Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 48. szám

— 191 — 2. Mindazon összegeket, a melyek a tapasztalt rongálmány helyrehozására szükségesek (lásd 23. §. 9. pont). A számba veendő költségeknek megállapítására a szakértői becsű az arányadó. Számbaveszi továbbá 3. az elhunyt által a javadalomban léte alatt tett tulélvezményt, vagy egyes tárgyaknak jogtalan elidegenitése által felmerült kárt; 4. azon kiadást, a mely az elhunytnak temetésénél, a halotti isteni tiszteleteknél, és az ünnepélyességeknél felmerült, továbbá a széküzesedés következtében elbocsátandó szolga-személyzet végkielégítésére fordittatík és 5. azon költséget, a melyet a leltározás, esetleges becslés és a javadalomnak elkülönítése, illetve átvétele okozott. 28. §. Ezek megtörténte után a miniszteri biztos összeállítja az előleges leszámolási okiratot, a mely két részből áll. Az első irandó az elhunyt tömegének a javadalom irányában a fennebbiek szerint kinyomozott tartozása, és a másodikba az elhunyt tömegének a javadalommal szemben levő követelése. I. A tömegnek tartozását, illetve a javadalomnak a tömeg ellenében követelését képezik a 27. §-nak 1—5. pontjai alatt felsorolt terhek, ellenben. II. A tömegnek követelését képezi mindazon vagyon, a mely a 26. §-ban meghatározott elkülönítés és a 27.§-ban felsorolt téritmények és ingyen visszamaradó tárgyak után fenmarad. A leszámolási okiratba ugy a tartozás, mint a követelés a czimek szerint elkülönítve, számszerinti összegekben Írassék be, a mely összegekre nézve ismét a szakértői becsű, illetőleg a 23. §. 20. és 21. pontjai alatt emiitett okiratok az irányadók. A leszámolási okirat két részében részletezett összegek főösszegei, és az azok egybevetéséből származott eredmény az eljárásról vezetett jegyzőkönyvbe is beírandó. 29. §. Az előleges leszámolási okiratot a miniszteri biztos a jelenlevő örökösökkel közli, a kiknek szabadságukban áll ugy a leszámolási okiratra, mint az annak alapját képezett összeírásokra, illetőleg leltárra, valamint a szakértői véleményekre nézve észrevételeiket akár a közlés alkalmával azonnal, akár a miniszteri biztostól e czélból rövid uton kért és meg nem hoszszabbitható 30 napi határidő alatt szóval, vagy írásban megtenni. A szóval tett észrevételek az eljárásról vezetett jegyzőkönyvbe veendők fel, az észrevételeket tartalmazó s külön beadandó irat pedig a jegyzőkönyvhez fűzendő. A kitűzött határidő elteltével előterjesztett észrevételek sem a miniszteri biztos által, sem a későbbi tárgyalásoknál figyelembe nem vehetők. 30. §. Ha az örökösöknek a leszámolás eredményére nézve észrevételeik vannak : a miniszteri biztos a tömeg tartozása, illetve a javadalom követelése tekintetében, az örökösökkel, a felsőbb jóváhagyás fentartásával, egy átlagos összegre nézve kiegyezést kisérel meg. A kiegyezési eljárásnál a fősúlyt a miniszteri biztos a létező viszonyokra és a fenforgó méltányossági szempontokra helyezze, tekintettel lévén azon javitmányokra, a melyeket az elhunyt főpap a javadalom előnyére saját költségén, a hozzáépítés vagy uj épités által tett, valamint azon kisebb szerelvényekre, amelyeket jövedelmezőbb (intensiv) gazdálkodás tekintetéből, kötelezettségén felül megszerzett (23. §.18 p.) és a melyek által a tömeg követelése a javadalommal szemben a fennálló rendeletek értelmében nem emelkedhetik, miután ily javitmány vagy szerelvényért az örökösök megtérítést egyátalán nem igényelhetnek. 31. §. A létrejött egyezséget a miniszteri biztos az eljárásról vezetett jegyzőkönyvbe vezeti be, és ugy ezen esetben, mint akkor is, ha az egyezség létre nem jön, az összes iratokat a vallás- és közoktatásügyi kir. miniszterhez jelentéssel beterjeszti. 32. §. A vallás- és közoktatásügyi kir. miniszternek, illetve ennek megbízásából a miniszteri biztosnak az előző §§-okban meghatározott eljárás alatt is, — jogában áll a 26. §. szerint tett elkülönités után fenmaradt, és a tömeg követelését képező vagyonból, a szakértői becsű, vagy az örökösökkel megállapított árak szerint a javadalom részére szükségesnek tartott tárgyakat készfizetés mellett megtartani. 