Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 42. szám

legtöbbnyire házassági okokból történik, még pedig nem csak a keresztény felekezetek között, vagy zsidó vallásból keresztény vallásra, hanem keresztény vallásból zsidó vallásra is. Bécsben csak egyetlen templomban 1882-ben 43 keresztény lépett zsidó vallásra, még pedig magyar alattvalók voltak ezek általában és átléptek, hogy Magyarországban a czélba vett házasságot megköthessék, minthogy az ottan kötött szükségbeli polgári házasság Horvát Boldizsár egy rendelete szerint nálunk érvénytelen lenne. Ez az örökös cserebere pedig a vallással, megmérgezi a vallásos érzületet és meglazitja a törvénytiszteletet, valamint csakugyan azon országokban legbensőbb a vallásos érzület és legszigorúbb a törvénytisztelet, a hol legtöbb a szabadság, példa rá Anglia és Amerika, Utal még az antisemitismusra, mely azért foglalhatott nálunk oly veszélyesen tért, mert a jogegyenlőség hiánya miatt, egy nagy néposztály lealázottnak állíttatik oda a tömegek előtt és mert családi kapocs a keresztény és zsidók között nem lehető. Hódossyval szemben hiszi, hogy a javaslat szerint fognak igenis elegendő számmal házasságok létre jönni, mert eddig is jöttek létre, daczára az akadályoknak, nevezetesen létrejöttek vagy ugy hogy a zsidó fél kikeresztelkedett vagy ugy hogy egyik fél Bécsben zsidóvá lett. Mindenesetre tehát elő fogja mozditani a javaslat a társadalmi összeolvadást. Elfogadja tehát általánosságban. Teleszky Istvánnak ugyan nem ideálja a javaslat, mely még az osztrák Nothcivilehetől is messze van, de elfogadja mégis, mint a létező viszonyok közt megvalósithatót, s az egyházi bíráskodás megszüntetését illetőleg pártolja az előadó nézeteit és álláspontját. A javaslat ellenzőit figyelmez teti arra, hogy a reactió és az ultramontanismus malmára hajtják a vizet. Hódossyt figyelmezteti azon tényre, hogy a legtöbb valláscsere a házasságkötés miatt történik s hogy ez mily károsan hat vissza a vallásos érzületre, azt senki sem tagadhatja. Ezen okot kell tehát megszüntetni. Hogy a kötelező polgári házasság most be nem hozható, erre nézve utal a katholikus részről támasztott akadályokra és a házhoz intézett kérvényekre. Azon kormány, mely most a kötelező polgári házasság behozatalára vállalkoznék, nem lenne képes vele sikert felmutatni. Komjáthy Béla nem anyira a javaslat melletti indokokat hallott, hanem inkább mentségeket az illetők részéről, a miért azt elfogadják. Szentül hiszi, hogy Pauler miniszter, is mint tudományos ember és felvilágosult fő, a kötelező polgári házasság hive. Ezen intézmény nem kelt resensust a magyar társadalomban, hanem csak a papok ellenzik s a baj ott van, hogy a kormány nem akar, vagy nem mer ezekkel szembe szállni, henem hagyja a küzdelmet és az ódiumot az individuumra. Tagadja, hogy a javaslat utegyengetője lehetne a kötelező polgári házasságnak, mert ha e javaslat törvénynyé fog válni, akkor azt fogják mondani, hogy azon okokat, melyek miatt ezen törvény alkottatott, megszüntette már maga ezen törvény, nincs tehát szükség kötelező polgári házasságra. Azt az egyet azonban kénytelen szóló is elismerni, hogy a magyar honpolgárok egy részének, nevezetesen az izraelitáknak megnyugtatására fog e javaslat szolgálni, ha törvénynyé válik. Nem fogadja el a javaslatot. Tamássy Béla röviden a mellett, Engehnayer és Kazy a javaslat ellen nyilatkoznak. Gyory Elek az eszmét, hogy zsidó és keresztény egymással házasságra léphessen, elismeri és helyesli, azonban a javaslat csak arra alkalmas, hogy ez eszmét compromittálja. Jelenleg Magyarországon nyolcz féle házasság van, kath., ref, unitárius stb. stb. Ha e javaslat törvénynyé válik, már kilenczféle házasság lesz. Tehát egy akadálylyal több s ez baj a megalkotandó törvénykönyv egy integráns részére nézve, melynek meg kellend hazudtolni, a mit most a törvényhozás alkot. Általánosságban sem fogadja el a javaslatot, mert elodázza a kötelező polgári házasságot, mely egyedül alkalmas a felekezetek közti súrlódások kikerülésére. Hódossy Imre félreértett szavait igazítja helyre s egyúttal kifejti, hogy a javaslat nemcsak nem előre lépés a czél felé, hanem annak hátráltatása és visszalépés. Mandel Pállal szemben megjegyzi, hogy mit sem bizonyít az, miszerint Bécsben néhány keresztény magyar állampolgár zsidóvá lett. Ez nem a kérdésre tartozik s tagadja, hogy Ausztriában a Nothcivilehe tért foglalt volna. Nálunk ez időszerint