Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 52. szám

„Ezeket azon további ténykörülményekkel: hogy habár vádlott a szülés alatt és közvetlen azután annyira teljes eszméletnél volt, miként nemcsak a szülés nyomait eltávolithatta, de rajta a laktársai által valamely szenvedés jelei sem észleltettek, — mégis az árnyékszék torkolatában fennakadt gyermekének épen semmi segélyt sem nyújtott, hanem azt ott megfúlni hagyta, •— összefoglalva, a legnagyobb valószínűséggel feltehető ugyan, miszerint vádlott az árnyékszéket nem azért kereste fel, hogy azon testi szükségét végezze, hanem a czélból, hogy ott a születendő magzat halálát eredményezendő szülést vigyen véghez. — Azonban e nagymérvű valószinüség nem volt még is oly erős bizonyítéknak elfogadható, melynek alapján a szándék tekintetében tagadásban levő vádlottat szándékosgyermekölés bűntettében megnyugvással bűnösnek kimondani lehetne; miután annak a lehetősége sincs kizárva, miszerint mindaz, a mi vádlott részéről gyermekölési szándékként jelentkezik, egy tapasztalatlan fiatal leány gondatlanságának következményét képezi. ,Ellenben vádlottnak ezen — irányában már a kir. tábla által jogérvényesen megállapított gondatlansága, melynek folytán az élve s teljesen kifejletten született gyermeke életét veszté, előrebocsátottaknál fogva oly nagyfokú, hogy azzal szemben — az ifjú kor enyhítő körülménye, mely a culposus cselekvények s mulasztások természetére való tekintettel itt egyedül érvényesíthető, — végkép elenyészik s hogy azért az annak megtorlására a másodbiróság által kimért büntetés megfelelőnek nem jelentkezik. (1883. márczius 13.—2380. sz. a.) Rendbüntetés alkalmazása kizárja a K. B. T. K. 46. § alkalmazását. Ha valaki tárgyalás közben az 1877 : XXII. tcz. értelmében eljáró községi birót sérti, és a községi biró által e miatt az idézett tcz. 37. §-a értelmében rendbüntetéssel sújtatott, ellene a K. B. T. K. 46. §-a alapján többé eljárni nem lehet. A kir. belügyminiszter: Pozsonymegye közönségének. A megye alispánjának mult évi június hó 30-án 14829. sz. a. kelt másodfokú határozata, mely szerint az eljárásra illetékes járási szolgabíró által hozott elsőfokú határozatnak helybenhagyásávál F. Gábor dunaSzerdahelyi lakos, B. Ferencz ottani községi biró ellen emelt panaszával elütasitatott, egyszersmind pedig hatósági közeg ellen hivatalos eljárás közben tanúsított sértő és kihivó magaviselet miatt, az 1879. évi XL. tcz. 46. §-a alapján 20 frt. pénz büntetésre, esetleg 2 napi elzárásra, s a felmerült költségeknek megfizetésére ítéltetett, nevezett F. Gábornak kőzbetett felel>bezése folytán felülvizsgáltatván, ez utóbbi részében az elsőfokú ítélettel együtt megváltoztatik, F. Gábor a 20. — 208 — frt. pénzbüntetés alól fölmentetik; mert ő a községi bíróság előtt tanúsított illetlen magaviselete miatt, a községi biró által az 1877. évi XXII. tcz. 37. § értelmében már megbüntettetvén az által, hogy kivezettetett, ugyanazon cselekményért rendőri uton is meg nem büntethető. (441. sz. a.) Kiilhatáron fekvő mezei területen való verekedés nyilvános helyen való verekedésnek nem tekinthető. A kir. belügyminiszter: Torontálmegye közönségének. A megye alispánjának f. évi októberhó 6-án 568/k. sz. a. kelt II. fokú ítélete, mely szerint a nagy-becskereki járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet megváltoztatásával T. Zs. és T. J. aradáczi lakosok nyilvános helyen való verekedés miatt az 1879. évi XL. t. czf 75. §-a alapján elsőrendű vádlott egy napi elzárásban és 10 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében még egy napi elzárásban, másodrendű vádlott pedig egy napi elzárásban és 5 frt pénzbüntetésben, esetleg még egy napi elzárásban és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztaltak által közbe tett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az elsőfokú ítélettel együtt illetékességi szempontból feloldatik és az ügyiratoknak az illetékes kir. bírósághoz leendő áttétele elrendeltetik ; mert panaszlottaknak dulakodása a mezőn törtéDt, már pedig a mező a K. B. T. K. 75. §-ában foglalt nyilvános hely fogalmának nem felel meg, minélfogva a fenti ítéletek feloldandók és az illetékes kir. bírósághoz átteendők voltak. (2188. sz. a.) A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi és az igazságügyi miniszterek rendelete a kereskedelmi czégjegyzékek berendezése és vezetése tárgyában 1875. évi deczember hó 1.