33. §. A vallás- és közoktatásügyi, m. kir. miniszter, a miniszteri biztos jélentése következtében. 1. a fennebbiek szerint keresztülvitt elkülönités után fenmaradt vagyonból azon tárgyakat, a melyek a javadalom részére meg nem tartattak, és a melyeket a javadalom érdekeinek veszélyeztetése nélkül kiadhatni vél, valamint az esetleg megtartott tárgyakért járó készpénzt mint a főpapi hagyatéknak egy részét, az örökösök s illetőleg a hitelezők részére az elhunyt főpap székhelyére nézve illetékes kir. járásbíróságnak további törvényszerű-eljárás végett kiadatja. 2. az esetben, ha az örökösök az előleges leszámolási okiratra észrevételt nem tettek, vagy tettek ugyan, de közöttük és a miniszteri biztos között a javadalom követelésére nézve egyezség jött létre és a miniszternek a leszámolási okiratra észrevétele nincs, — illetve a létrejött egyezséget elfogadja az előleges leszámolást, illetve a tömeg tartozási és követelési állapotát a létrejött egyezséghez képest végérvényesen meghatározza, és a netalán még kijáró tárgyakat vagy készpénzt az illetékes kir. járásbíróságnak kiadatja, és erről a megerősített leszámolási okirat vagy egyezség hiteles másolatának megküldése mellett az illetékes járásbíróságot értesiti; 3. az esetben pedig, ha a leszámolási okiratot vagy az egyezséget el nem fogadja, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az ügyet végérvényesen eldöntés végett, egy e czélból alakított bizottsághoz utasítja.^ miről az örökösöket illetékes hatóságaik utján értesiti. Ugyanezen bizottsághoz utasítandó az ügy az esetben is, ha az örökösök a leszámolási okiratot el nem fogadják, és velük egyezség nem jött létre. 34. §. A kir. adományozásból egyházi javadalmat élvezett főpapnak elhalálozása alkalmából a javadalmi törzsvagyonnak és az ingyen visszamaradó tárgyaknak a tömegből való elkülönítése és a hiányzó javadalmi értékeknek ugyancsak a tömegből való kiegészítése czéljából tett intézkedések következtében, a vallás- és közoktatásügyi miniszter, mint az egyházi javadalom érdekeinek képviselője, és az elhunyt főpap örökösei között felmerülő vitás kérdéseknek végérvényes eldöntéséré évről-évre, és pedig mindenik év január havában vegyes bizottság alakittatik. Ezen bizottságnak elnöke a vallásés közoktatásügyi miniszter, kit akadályoztatása esetén, az ajánlatára ő Felsége által kinevezett egyén helyettesit; tagjai pedig : a kir. igazságügyminiszteriumnak, a kir. pénzügyminisztériumnak s a vallásés közoktatásügyi kir. minisztériumnak egy-egy tanácsosa, vagy esetleg a kir. kincstári jogügyek vagy a közalapítványi ügyek igazgatói, a kiket az illető miniszterek neveznek ki, továbbá a kir. Curiának két birája, a kiket a kir. igazságügyminiszter nevez ki, és egy, az elhunyt főpapnak vérrokonai vagy végrendeleti örökösei által esetrőlesesetre kijelölt egyén. Amennyiben ezek, a vallás- és közoktatásügyi kir. miniszter felszólításának vételétől számitott 4 hét alatt, a bizottsági tagot egyértelmüleg ki nem jelölik, vagy a kijelölt egyén a megbizást el nem fogadja, a bizottság ezen hatodik tagját a kir. igazságügyminiszter a kir. Curia bíráinak sorából rendeli ki. A bizottság akadályozott tagjainak helyettesét az illető miniszter rendeli ki. Előadó ezen bizottságban a vallásés közoktatásügyi miniszter által a fennebbiek, szerint a kinevezett tag, — jegyzőt pedig a vallás- és közoktatásügyi kir. miniszter, minisztériuma kebeléből rendel, és ő intézkedik a 33. §. esetében a bizottságnak mielőbbi összehívására, valamint a bizottság határozatainak kiadására nézve is. 35. §. A bizottság — amennyiben azt szükségesnek tartja — pótlásokat rendelhet el, és az érdekelt felektől, illetve képviselőiktől az eljárásra, valamint a leszámolási okiratra nézve megfelelő záros határidő alatt kiegészítő nyilatkozatot kívánhat. A bizottság szótöbbséggel határoz, a szavazatoknak megoszlása esetében pedig az elnök szavazata dönt. A határozatot a bizottság elnöke és a bizottságnak az elnök által kijelölt két tagja irják alá, és az az örökösöknek, íl-