tisztán csak egyházi alapon kötött házasságok léteznek, már most ezekkel szemben fognak állani a javaslat szerint a zsidó és keresztény közti házasságok, melyek más fórum előtt köttetnek. Kérdi: hát az egyenlőség? Hány ember lesz, aki kész ilyen kivételes formájú házasságot kötni ? A javaslat szerinti házasságkötés discreditálni fogja a polgári házasságot. Olvasta valahol, hogy régebben valamely államban a zsidók azért kérvényeztek a fejedelemhez, hogy engedtessék meg nekik is a kard viselés. A fejedelem megengedte, de csak ugy, hogy a zsidók a kardot a jobboldalon viseljék. Hát ilyen féle kedvezményt ad a javaslat is a zsidóknak. Ez pedig nem jogegyenlőség. Nem sokat csinál szóló a vádból, hogy a javaslat ellenzése által esetleg a reactióval halad egy uton, mert ismét el fog attól térni, hol a maga czélja felé tör, mely pedig különbözik a reactióétól. Példákkal illustrálja, milyen chaoticus házassági jogunk s ezt a javaslat még tetézni fogja. Vannak elmaradt, elfogult emberek az országban, kik perhorrescálják a polgári házasságot, de a kormány ne hajtson ezekre, hanem teljesítse a maga jogos vezérszerepét. Pauler Tivadar igazságügyminiszter hangsúlyozza, hogy a javaslat nem állja, nem állhatja útját a törvényhozás további fejlesztésének. Most ilyen alkotásra égető szükség van, a többi aztán az időtől és viszonyok fejlődésétől függ. Ha elvettetik a javaslat, csak azok érnek czélt, kik ez irányban semmit sem akarnak. Literaty Ödön előadó reflektál főleg Hódossy és Gryőry fejtegetéseire. A létező viszonyokból nem lehet egyszerre tabularását csinálni. Mindenütt tekintetbe vették a fennálló viszonyokat. A javaslat nem megy tovább, mint a meddig szükséges, de addig elmegy. Győrynek megjegyzi, hogy e javaslat semmiben semalterálja az alkotandó polgári törvénykönyvet, mely esetleg egész más elvekre is lesz fektethető. Erre elnök kimondá a határozatot, hogy a javaslat 6 szavazattal 5 ellenében (Horváth Lajos elnök nem szavazott) elfogadtatott részletes tárgyalás alapjául. Jogászegylet — april 7-ki ülésében Fayer L. következőleg fejezte be értekezését : Illúzió volna azonban hinni, hogy szakbeli bíráskodás keretén belül bármily módon összeállítható egy szervezet, mely a mai bűnvádi eljárás követelményeinek a legtávolabbról is megfelelni képes. A legfőbb garantiák nem az eljárási formákon alapulnak. Nem az az első kérdés, vájjon adatik-e felebbezés vagy nem, vájjon két vagy három fokozatu-e a bíráskodás, hanem az, hogy mily elemek vannak hivatva közrehatni az igazságszolgáltatásban és mily viszonyban állnak ezek egymáshoz. E tekintetben az esküdtszéket más valamivel pótolni lehetetlen. Már maga az a sajátsága az esküdtszéki padnak, hogy behívott 36 polgár közül visszautasítás folytán ugy szólván a felek által kijelölt 12 tagból áll, meghiúsít minden surrogálási kísérletet. Ez az első ok. A második pedig az, hogy bármennyire fokozzuk a birói függetlenséget, a szakbeli bírót minden ^körülmények közt befolyásolja az elintézendő ügyek sokasága. Az ügymenet szabályos vitele és a törvényszék hírneve megkívánja, hogy hátralék ne legyen. Ha nem elég az idő az alapos tárgyalásra, az elnök sürgetése folytán közös egyetértéssel elintéztetnek az ügyek rövidebben és gyorsabban. Nem az ügyekhez mérik a reájuk fordítandó munkaerőt, hanem a rendelkezésre álló munkaerőkhöz a munkaanyagot. Az esküdtszéknél ily viszásság nem harapódzhatik el. A döntés nem homogén gondolkozású egyének kezében van, s az eltérő felfogások egymás elleni küzdelme folytán nehézkesebb és eo ipso körültekintőbb és gondosabb az eljárás. A bíró nemcsak önmagának gyűjti az adatokat, nem saját egyéni meggyőződéséhez méri a tények elért bizonyosságát, hanem felderíti az ügyet első sorban az esküdtek számára. Maga azon formalismus, mely a két tanács közti közlekedést szabályozza, akadályul szolgál az elsietés ellen. Ugyanily hatása van a résumének és a jogi útmutatásnak, melyet az elnök az esküdteknek ad. Az élet legjobban megmutatja, hogy melyik szervezet képes ellentállni a munkatömegnek és melyik nem. Budapesten az alatt, mig egy tanács az esküdtszékkel egy becsülsértési esetet eldönt, a másik tanács letárgyal néhány főbenjáró ügyet. Ezen tény hathatósabban szól az esküdtszék mellett mint minden ékesszóló érvelés ellene. Tanulságosak a nyugateurópai tapasztalatok is. A polgári elem bevonásának eszméje mindenütt tért hódit és pedig nem politikai vagy hatalmi tekinteteknél