Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 45. szám

— 178 — hát a csalárdság s megtévesztés a jóhiszemű szerződő fél jogainak hátrányára nem lehet: következik, hogy a házassági szerződés s erre állapitott házassági frigy is semmisnek tekintendő. » Alperes jóhiszeműsége mellett felhozott anyakönyvi kivonat, a munka könyv s házassági hirdetmény alperes mellett nem, hanem ellene bizonyít, mert azokban ,Adolf Fülöp' név alatt szerepel, mig a főokmányban a házassági szerződésben a ,Fülöp' nevet eltitkolta s ez által az illetőket megtévesztette, arra számítván hogy arája azokról tudomást nem nyerend. Kir. Tábla 1882. decz. 28. — 47986. sz. a. köv. ítélt: >A tszéknek ítélete, amennyiben altban peres felek közt kötött házassági szerződés semmisnek nyilváníttatott, felebbezve nem levén — érintetlenül; a házasság felbontását illetőleg pedig helybenhagyatik indokainál fogva s még azért is : >mert alperesnek különféle bűntettekért lett elmarasztalása az izraelita házassági 1863. november 2. kelt rend. 22. §. szerint felperesi keresetet eléggé indokolja: Kir. Curia következő végzést hozott : >Kir. tábla ítélete hivatalból megsemmisíttetik s utasittatik, hogy a házassági szerződés és a házasság megsemmisítése érdemében hozzon ítéletet; »me/ í a kereseti kérelem egyenesen s kizárólag az 1879. jan. 11. kelt házassági szerződésnek és az ugyanazon hó 12-én az eperjesi rabbi előtt megkötött házasságnak megsemmisítésére irányoztatott s az eperjesi tszék mint első bíróság is Ítéletében ezen kereseti kérelemre szorítkozott, és annak helyt adva, az érintett házassági szerződést és házasságot érvénytelennek és semmisnek nyilvánitotta; »ennélfogva pedig a kir. tábla a periratoknak hivatalból megvizsgálása alkalmával szintén csak az első bíróságilag már elbirált ezen kérdések felett hozhatott határozatot, ellenben a házasság felbontásának kérdése másodbirósági határozat tárJogeset. F.gyik birtokosnak egész réti illetősége — bebizonyitottan — ki nem adatván, s pótlásul neki a közbirtokosság által bizonyos földterület át is adatván; mintán ideiglenes használattal az ido meghatározása nélkül tulajdont pótolni nem lehet: a pótlásul átadott földterület egyenértékben s tulajdonjoggal átadottnak tekintendő. Kerekes Ferencz karczagi lakos — Pap Klek polgármester mint a karczagi közbirtokossági elnök által képviselt karczagi közbirtokosság e. bizonyos rétföld pótlása s elmaradt hasznai iránt 1880-ban a karczagi tszéknél pert inditott. Törvényszék 1882. jul. 24. — 2529. sz. a. felperest elutasitotta, a perköltségek kölcsönös megszüntetésével ; „meríKarczag város közbirtokossága mint ilyen hatóságot sem törvény sem szabályrendeletnél fogva nem képez s azt a városi közigazgatás feje sem hivatalánál fogva sem máskép törvény szerint nem képviselheti — főkép jelen esetben, hol minden egyes földbirtokost érintő magánjogi viszony forog fenn; s midőn nem igazoltatott, hogy azok a polgármestert bizták volna meg képviseletükkel. >De az ügyérdemben is elutasitandó volt, keresetét ugyanis arra fekteti, hogy az 1864. évi rétfelosztáskor neki 10 hold s 1048 Q öl Injával adatott volna ki illetősége, mit B. alatt egy 1868-ban kelt mérnöki bizonylattal támogat. »Ez azonban legfeljebb csak azt bizonyithatná, hogy 1868-ban mily terület volt az, mely felperes birtokában létezett, de nem azt is, hogy ugyanazon területben volt 1864. évben felperes illetménye kiadva; mivel ennek helytelenségét a hitelesített földkönyv s térkép 3. 4. alatt egybevetése kitünteti. Ezek szerint ugyanis felperes illetősége egyenközü 4 területben adatott ki, mig B. szerint ferde négyszögben van kitüntetve. „De a bírói szemle is azt állapította meg, hogy felperes illetősége a természetben hiánytalanul meg van; csakhogy a 3. sz. vázlatrajzon B. C. D. vei jelölt három gyát nem képezhette, mert erre vonatko/.