Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 18. szám

— 72 — nem szolgálhat, — egyébb perrendszerü bizonyíték pedig Fazekas Gedeon tulajdon­joga mellett elő nem állittatott. (1883. jan. 19. — 9027. sz. a.) Házassági jogeset. A kiskorúaknak a szülői vagyon irányában fennálló Öröklési s egyébb igényeikre való felügyelet az árvaszéket illetvén, az aziránt a házastársak közt létesüli szerződés megerő­sítése, az evangélikusok házassági váló pereik körébe nem tartozik. Justh József — neje szül. Pottornyay Berta e. az 1873. évben az evang. egyházi szertartás szerint kötött házassági kötelék felbontása iránt 1881. márcz. a besztercze­bányai széknél pert indított, melyben — Törvényszék, 1882. juli 15. — 2590. sz. a. engesztelhetlen gyűlölség s legyőz­hetlen ellenszenv alapján a köteléket fel­oldottnak kimondá, s a felek közt n$gy gyermekük tartása s neveltetése iránt 1881. febr. 6-án kötött (D. a.) szerződést megerő­sítette, az uj házasságra léphetést mindket­tőnek szabadságára hagyván, Kir. Tábla 1882. okt. 17. — 44510. sz. a. helybenhagyta. Kir. Curia a gyermekekre s a D. a. szerződésre vonatkozólag akkép változtatta meg, hogy mindkét szülőnek a házas­ságból származott gyermekek tartása s ne­velése iránti törvényszabta kötelezettségé­nek fentartása mellett kiskorú Justh Miklós s Józsefnek közvetlen gondozása s ellátása első sorban felperes apának — a kiskorú Justh Margit s Bertának közvetlen gon­dozása s ellátása pedig első sorban alperes anyának kötelességévé tétetik, és hogy a vagyoni kérdések s a gyermekeknek anya­gi biztosítása iránt kötött D. szerződés tu­domásul vétetik. Indokok: Az evangélikusok házassági való pereiben a biróság hivatalból köteles ugyan megvizsgálni, hogy a gyermekek tartása s nevelése iránt, a törvénynek meg­felelő intézkedések tétettek-e ? — miért e részben fentebbi módon kellett rendelkezni. Minthogy azonban a kiskorúaknak a szülői vagyon irányában fennálló öröklési s netaláni egyébb igényeire való felügye­let az árvaszéket illeti, — a D. szerződés­nek megerősítése a házassági válóperre nem tartozik; miért e részben stb. megvál­toztatandók stb. voltak.« (1883. jan. 31. — 8360. sz. a.) Büntetőjogi eset. Midőn a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok forog fenn, nem a vád alóli felmentésnek, hanem a bűnvádi eljárás megszüntetésének van helye. Kepicz Tódor 59 éves földmives s Jorán 23 éves borbélylegény pancsovai tszéknél bünperbe fogattak csalás miatt, minthogy 1. r. vádlott hitelezője kijátszá­sára végrehajtás előtt házát ál adásvevési szerződéssel fiára 2. r. vádlottra átruházta s igy hitelezőjét megkárosította. Törvény szék 1882. jan. 10. vádlotta­kat bűnösöknek kimondotta s 8—6 havi börtönre ítélte. Kir. Tábla 1882. mart. 20.megváltoz­tatta 8 vádlottakat felmentette, a közjegyző előtt kötött adásvevési szerződést s telekk. bekebelezést érvényében fentartotta. tmert magánvádló a kérdéses vagyon átruházásról még 1880. jan. 28-án értesít­tetett — mind a mellett feljelentéséi a tör­vény szabta időn túl adta he; a csalás ily eseteiben pedig csak a hitelező mint sértett fél panaszára van helye a bűnvádi eljá­rásnak. Kir. Curia a tábla Ítéletet indokaiból oly kiigazítással hagyta helyben: hogy az első bír. ítélet hatáh on kivül helyezése mel­lett vádlottak irányában a bűnvádi eljárás megszüntettetik >mert a vád aló] való felmentésnek B vádbeli cselekmény büntetendő volta mel­lett mindazonáltal a vádlott bűnösségére vonatkozó bizonyítékok mérlegelése foly­tán lehet helye; minthogy pedig jelen esetben a bűnvádi eljárás meginditását ki­záró ok forog fenn — ez okból a cselek­mény büntetendő volta, — tehát azon leglé­nyegesb szempont, váljon az valamely bün­tető törvényekben meghatározott bünte­tendő cselekmény tényálladékát képezi-e, — elbírálás tárgyát nem képezte. (1883. jan. 23. — 8909. sz. a.) Kinevezések és áthelyezések. Ő Felsége bí­rákká : a muraszombati járásbírósághoz Illés Antal szombathelyi törvényszéki jegyzőt; a gyönkijárásbírósághoz Osztrich Mihály bu­dapesti törvényszéki aljegyzőt; a zólyomi já­rásbírósághoz S e v c s i k Gáspár csaczai gya­korló ügyvédet; továbbá alügyészekkó : a kecs­keméti ügyészséghez dr. Katona Béla ottani törvényszéki jegyzőt és dr. Kramolin Viktor alapítványi alügyészt; végül