Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 41. szám

— 164 — nása a hivatalból üldözendő közreműködőkre nem terjed ki.< Kelt Budapesten, 1883. évi február iió 26-iki büntető teljes ülésben. Hitelesíttetett az 1383. évi márczius hó 12-én tartott büntető teljes ülésben. A Jogászegylet april 7-ki ülésében a ^bűnvádi eljárás« tervezete felett tartott értekezések kiegészítéséül — közöljük még a következőket. Tarnay János ügyvéd a már közlőiteken kívül előadta: A mi a tervezet elveit illeti, több szakférfiú a tervezetet általánosságban sem tartja elfogadhatónak, mert az esküdtszéki intézményt mellőzi. Szónok concedálja mindazon nagy előnyöket, melyeket ezen intézmény buzgó előharczosai az esküdtszék mellett felhoztak, de egyet nem con cedálhat, t. i. azt, hogy az esküdtszék az egyedüli alapot képezné, melyen jó justitia létesíthető. Tuczat számra vannak az egyéb ép oly helyes eszközök. Azonban szónok nem hoz fel azokból egyet sem. A tervezetnek elve a vádelv. Azon szakférfiakat szónok nem tudja érteni, kik még azért is megtámadják a tervezetet, hogy az vádrendszerellenes. Szónok általánosságban azt állithatja, hogy a tervezet a lehető tökélyig viszi a vádelv érvényesítését. A vádlottat a fél rangjára emeli. Biztosítja a vád és védelem paritását. Megengedi, hogy a védő mindott jelen lehessen, hol az ügyész jelen van, vagy jelen lehet, hogy a védő kisérhesse a vádlottat az egész eljáráson végig. A szóbeliség és közvetlenség azért nem hozható fel érvül az esküdtszék mellett, mert a teljes szóbeliséget az esküdtszék mellett sem lehet elérni, miután ott is meg kell engedni az újra felvételt, a perújítást, mely gyakran évekkel van elválasztva az alapper idejétől. Az első fokú biróságra nem lehet bizni a végleges döntést már azért sem, mert a nép nem bizik az első fok döntésében. A nép semmi hajlandóságot sem mutat a felebbezés eltörlése mellett. A tervezetnek kétféle ellenei vannak, olyanok, kik azt általánosságban sem fogadják el, az esküdtszék mellőzése miatt. Ezeket érti. Oly fontos, oly nagy horderejű intézmény, minő az esküdtszék, elegendő ok arra, hogy annak hivei minden tervezetet, mely azt mellőzi, egészben perhorreszkálják. Csak azt nem érti, hogy egyes ellenei még eltekintve az esküdtszéktől is, a tervezet fölött annak benső rosszasága miatt pálczát törnek. Igazi ellenségeit a tervezetnek szónok azokban látja, kik azért ellenzik, mert az vádrendszeres, azért, mert nem Írásbeli. S szónok nem szívesen látja az előbbi szakférfiak erélyes agitáczióját és képességeit ezekkel szövetségben ; attól tart, hogy az csak ezen illibexalis irány javára lesz. Fayer László: Az előadónak azon kiindulási pontját, hogy a kormány tervezet szóbelisége nem szóbeliség, szinte osztja. Mig a szóbeliség az első fokon itélő közegre helyezi a súlyt és a főgarancziát ott keresi, a hol a közvetlenség minden esz közei rendelkezésére állanak, a kormány tervezet a másodfokban mondatja ki a döntő érdemleges Ítéletet — rendszerint az iratok alapján, vagy legfölebb némely kivételes esetben a bizonyitási anyag rész leges, és e miatt egyoldalú reprodukcziója mellett. Az előadó javaslata, mely a decen tralisált kir. táblákra akarja bizni a su lyosb bűnesetek feletti első fokú birásko dást — e hibában nem szenved. Az ő első fokú bírósága egyszersmind utolsó fóruma az iij^y érdemleges kérdésének. A tekintetben is előnyt nyújt javaslata, hogy elesik az itélő bíróság és a vádtanács között össze férhetlenség problémája, mely a kormánytervezetben a törvényszékek tagjainak csekély létszáma miatt tetemes személyszaporitás nélkül nem adható meg. Ezek az előadó ur javaslatának előnyei a kormánytervezet felett. Árnyoldalai számosabbak. Minthogy alig tételezhető fel, hogy több mint 10—12 másodbiróság fog Magyarországon szerveztetni, átlag üt törvényszék jutna egy kir. tábla területére. A törvényszékek száma ugyanannyi lévén, mint a, megyéké öt megye területen elkövetett bűntettek egy biróság kezében összszepontosulnának. Épen amit biztosítani akar az előadó, az szenvedne legjobban, a szóbeliség. Erélyes idézési intézkedések mellett is a tárgyalások legtöbb esetben a megidézettek nagyobb részének meg nem jelenése miatt elmaradnának, a mi a résztárgyalások, a szóbeliség ezen legmakacsabb