ó szög nem felperes, hanem két szomszédja kérelem a keresetben, de a per során sem használata alatt kik azt saját rétilletősélett előterjesztve, sem a házassági kötelék gükhöz csatolták. — Tagadhatlan tehát, felbontása iránti perekre nézve megszabott hogy ezen 10 holddal stb. felperes illetőeljárás foganatositva; sőt mindaddig mig 1 sége kevesebb; de ez csak arra jogosithatja, az első biróságnak jelen perben hozott ité-|hogy az elfoglalt részt azoktól követelje, lete meg nem változtattatik és felperes je-; kik azt illetéktelenül birtokolják,— a közlen keresetével jogérvényes bírói határozattal el nem utasittatik : a házaslétrejöttnek tekinthető felbontása sem ság érvényesen nem levén, annak helyet; birtokosság ennek okozója nem levén. »Azon állítása sem szolgálhat érvül, mintha azon hiányéit részben már kárpófoghat toltatott is az u. n. hegyesbori területen; 'mert nem bizonyította, hogy az neki cse »ennél fogva a kir. tábla Ítéletét, mely- |rekép, tehát hasonló tulajdonjoggal adatott ben épen a hivatalból elbírálandó per ér- volna ; mig bizonyítottnak veendő azon al deme érintetlenül hagyatott, ellenben oly | peresi állitá i, hogy kérdés biráltatott el, mely felett ezúttal bi- j méltányosságból és rói határozat az első bíróság által nem is adatott felperesnek, mely használatból tua kérdéses föld csak csupán használatra hozatott: hivatalból stb. kellett. < megsemmisíteni stb. (1883. april 4. — 310. sz. a.) lajdonjogi követelés le nem származtathatik. Kir. Tábla 1882. decz. 18. — 43556. sz. a. helybenhagyta, — a polgármester mint közbirtokossági elnök általi képviseltetésre vonatkozó indok mellőzésével. Kir. Curia mindkét alsó bír. ítéletet megváltoztatta, s a kérdéses föld hiánya pótlásául a karczagi közbirtokosság nevén álló ingatlanokból felperesnek átadott hegyesbori 10 440 holdterülethezi tulajdonjogot felperesnek megítélte, s kötelezte alperest tűrni, hogy a tulajdonjog felperes nevére átvezetessék. Indokok: mert az, hogy felperesnek réti illetősége a kiszámított térséggel ki nem adatott, a bírói szemle eredményével és az alperes közbiztosság azon tényével is bizonyittatik, miszerint ez felperesnek a hegyesboron bizonyos földterületet 1871. évben birtokába bocsátott. > miután pedig az ekkép átadott területből Varró László zálogváltásánál fogva egy részlet visszafoglaltatott, ennek pótlását alperes elleniratában maga megajánlotta ; mihez képest nem vétethetett bírói figyelembe alperesnek azon további védekezése, miszerint a kérdéses hegyesbori terület felperesnek csak ideiglenesen használatul adatott: minthogy alperes ennek igazolására bizonyítékot nem szolgáltatott; az pedig, miszerint az átadás kárpótlásul történt a G. jegyzőkönyvből kitűnik >tekintettel tehát arra, hogy alperes nem is állítja, mikép a többször emiitett föld használata felperestől mily czimen tagadtathatnék meg; de ideiglenes használattal az idő meghatározása nélkül tulajdont pótolni nem is lehet: alapos felperesnek azon előadása, hogy neki a hiányzó rét föld pótlásául a hegyesbori földterület egyenértékben s tulajdonjoggal adatott át. (1883. april. 3. — 1840. sz. a.) Büntetőjogi eset. A szolga gazdája vagyonát megőrizni, s védeni tartozván s éjjel az udvaron bujkáló s tolvajnak tartott egyén hozzá közeledtével saját személyét is megtámadottnak tarthatván, midőn ily helyzetben az ismételt kiáltására meg nem állott egyén ellen vasvillájával szúrt, a jogos téren állott; ezen jogos védelem azonban megszűnt akkor,midőn a tolvaj egy gödörbe esvén,többé ártani nem tudott, a szolga által azonban tovább is sérelmeztetett. Horváth Mihály 18 éves gazdasági szolga Matits Mártonon elkövetett s halált okozott súlyos testi sértés miatt a komáromi tszéknél bünperbe fogatván — Törvényszék 1882. márcz. 10. vádlottat a vádbeli bűntettben (306. §) bűnösnek kimondotta s egy évi börtönre, — az elhunyt leánya részére 15 frt utánjárási stb. költség fizetésére itélte. > Vádlott lefekvés végett az udvaron át az istállóba menvén, észrevette, hogy a kazalok közt valaki bujkál, vasvillát vett tehát magához,s midőn felszólítására választ nem kapott s az illető menekülni akart, azzal megtámadta és megszurkálta: az idegen tőle a vasvillát elvenni akarván, huzakodás közben az idegen egy verem közelében elesett s vádlott, hogy az ne menekülhessen, még két ütést mért fejére s azután befutott gazdájához a történteket jelenteni. A sértettben a 72 éves Matits Mártonra, ismére-