Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 50. szám

— 200 — ben az eset körülményei szerint sürgőseknek mutatkoznak; 11. végrendelet kihirdetése, a hagyaték leltározása, hagyatéki zárlat elrendelése, és általában a hagyatéki eljárás során halasztást nem tűrő intézkedések ; 12. a csődnyitás, a csődtömeg zár alá vétele és leltározása, általában a csőd-eljárás folyamán halasztást nem tűrő intézkedések ; 13. fegyelmi ügyekben : a fegyelmi eljárás elrendelését, s a hivatalból való felfüggesztést tárgyazó ügyek ; 14. büntető ügyekben: az előnyomozás (elővizsgálat) teljesitése, a bünvizsgálat és vizsgálati fogság elrendelése vagy megszüntetése, a vizsgálat során halasztást nem tűrő intézkedések megtétele és mindazon büntető ügyek, a melyekben a letartóztatott vagy vizsgálati fogságban lévő van érdekelve, valamint a büntetés végrehajtásáig vonatkozó ügyek; 15. azon ügyek, melyeknek haladéktalan vagy soron kivüli elintézését a törvény rendeli. 4. §. A kir. törvényszékek azon polgári peres ügyekben, a melyek a 3. §-ban felsorolva nincsenek, a per folyama alatt a kereset indításától az ítélet hozataláig, illetve a bizonyítási eljárás elrendeléséig, a per előkészítésére vonatkozó végzéseket hoznak, felebbezés esetében az iratok felterjesztését eszközlik, a leérkezett felsőbb bírósági határozatok kiadmányozását elrendelik, a jogerőre emelkedett határozatok által megítélt eskü letételére határnapot tűznek, és az eskü kivétele iránt intézkednek. 5. §. A budapesti és marosvásárhelyi királyi itélő táblánál és a m. kir. Curiánál, a szünidő hatálya alól kivétetnek a következő ügyek: 1. azon polgári peres ügyek, a melyekben az 1881: LIX. t.-cz. 37. §-a értelmében az első bírósági feltétlenül marasztaló ítélet alapján, kielégítési végrehajtásnak van helye ; 2. a bérlet és haszonbérlet megszüntetése, továbbá a bérlet és haszonbérlet tárgyának átadása iránt indított sommás perek; 3. határjárási, mesgyeigazitási és sommás visszahelyezési ügyek; 4. kielégítési és biztosítási végrehajtásnak, ugy a zárlatnak elrendelését tárgyazó ügyek; 5. a csődnyitás kérdése; 6. fegyelmi ügyekben: a fegyelmi eljárás elrendelése és a hivataltól való felfüggesztést tárgyazó kérdések: 7. a bünvizsgálat és vizsgálati fogság elrendelésének vagy megszüntetésének kérdése; valamint azon büntető ügyek, a melyekben letartóztatott vagy vizsgálati fogságban lévő vádlott van érdekelve; 8. azon ügyek, melyeknek haladéktalan vagy soron kivüli elintézését a törvény rendeli; 9. ezeken felül a királyi tábláknál: a váltói eljárás alá tartozó ügyek is. 6. §. A feleknek kölcsönös kérelmére a bíróság a 3 — 5. §§-okban elősorolt ügyeknek elintézését a szünidő eltelte utáni időre elhalasztani köteles. E végből a kérvény közvetlenül azon bíróságnál nyújtandó be, a mely az ügyben határozni hívatva van. 7. §. A bíróságok egyes esetekben, ha a késedelem veszélylye] jár, az érdekeli félnek indokolt kérelmére a szünidő alatt olyan ügyek elintézését is elrendelhetik, a melyek a 3 — 5. §§-okban felsorolt szüneti tárgyak közé nem tartoznak. Ez iránt a kérvény az elintézésre hivatott biróság elnökéhez vagy főnökéhez adandó be. A kérelem felett a szüneti tanács, illetve a járásbiró vagy helyettese határoz, s e határozat ellen jogorvoslatnak helye nincsen. 