Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 19. szám

— 75 — habár az eljárás szabályosabbnak tartandó, ha a közalapítványt képviselő ügyész a beadványt annak kül lapján ellenjegyzi; — tekintve mégis, hogy jelen esetben a I visszautasított felebbezés, miként azt annak küllapja igazolja, a közalapítványi ügyigazgatóság nevében adatott be, — az azt képviselő ügyész pedig a felebbezést belől aláirta, — az által tehát az ellenjegyzés megtörténtnek veendő, ennélfogva a kir. tábla végzését megváltoztatni stb. kellett.« (1883. jan. 11. — 8441. sz. a.) BSikutetőjogi eset. Azon cselekmény, mely szerint valaki az árviz által más telke partjára sodort s ott hónapokig hevert, később idegen tulajdonnak bizonyult fadarabokat, azon telek bérlőjének tudtával s engedelmével elvitette: a lopás ismérveit nem foglalja magában. De jogtalan elsajátítás sem állapitható meg, ha azon fadarabok az illetőnél 8 nap előtt találtattak meg s vitettek el tőle. Zöldági Ferencz 38 éves nős államépítészeti dijnok lopás miatt a b.-gyarmati jbiróság előtt bünperbe fogatott. Járásbíróság 1881. szept. 17. a lopás vádja alól felmentette és a jogtalan elsajátítás vétségében (367. §.) nyilvánította bűnösnek s ezért 8 napi fogházra Ítélte — károsultat igényével polgári perutra utasítván ; >mert vádlott beismerte, hogy Angyal József mérnök telke melletti vizből — illetőleg partjáról — 7 darab vastag fát kihúzott, haza vitte s elhasználta; azonban azzal védekezik, hogy nem tudta, azon fák kinek tálajdonát képezték, mit megerősít több tanú vallomása s különösen nevezett mérnöké, kitől vádlott a fák tulajdonosa iránt kérdezősködött. Itt tehát a lopás ismérvei fel nem találhatók; azonban a fák elvitele a elhasználása által a 367. §-ba ütköző cselekményt elkövette.« Kir. Tábla 1882. május 3. megváltoztatta s vádlott cselekményét a 333 — 334. §§-ba ütköző lopás vétségének minősítette, meri a tanuk egyike vádlottat figyelmeztette, hogy a fadarabokat ne bántsa, mivel azok a (községi) kishidról valók, — ennek daczára azokat, melyek Gábor J. városi tanácsnok nyilatkozata szerint az árvíz által Angyal József által bérelt kert szélére sodortattak s a város által a víz leapadásáig ott hagyattak ugyan, de azért a község birtokában maradtak — mégis elsajátította. Ezek szerint nem állitható hogy vádlott a fákat találta, vagy hogy véletlenségből, vagy tévedésből jutott volna azok birtokába, és igy vádlott cselekménye sem a 365. sem a 367. §-ba ütköző jogtalan elsajátításnak nem tekintethetik.« Kiü. Curia következő Ítéletet hozott: »Tekintve hogy Angyal József mérnök vallomása szerint az általa bérben tartott kert mellett az Ipoly partján az árviz által oda sodort fadarabok hevertek, és pedig amint a bűnvádi feljelentésből kitűnik, még az 1881. martiusi vizáradás által oda sodort fák, melyeket 2 hónap múlva — május 22 én vádlott a telek bérlőjének Angyal Józsefnek tudtával s engedelmével onnan elvitetett mint uratlan dolgokat. »tekintve, hogy midőn vádlott azon telek bérlőjének, hová az ár a fadarabokat hónapok előtt elsodorta — engedelmével vette el azokat — a lopás ismérvei ezen cselekménynél fenn nem forognak, — de a jogtalan elsajátítást sem lehet megállapítani. »mert a fák vádlott kezén 8 nap kitelte előtt találtattak meg és vitettek el; és igy nem tudhatni, hogy ha vádlott később meggyőződött volna, hogy azok a község hídjáról sodortattak el, s a község számot tart azokhoz, — nem tette volna e meg a törvény által engedett 8 nap alatt a találásról köteles feljelentést? >ezen okoknál fogva az alsó bírósági ítéletek megváltoztatásával vádlott ezen bűnvádi kereset s következményei terhe alól felmentetik.