Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 49. szám

fegyelmi ítéletek alapján kéri felperes az alperest bíróilag is a mondott összeg megfizetésére köteleztetni. „Azonban ezen Ítéletek csak arra nézve szolgálnak bizonyítékul, hogy alperes fegyelmi vétséget követett el ; az az hogy szolgálati kötelességét vétkesen megszegte, — de nem bizonyítják azt is, hogy ezáltal 868 frt 56 kr. kárt okozott. „Mert nem létezik törvény, mely följogosítaná a fegyelmi bíróságot arra, hogy a fegyelmi vétségen kivül az ezen vétség által netán okozott kárt is megállapíthassa s annak megtérítésében az illetőt marasztalhassa. Sőt ellenkezőleg mindazon törvények, melyekben közhivatalnokok elleni fegyelmi eljárás van szabályozva, akképen rendelkeznek, hogy a fegzelmi vétségből származtatott kártérítési kereset a polgári, esetleg a büntető perutra és az illetékes rendes bírósághoz tartozik. „Ebből következik, hogy felperes tartozott volna a perrend szabályaihoz képest a tényeket, melyekből követelését származtatja, előadni és a kellő bizonyítékokat szolgáltatni, — mit nem tevén, keresetével elutasítandó stb. volt. (1883. ápril 5. — 3306. sz. a.) Jogeset. Ügygondnok hatáskörének terjedelme. A bíróságilag kinevezett ügygondnok hatásköre másra mint a mire megbízást nyert, — ki nem terjedhetvén; midőn az csak azzal bízatott meg, hogy a távollevő helyett a bekebelezési végzést s kötelezvényt átvegye, s ebből folyólag, ha kell, jogorvoslattal élhessen, — nem következik, hogy a kötvénybeli Összeg behajtására s a pénz felvételére is jogosítva leggen. Balázs Sándor, — ifj. Tuboly János és neje e. 500 frt iránt a nagy kanizsai törvényszéknél pert folytatván. Törvényszék 1882 június 5—2216. sz. a. alpereseket egyetemlegesen marasztalta a kereseti összegben 1873-tól kamataiban s 41 frt perköltségben; Mert alperesek az A) kötelezvény valóságát beismerték, s azon védekezésük hogy ők azt felperes részére kinevezett ügygondnok ifj. Skublich László ügyvéd által bepereltetvén, annak nyugták szerint 27 frt 61 kr. ismét 17 frt 50 kr. és újra 17 frt 50 kr. kamatot lefizettek s igy csak az ezen összegek levonásával fenmaradt összeggel tartoznak — felperes irányában tekintetbe nem vétethetik; „Mert azzal, hogy a telekk. végzés felperesnek tettleges katonai szolgálatban létele miatt nem kézbesitethetvén, részére ügygondnoknak ifj. Skublich neveztetett ki a a végzés az adóslevéllel együtt annak kézbesitetni rendeltetett: világosan csak azr czéloztatott, hogy a gondnok felperes tartózkodási helyét kipuhatolván s vele magát érintkezésbe tevén, az attól nyerendő utasításhoz képest járjon el; arra azonban hogy ezen kötelezvény alapján alpereseket beperelje, azon végzésben — semmi utasítás vagy felhatalmazás sem foglaltatik, amint erre szükség nem is volt, miután a kötvénybeli összeg bekebelezéssel biztosítva volt. A midőn ennek daczára az alperesek az ügygondnok által bepereltettek, módjukban volt tőle a gondnoki kinevezés felmutatását követelni; s abból meggyőződhetvén, hogy a gondnok perindításra felhatalmazva és a pénz felvételére jogosítva nem ^ volt, a megbízását túllépő gondnok eljárását kifogásolhatták s a kereset leszállítását kérhették volna; ők azonban tárgyalásra meg sem jelentek s igy elmarasztaltattak. „Alperesek által Skublichnak s helytelen helyetteseinek tett fizetések tehát illetéktelenül tetteknek levén tekintendők: alperesek marasztalandók voltak. Kir. Tábla 1882. dec. 4—44471. sz. a. indokaiból a törvényszék Ítéletét helybenhagyta. Kir. Curia a táblai ítéletet szintén helybenhagyta indokaiból — annyival inkább „mert a bíróság által kinevezett ügygondnok hatásköre másra, mint a mire kinevezése folytán megbízást nyert — ki nem terjedhetvén; tekintve hogy ifj. Skublich László a 2886. sz. végzésben csak azzal bízatott meg, hogy a tettleges katonai szolgálatban volt felperes helyett, az ennek részére hozott 1732. számú — jelen per tárgyát képező 500 frt követelés bekebelezését tárgyázó végzést és kötelezőt vegye át, s ebből folyólag szükség esetén jogorvoslattal élhessen; minélfogva a kötelezvónyi összeg behajtására s a pénz