e felhívás közzétételétől számítandó S nap alatt a kamaránál jelentkezni s a kamara ügyésze által ellene emelt fegyelmi panaszra igazoló nyilatkozatát beadni annál is inkább el ne mulassza,, mert ellenkező esetben a részére ügygondnokul kinevezett Brückler Mihály budapesti ügyvéddel fog a fegyelmi eljárás lefolytattatni. CsŐdhirdetmények. Freyberger J. kassai lakos ellen, bej. jun. 21. Csődbiztos : Bodnár Ferencz törvényszéki biró, tömeggondnok: Kriebel Tivadar ügyvéd. Felelős szerkesztő és kiadó laptulajdonos: SZ0K0LAY ISTVÁN. (IV. kerület, zöldfa-uteza sz. 1.) Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár; helyben és vidékre egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben. Budapest, 1883. Schleginger Ignátz nyomdája, (rostély-uteza Károlykaszárnya.)