* (1883. jan. 18. — 10806. sz. a.) Az által, hogy valaki egy fegyvert, melyről tudta, hogy töltve van, atyjának házakkal környezett udvarán elsütötte, és egy embert, ki a szomszéd udvaron volt, megsebesített: gondatlanságból származó testi sértés követtetik el. Czeh-a Tódor és Luka Lázár e. súlyos testi sértés miatt a fehértemplomi tszéknél bünper folytattatván — Törvényszék 1881. okt. 5. Luka Lázárt felmentvén — Czetrát a vádbeli vétségben bűnösnek kimondotta és 14 napi fogságra s 10 frt pénzbüntetésre ítélte. Kir. Tábla 1881. decz. 29. Czetra Tódort is felmentette a súlyos testi sértés vádja alól; •Kmert a vádbeli cselekmény, ugy a magyar btk. 310. §-a, mint az elkövetéskor érvényes katonai bűnt. tk. szerint gondatlanságból súlyos testi sértés vétségét képezi ; tekintve azonban, hogy vádlott élet kora 13 évét alig haladta tul s ily korú gyermekek, ha cselekményük bűnösségének beismerésére szükséges belátással nem birnak — a 84. §. szerint büntetés alá nem vonhatók: ennélfogva stb. stb. Kir. Curia következőleg itélt: »A kir. tábla ítéletének részbeni megváltoztatásával Czetra a magyar btknek az elkövetéskor érvényes kat. btk. 599 , 702. §§ val a cselekmény minőségének megállapítására nézve egyértelmű 310.§-aalapján gondatlanságból származó súlyos testi sértés vétségében mondatik ki bűnösnek s ezért a 84 — 85. §§. alkalmazásával 8 napi rendőri büntetésre —elzárásra, 36 frt kártérítésre stb. ítéltetik. Indokok: Hogy a vádbeli cselekményt vádlott követte el azáltal, hogy azon fegyvert, melynek töltött voltát tudta, a helységben házak közötti helyen atyjának szomszédok által környezett udvarán elsütötte s hogy ennek következtében Gaita Nicolae a szomszéd udvarban súlyosan megsebesült, a vizsgálati adatokkal, vádlott beismerésével s orvosi látlelettel bizonyítva van. »Ezen cselekmény az idézett törvények szerint az elkövetés idejében is gondatlanságból származott súlyos testi sértés vétségét képezte s azt képezi jelenleg is. j>E tekiutetben a két bünt. tkönyv között eltérés nem mutatkozván, a magyar btk. 2. §-a alapján azon törvénykönyv rendelkezései lesznek alkalmazandók, melynek a cselekmény osztályozására s büntetésére vonatkozó határozatai a másikénál enyhébbek. » Fenforgó esetre vonatkozólag kétségtelen, hogy a hasonló cselekmények a vádlott életkorára való tekintetből a m. btk. 84. és 85 §. 4. pontban foglalt enyhébb intézkedése alá esnek; s minthogy vádlott keresztlevele szerint életkora 12. évét már betöltötte, de 16. évét meg sem közelitette s minthogy a vizsgálat rendén nem állittatik, hogy cselekménye bűnösségének felismerésére szükséges értelemmel nem birt volna, ellenben tekintettel arra, hogy vádlott életkorában is a dolog természetéből folyólag könnyen belátható a veszély, mely egy fegyvernek a szomszéd udvara felé való elsütéséből bekövetkezik: ezeknél fogva vádlottat bűnösnek kimondani stb. stb. kellett.« (1883. jan. 24. — 6130. sz. a.) Polgári codex-tervezet felülvizsgálata. (Folytatás.) A jan. 27-ki — 19-ik ülésben következett a 121. §. tárgyalása, a mely igy szól: Oberschall megjegyezte, hogy ki kellene fejezni, miként a lényegtelen tévedést annak kellett előidézni, ki abból jogot származtat. Györy pedig szintén odanyilatkozott, hogy helyesnek találja, ezen eszmének megfelelő kifejezést. A 121. §. következőleg állapíttatott meg: »Ha a lényegtelen tévedést az idézte elő csalárdul, vagy használta fel, ki a jogügyletből jogot származtat, a jogügylet, a menynyiben a törvény kivételesen semmiséget nem rendel, megdönthetö. A 122. és 123. §§-ok észrevétel nélkül elfogadtattak következő tartalommal. Érvényesen létrejött jogügylet hatálya, a törvényben különösen meghatározott eseteken kicül, meg nem szűnik az által, hogy később oly körülmények következnek be, melyek közt nem jöhetett volna létre érvényesen. Semmis jogügylet, a jogi hatályra né:ve ugy tekintendő, mintha létra sem jött volna. A 124. §-ból, mely igy szól: Semmis jogügylet, a törvényben különösen meghatározott eseteken kivül sem jóváhagyás, sem a semmiség okainak későbbi megszűnése, sem pedig a semmiségről való lemondás által hatályt nem nyerhet. Oberschall ki akarja hagyni azon részt, mely a relatív semmiségre vonatkozik, ezen indivány azonban mellőztetvén, a 124. §. változatlanul elfogadtatott. A 125. §-nál, mely igy szól: A megdönthetö jogügylet fenállónak tekintendő, míg az érvényességének megtámadására törvény szerint jogosult fél kiráaatára érvénytelennek nem nyilvánitatott. Oberschall kivánja, hogy a revocátió is belevétessék és ajánlja a szász törvény szövegét, mely szerint csak a megtámadásI nak kell kijelentetni.