megrontójának korlátlan megengedését tenné szükségessé. Hozzájárul az, hogy ha a biróság tudja, hogy a kihallgatás az illetőnek több napi utazást és rendes foglalkozásától való elvonását teszi szükségessé és az államnak tetemes költségét veszi igénybe, sokkal nehezebben határozza el magát a megidézésre, mintha ily körülmények nem játszanak közbe. Igen könnyen kifejlődhetnék ennek folytán oly praxis, hogy a biróság okokat keres a meg nem idézésre, a vizsgálati jegyzőkönyveket veszi határozata alapjául s az eljárás lassanként több és több írásbeli elemet vesz fel magába. Csak egy esetben volnának az előadó tervének nehézségei elkerülhetők, ha azon expediensre határozná el magát a törvényhozás, hogy behozatnék a vándorló bírák intézménye. Valamint Angliában a központi bíró beutazza kerületét s vezeti az esküdtszéki tárgyalásokat, a kir táblák illető tanácsa az alája rendelt törvényszékek székhelyeit meglátogatná és ott itélne a felmerült bűnesetek felett. A szóbeliség tisztult elvével ugyanis nem egyeztethető Össze az, hogy az első fokú biróság tagjai alsóbb rendű birák legyenek, mint a felső bíróságokéi. A legalsó fokon van a legfontosabb teendő. Hogy vádlott a cselekményt, melylyel vádoltatik, elkövette-e vagy nem, azt egész bizonyossággal az emberi tudás végességénéi fogva soha sem lehet meghatározni. A tanuk hazudhatnak, a szakértők tévedhetnek, a beismerés lehet hamis, 1 török biró minden Ítéleti formulához hozzá teszi: Isten jobban tudja. Legjobb esetben nagy valószínűségre alapitható a birói ítélet. Az első fokú bírónak az az előnye meg van, hogy közvetlenül látja és hallja a bizonyítékokat. A felső biró csak az első fokúnak érzékein keresztül és azok segélyével észlel. Midőn tehát a szóbeliség egyik főtantétele az, hogy az első biró jobban van informálva, és illetékesebb a vélemény megállapítására, mint a felső biró, ebben az is foglaltatik, hogy az első bíróságnak minden tekintetében alkalmasnak kell lenni az informáczió értékesítésére; nem szabad pl. fiatal kezdőkből állania, kiknek tapasztalatlanságával szemben a jobb informáczió értéktelen. A felső biróság csakúgy alapithatja jogi döntését az alsó biró közvetlen ténybeli észleleteire, ha az utóbbi teljesen megbizható. Egyedül az angol rendszer felel meg ezen felfogásnak. De midőn ma már a continensen is, azt látjuk, hogy a felső bíróságok tagjai kiküldetnek elnöklés végett az első bíróságokhoz, hogy gyakran a felső birósági ranggal és fizetéssel ellátott birák tényleg nem vétetnek fel a felső bíróságokhoz, hanem meghagyatnak előbbi helyükön, hogy az első fokú birák fizetése minden országban rendszeresen emeltetik, hogy pl. Ausztriában közvetlenül az 1873-ki szóbeli bűnvádi eljárás behozata után fizetéseik tetemesen felemeltettek,hogy Francziországban a tárgyalás alatt levő uj birói szervezés alapgondolata az, hogy kevesebb biró és jobb fizetés, — ez tagadhatlanul a legjobb felfogás felé közeledést mutat, a kölföldön. Nálunk nem történt eddig semmi ez irányban. A mi viszonyaink még az írásbeliség fogalmával vannak összenőve, s azt a kis szóbeliséget is, mely itt-ott kiküzdötte magát. Az Írásbeliség traditiói nyomán létesítjük. A mi első fokú bíráink csak előkészítői az ügynek a felső biró számára. Ebből kifolyólag az állam roszul dijazza őket és még a megélhetés eszközeit sem nyújtja nekik. Nem egyebek mint aspiransok a felső bírói-állomásokra. Ezen állapotokon csak ugy fog változás történni, ha a törvényhozásban több tért nyer a szóbeliség szelleme és ha az első fokú bíróságok teendői belértékökben emelkednek. Egy nem rég közzétett esetben másodszor kellett megsemmisíteni az eljárást, ugyanazon indoknál fogva. Ily viszonyok közt a vándorló kir. táblák behozatala két ség kivül némi haladást jelezne. (Folytatjuk.) Csödhirdetmények. Momirovics Pál verseczi lakos ellen, bej. ápril 16. Csödbiztos: Vilhelm György törvényszéki biró, tömeggondnok : Krenianu Antal ügyvéd. — Budaker Károly szászsebesi lakos ellen, bej. ápril 14. Csödbiztos: Phleps Frigyes tvszéki biró, tömeggonnok: Thalmann Gusztáv ügyvéd. Felelős szerkesztő 8ZOKOLAY ISTVÁN. IV. kerület, Hajó-utcza 5. Megjelon e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 3 írt osztrák értékbe BudapeBt, 1883. Az Athenaeum irod. és nyomdair. társulat.