-én kibocsátott földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi és igazságügyi miniszteri rendelet kiegészítése iránt. Az 1875: XXXVII. t. cz. 7. §-ában és az 1881: LIX. t, cz. 107. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendeljük: 1. §. A kereskedelmi czégjegyzékek berendezése és vezetése tárgyában 1875. évi deczember hó 1-én kibocsátott miniszteri rendelet 23. §-a értelmében a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz beküldött czégbejegyzési kivonatok, a czégbejegyzések kihirdetésére felügyelő, és e tekintetben biztosi minőséggel felruházott egyik hivatalnoknak adatnak ki, kinek ebbeli megbízatása a „Budapesti Közlöny" hivatalos részében működése megkezdése előtt közzé fog tétetni. 2. §. A biztos, ha a bejegyzést törvénybe vagy a kereskedelmi czégjegyzékek berendezése és vezetése tárgyában kibocsátott rendeletekbe ütközőnek találja, a kereskedelmi ügyekben követendő peres és peren kivtili eljárás szabályozása tárgyában 1881. évi november hó 1-én 3269 I. M. E. sz. a kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 37. §-a szerint felfolyamodással vagy előterjesztéssel, avagy kapcsolatosan mind a kettővel, a másodfolyamodásu bíróság ily határozata ellen, csupán felfolyamodással élhet. 3. §. A biztos úgy a felfolyamodást, mint az előterjesztést az eljáró törvényszéknél 30 nap alatt adhatja be. Ezen határidő a czégbejegyzési kivonatnak a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minisztériumnál lett beiktatását követő naptól számítandó. A másodfolyamodásu bíróság határozata elleni felfolyamodás is szintén a jelen szakaszban meghatározott idő alatt s ugyanazon bíróságnál adandó be, mely az ügyben mint elsőfolyamodásu bíróság határozott. 4. §. A biztos a beiktatás napját a beadványhoz csatolandó bizonyitványnyal igazolni, és a beadványban a „Budapesti Közlöny" azon számára, melyben megbízása közzététetett, hivatkozni tartozik. 5. §. Ha a biztos felfolyamodással vagy előterjesztéssel élt, a czégbejegyzés a „Központi Értesítő"-ben csak a bejegyzést rendelő felsőbb bírósági, vagy az előterjesztésnek elintézésére vonatkozó elsőbirósági jogérvényes végzés felterjesztése után fog közzététetni. 6. §. A felfolyamodásra vagy előterjesztésre nézve, a menynyiben a jelen rendelet különös intézkedést nem tartalmaz, a kereskedelmi ügyekben követendő peres és peren kívüli eljárás szabályozása tárgyában 1881. évi novenber hó 1-én 3269 I. M. E. sz. a. kibocsátott igazságügyministeri rendelet általános rendelkezései alkalmazandók. 7. §. Ha a közzététel valamely czégnek nem első bejegyzésére vonatkozik, a czégbejegyzési kivonat homlokzatán a „Központi Értesítőnek" azon évfolyama és száma kitüntetendő, melyben az ugyanazon czégnek a kihirdetendő bejegyzést közvetlenül megelőző bejegyzése kihirdettetett. 8. §. A kir. törvényszékek a jelentés kísérete nélkül felterjesztendő czégbejegyzési kivonaton, a kir. törvényszék székhelyének és a kiállítás idejének kitétele és a törvényszéki pecsét alkalmazása mellett a czégjegyzékbe eszközölt eredeti bejegyzéssel való megegyezését hitelesítési záradékban tanúsítani tartoznak. Budapesten, 1883. május 31-én Gróf Széchényi Pál. Dr. Pauler Tivadar. Felelős szerkesztő és kiadd laptulajdonos: SZ0K0LAY ISTVÁN. (IV. kerület, zöldfa-uteza sí. 1.) Megjelen e lap hetenkint vasárnap, tierdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 Irt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben, Budapest, 1883. Schleiinger Ignátz nyomdája, (rostély-utcza Károlykaszároya.)