8. §. A szüneti tanácsok, a szünidő tartama alatt a jelen törvény 3. §-ának 13-ik és 5. §-ának 6-ik pontjában felsorolt ügyekben a kir. törvényszékeknél, a kir. tábláknál és kir. Curiánál alakított fegyelmi tanácsok helyett határozhatnak, azonban a sorshúzás utján alakított fegyelmi tanács egyik rendes vagy póttagjának jelenléte, valamint az is szükséges, hogy ezen esetekben a szüneti tanács az illető fegyelmi tanácsnak megfelelő számú tagokból állittassék össze. 9. §. Az 1. §-ban meghatározott szünidő alatt minden kir. járásbíróságnál egy, esetleg több bíró megszakítás nélkül működik; a kir. törvényszékeknél és a felebbviteli bíróságoknál pedig a szünidő tartamára tanácsok alakittatnak. A járásbíróságoknál működő bíráknak, a járásbirák meghallgatása mellett, továbbá ra törvényszékeknél alakítandó tanácsok tagjainak számát, az illető törvényszék — a felebbviteli bíróságoknál pedig az illető felebbviteli biróság teljes tanácsülésben határozza meg. A legfőbb felügyeleti jog az által nem érintetik (1871: VIII. t.-cz. 5. §.) 10. §. A szünidő alatt működő járásbirósági bírákat, valamint a tanácsok tagjait az illető törvényszéki, illetve a felebbviteli bírósági elnök jelöli ki. Két egymást követő éven át a szünidő alatti működésre azonban — a mulhatlan szükség esetét kivéve — akarata ellenére egy bíró sem kényszeríthető. A törvényszéknek, illetve a felebbviteli bíróságnak elnöke, a működésében akadályozott szüneti tanácstag vagy járásbiró helyett a birák valamelyikét hivatalos állásának elfoglalására aszünidc alatt is utasíthatja. A segéd- és kezelő-személyzetnek a szünidő alatti alkalmazására nézve a2 elnök intézkedik. A szünidő alatt működő birák a szünidő tartamának megfelelő szabadságidőben — a segéd- és kezelő-személyzet pedig, a bírósági elnök által meghatározandó tartamú, de négy hétnél többre nem terjedhető szabadságidőben részesülnek. A szabadság élvezésére az időt a bírósági elnök jelöli meg. 12. §. A bírósági elnöknek az előző szakaszok alapján tett bármely intézkedése ellen 8 nap alatt felfolyamodásnak van helye az igazságügyminiszterhez. 13. §. A jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. Kinevezések Az igazságügyminíszter dr. Dévai Ignácz budapesti ügyvéd-jelöltet az igazságügyminiszteriumhoz díjtalan fogalmazó-gyakornokká, Vincenti Lajos kolozsvári kir. törvényszéki joggyakornokot ugyanazon kir. törvényszékhez aljegyzővé, Kozma Sándor szentendrei kir járásbirósági írnokot a ráczkevei kir. járásbírósághoz segédtelekkönyvvezetővé és Laiber Béla medgyesi kir. járásbirósági dijnokot a szász-sebesi királyi járásbírósághoz imokká nevezte ki. Az igazságügyminiszter Miess Gusztáv brassói kir. járásbirósági joggyakornokot ugyanazon kir. járásbírósághoz. Szikszai Gyula tordai kir. törvényszéki joggyakornokot a kolozsvári vidéki kir. járásbírósághoz, dr. Csikós János budapesti kir. törvényszéki joggyakornokot a fehértemplomi kir. törvényszékhez és Auguszt Lajos budapesti kir. törvényszéki joggyakornokot a sárvári kir. járásbírósághoz aljegyzőkké nevezte ki: Kiszely József aranyos-maróti kir. törvényszéki segédtelekkönyvvezetőt hason minőségben a zólyomi kir. járásbírósághoz helyezte át. A zombori kir. törvényszék elnöke Jánosy Mihály Máté ügyvédjelöltet a vezetése alatti kir. törvényszékhez díjtalan joggyakornokká nevezte ki. Csödhirdetmények. Strasser Lipót faddi lakos ellen, bqj. jul. 10. Csődbiztos: Boda Vilmos törvényszéki bíró, tömeggondnok : Brezlmayer József ügyvéd. Felelős szerkesztő : SZ0K0LAY ISTVÁN. (IV. kerület, zöldfa-utcza 1. sz.) Megjelen e lap hetenkiot vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben, Budapest, 1883. Schleginger Ignátz nyomdája, (rostély-utcza Károlykaszárnya.)