felvételére jogosítva nem volt: alperesek saját helytelen eljárásuknak tulajdonithatják, ha ily körülmények mellett — a követelésnek ifj. Skublich László általi beperlése ellen kifogást nem emeltek, — sőt az ő illetve helyettesei kezéhez fizetéseket teljesítettek. Szabadságukban állván nevezett ifj. Skublich László ellen, illetve a mennyiben igazoltatnék id. Skublich László fizetési ígérete, —• az ellen is kártalanítást követelni. (1883. ápril 17—1931. sz. a.) A kilenczedik magyar jogászgyülés. Erre az indítványok előkészítéséül az állandó bizottság következő kérdéseket tűzte ki : A magánjogból. Első kérdés: Kivánatos-e a földbirtok átruházásának és eldarabolásának szabadságát korlátozni és ha igen, mily irányban és mely élvek szerint f Előadó: Dr. Szilágyi Dezső budapesti egyetemi tanár ur. Véleményezők: Gróf Apponyi Albert, Czorda Bódog m. kir. curiai biró, Dr. Dell'Adami Rezső budapesti ügyvéd, Horánszky Nándor budapesti ügyvéd, Dr. Láng Lajos budapesti egyetemi tanár, Dr. Pulszky Ágost budapesti egyetemi tanár, Szilágyi Virgil országgyűlési képviselő, gróf Dessewffy Aurél és Dr. Tisza István urak. Második kérdés: A nemzetközi magánjogban a lakhely vagy a honosság joga vétessék-e alapul és ez mily jogviszonyokra terjedjen ki ? Előadó: Immling Konrád budapesti kir. táblabírói pótbiró ur. Véleményezők: Dr. Antal Gyula budapesti egyetsmi tanár, Dr. Biermann Mihály nagyszebeni jogakadémiai tanár, Dr. Kleckner Alajos kassai jogakadémiai tanár, Dr. Nagy Ferencz kolozsvári egyetemi tanár és Dr. Zsögöd Benő nagyváradi jogakadémiai tanár urak. Harmadik kérdés : A köteles részbe előre vett értékek beszámításának mennyiben legyen helye és a beszámítás (collatio) mely elvek szerint történjék? Előadó: Dr.Teleszky István budapesti ügyvéd ur. Véleményezők: Ádám András budapesti kir. táblai pótbiró, Enyiczkey Gábor sátoralja-ujhelyi ügyvéd, Dr. Herczegh Mihály budapesti egyetemi tanár, Dr. Jancsó György budapesti kir. táblai fogalmazó és Vági Mór budapesti királyi táblabírói pótbiró urak. A hiteltörvényekböl. Első kérdés: A találmányi szabadalmak iránt alkotandó törvény mily elvekre fektettetssék? Előadó: Dr. Schnierer Gyula kereskedelmi miniszteri tanácsos ur. Véleményezők: Dr. Dell'Adámi Rezső budapesti ügyvéd, Dr. Herich Károly keresk. miniszteri osztálytanácsos, Dr. Szwetenay Miklós budapesti keresked. kamarai titkár urak. Második kérdés: Kivánatos-e az 1876. XXVII. t. cz.-ben a szenvedő váltóképességre vonatkozólag foglalt intézkedésnek módosítása, és ha igen, mily irányban ? Előadó: Dr. Weinmann Fülöp budapesti kir. közjegyző ur. Véleményezők: Dr. Apáthy István budapesti egyetemi tanár, Dr. Barna Ignácz budapesti kereskedelmi akadémiai tanár, Dr. Chorin Ferencz budapesti ügyvéd, Dr. Darányi Ignácz budapesti ügyvéd, Nagy Ödön budapesti kir. kereskedelmi és váltó törvényszéki biró és Dr. Plósz Sándor budapesti egyetemi tanár ui'ak. Harmadik kérdés: A takarékpénztári betétnek milyen a jogi természete? A betevők jogainak megóvására szükséges-e törvényhozási intézkedés és mily irányban ? Előadó: Dr. Kern Tivadar budapesti ügyvéd ur. Véleményezők: Dr. Beck Hugó, ifj. Dr. Neumann Sándor, Dr. Várnai Lajos és Dr. Végh Arthur budapesti ügyvéd urak. A büntető jogból és eljárásból. (A mult jogászgyülésről fennmaradt.) Első kérdés: Föltéve, hogy a bűnvádi eljárás a vádrendszeren alapul és hogy ebből kifolyólag a közvádat — mellőzve az actio popularis-t, valamint eltekintve a sértett fél, illetőleg a károsított inditványozási jogától — kizárólag az állam által e ezélra rendelt hatóság — a kir. ügyészség — oly terjedelemben képviseli, högy az eljárás csakis az ő indítványára indítható meg, éz az ö elállása esetében megszüntetendő : 1. Jogosan tagadhatja-e meg a kir. ügyész a bűnvádi eljárás megindításának indítványozását, a) ha a cselekmény, mely miatt az megindítandó lenne, a törvény szerint büntettet képez, azonban a vádhatóság meggyőződik, hogy a beszámítást enyhítő, a büntetőtörvénykönyvben különösen meghatározott körülmények, vagy más oly rendkívüli enyhítő körülmények mellett fordul elő, melyek folytán azou cselek*