a nyíregyházi ügyészséghez dr. Bulyovszky József ügy­védet és curiai joggyakornokot nevezte ki. Ki­nevezte továbbá az országbíró, mint a kir. curia elnöke, e birói hatósághoz Nyers József miniszterelnökségi hivatalszolgát, továbbá Stan­csó János és Wolf Lipót curiai háziszolgákat hivatalszolgákká nevezte ki. O Felsége P á 1 f f y József malaczkai kir. járásbirósági albirónak saját kérelmére a galantai kir. járásbírósághoz leendő áthelyezését megengedte. Az igazságügyminiszter, B, o 11 e r Béla pestvidéki kir. törvényszéki joggyakornokot ugyané kir. törvényszékhez, Bán Ferencz di­csö-szent-mártoni kir. járásbirósági írnokot pe­dig a medgyesi kir. járásbírósághoz, ós Basz­1 a v i c z y Géza pancsovai kir. törvényszéki joggyakornokot a pancsovai kir. törvényszék­hez aljegyzőkké, valamint Mózer Géza tócsöi kir. járásbirósági Írnokot a huszti kir. járásbí­rósághoz segédtelekkönyvvezetövé nevezte ki. A pestvidéki törvényszók Karagyena Mi­hály országos levéltári tisztet és bolgár tolmá­csot ezen törvényszék területére latin nyelv tolmácsává nevezte ki. ü Felsége dr. Szab ó József kir. taná­csos, budapesti egyetemi tanárnak, a tudomány és a közügyek előmozdítása körül szerzett érde­meinek elismeréséül, maga és törvényes utódai részére »a szentmiklósi« előnév használhatásá­nak engedélyezése mellett, a magyar nemessé­get adományozta. Az igazságügyminiszter G o­d i á n Mátyás szegedi kir. törvényszéki Írnokot a makói járásbírósághoz segédtelekkönyvveze­tövé, Harsághy István belényesi járásbirósági dijnokot a nagyváradi törvényszékhez, Tatomir Lipót puji járásbirósági dijnokot pedig hátszegi járásbirósági Írnokokká nevezte ki. Pályázatok. A szamos-ujvári kir. jbiróság­nál írnoki, — a kékesi kir. jbiróságnál járásbi­rói, — a nagy-somkuti kir. jbiróságnál albi­rói, — a gyöngyösi kir. jbiróságnál albirói, — a brassói kir. jbiróságnál segédhivatalszolgai, — a kassai királyi jbiróságnál albirói. Ügyvédi kamarából. A b uda pes ti ügy­védi kamara részéről közhírré tétetik misze­rint D u 1 o v i c s Ernő ílakik Soroksáron), K a­bina Ferencz fiak. VI. ker. Eötvös-utcza 11. szám.) és dr. V i s o n t a i Soma (lak. VII. ker. dohánz-uteza 4. sz.) ügyvédek, a kamara lajstro­mába folytatólag felvétettek ; ellenben Ugrón Ákos budapesti ügyvéd és kamarai tag, önkén­tes lemondása folytán, a kamarai lajstromból kitörültetett, irodája részére azonban gondnok kirendelésének szüksége fenn nem forgott. A máramaros-szigeti ügyvédi ka­mara részéről közhírré tétetik, hogy Mészá­ros Gyula nagy-kaposi ügyvéd elhalálozása. — Berhoffer Vilmos m.-szigeti ügyvé,". ^r** dig kir. alügyészszé történt kineveztetése kö­vetkeztében a kamara ügyvédi lajstromából ki­törültettek, s az előbbi irodája részére Jaszay Mihály nagy-kaposi ügyvéd rendeltetett ki gondnokul. A zala-egerszegi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy a Vaj d a Pongrácz ka­posvári ügyvéd ellen emelt vád a kolozsvári kir. törvényszék által megszüntettetvén, a ne­vezett ügyvédnek az ügyvédség gyakorlásá­tól történt felfüggesztése hatályon kivül he­lyeztetik. A k a s s a i ügyvédi kamara részéről köz­hírré tétetik, hogy Kottán József tokaji lakos ügyvéd elhalván, a kamara lajstromából kitö­röltetett, s irodája részére Székely Károly tokaji lakos ügyvéd neveztetett ki gondnokul, továbbá hogy Fekete László sátoralja-ujke­lyi ügyvéd elhalván, a kamara lajstromából ki­törültetett, s irodája részére Laczay Károly sá­toraljaújhelyi ügyvéd neveztetett ki gondnokul. A szombathelyi ügyvédi kamara ré­széről közhírré tétetik, hogy GergitsFá­b i á n és U s z Gábor szent-gothárdi ügyvédek ós pedig Gergits Fábián becsületsértés, rágal­mazás és hamis vád, Usz Gábor pedig becsület­sértés miatt ellenük emelt vádak alapján, a m. kir. kúria fegyelmi bíróságának határozatával, a fönforgó bűnügynek jogórvényes befeje­zéséig, az ügyvédség gyakorlatától felfüg­gesztettek. Felelős szerkesztő SZOKOLAY ISTVÁN. IV. kerület, Hajó-utoza 5. Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, fél óvre 6 frt, negyedévre 3 fit osztrák értékben Előfizetések az Athenaeam- lapkiadó-hivatalába (Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) intézendök Budapest, 1883. Az Athenaeum irod. és nyomdai r. társulat. " "

Next

/
Thumbnails
Contents