Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 40. szám

— 160 — évi XL. tcz. imént idézett szakaszában meghatározva levő kihágásnak vádja alól felmentetik; mert a megye alispánjának 1882. évi deczember hó 16-án, 217. kih. szám alatt kelt jelentése szerint Veszprém r. tanácsú városnak oly értelmű szabályrendelete, mely szerint a feljelentés tárgyát képező cselekmény tilalmazva volna, nincsen, már pedig ennek hiányában vádlottat az 1879. évi XL. tcz. 119. §-ának e részbeni világos rendelkezésénél fogva büntetni nem lehetett (1883. évi január hó 24-én 2665. kih. sz. a.) Feleshetett erdööröknek a vadászati törvény és az ide vonatkozó pénzügyi törvény ellenőrzése körül tett szolgálataik közben való tettleges bántalmazása a B. T. K. 165. §-a alá esik. E kérdésben a m. kir. belügyminiszter köv. határozatot hozott : A megye alispánjának nmlt évi október 22-én, 170/kih. szám alatt kelt II od fokú ítélete, mely szerint a devecseri járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet megváltoztatásával H. P. devecseri lakos az ellene a haszonbérlőnek engedélye és vadászati jegy nélkül való vadászat által elkövetett kihágás miatt emelt vád alól felmentetett, Cs. J. mint a panaszló devecseri uradalom képviselője által közbetett fellebezés.folytán felülvizsgáltatván, illetékességi szempontból az elsőfokú ítélettel együtt feloldatik és az ügyiratoknak az illetékes kir. bírósághoz való áttétele rendeltetik el ; mert ajelen esetben a feljelentés és hatóságilag felesketett erdőőrnek a tárgyalás során is fentartott azon állítása folytán, hogy panaszlott őt a fentebbi kihágás alkalmával mellbe lökte, a B: T. K. 165. §-ában körülirt büntetendő cselekmény tényálladéka is fenforogni látszik, melynek elbirálására pedig nem a közig, hatóság, hanem a kir. bíróság van hivatva; miért is az eljárási utasitás 17. §-a alapján a közig, uton hozott ítéletek feloldandók, s az ügyiratoknak az illetékes kir. birósághoz való áttétele elrendelendő volt. (1883. évi február hó 6-án, 123/kih. szám.) Hitelesítetlen mérő készülékeknek használat nélkül való puszta elárusitása nem büntethető. Ez állapíttatott meg a m. kir. belügyminiszter köv. határozatával: 1. A város tanácsának mult évi november hó 15-én, 11940. szám alatt kelt másodfokú Ítéletét, mely szerint a városi rendőrkapitány által hozott elsőfokú ítéletnek helybenhagyásával Hausler Antal bajai bádogos mester hitelesítetlen mérő-eszköz elárusitása miatt az 1874. évi IX. tcz. 19. §-a alapján 5 frt. pénzbüntetésre, nem fizethetés esetében egy napi elzárásra ítéltetett, egyszersmind az elárusított hitelesítetlen mérő-eszköz elkoboztatni rendeltetett, elitélt félnek közbetett felebbezése folytán a földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrral egyetértőleg felülvizsgálván, azt a fentebb érintett elsőfokú rendőrkapitányi Ítélettel együtt ezennel feloldom illetőleg hatályon kivül helyezem; mert a hitelesítési kényszer csupán azokra nézve kötelező, kik a mérlegeket és más mérő eszközöket a közforgalomban használják, vagy ily czélból üzleti helyiségükben elhelyezve tartják, de azokra nem. kik a mérlegeket készítik és elárusítják, minélfogva hitelesítetlen mérőeszközöknek elárusitása büntetendő cselekményt nem képez. Av. előadott indoknál fogva vádlott fölmentendő volt. (1883. évi február hó 6-án, 182, kih. sz. a.) 2. A megye alispánjának mult évi augusztus 29-én, 115. és szeptember 8-án 123. sz. a. kelt elsőfokú Ítéletei, melyek szerint a m.-szigeti rendőri kapitány által hozott elsőfokú ítéletek helybenhagyásával Yeiner Chaim Láb, és Veiner Gittel m.-szigeti üvegárusok hitelesítetlen üvegek és poharak árulása miatt a K. B. T. K. 136. §-a alapján fejenként 10 —10 frt pénzbüntetésben, nem fizetés esetében 1 — 1 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltattak el, az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az elsőfokú Ítéletekkel együtt feloldatnak, és panaszlottak az azokban kiszabott büntetés alól, egyetértőleg az ügy iránti véleményezésre felkért földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter úrral felmentetnek. Mert a hitelesítési kényszer csak akkor áll elő, a midőn a mérlegek és edények tényleg mérésre, vagy a palaezkok és poharak korcsmában ital kimérésre használtatnak. Ezen kivül a hitelesítetlen edények és mérők árulása, vagy magánhasználata megvan engedve. (1883. évi február hó 6-án, 183/kih. sz. a.) Kinevezések. Szakáll Pál nagyváradi kir. törvényszéki, és Horváth György tenkei kir. járásbirósági aljegyzőket saját kérelmükre kölcsönösen, W 1 á d Kornél ráczkevei kir. járásbirósági segédtelekkönyvezetőt pedig a pestvidéki kir. törvényszékhez helyezte át. Tóth Ignácz sárvári kir. járásbirósági dijnokot a németujvári kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. Az igazságügyminiszter, a pozsonyi kir. törvényszék területén előforduló törvényszéki orvosi teendők teljesítésével dr. Lendvay Benő megyei tiszti főorvost bizta meg. Gergely László m. kir. 7-ik honvédzászlóaljbeli törzsőrmestert a szegedi kir. törvényszékhez, Bonczos Miklós nagyváradi kir. törvényszéki dijnokot ugyanazon törvényszék-hez, és Soltész Gáspár marmarosszigeti kir. törvényszéki dijnokot a técsöi kir. járásbírósághoz írnokká, Császár Mátyás és Turkovych Lajos lipótvári kir. orsz. fegyintézeti czimzetes főfegyöröket, ug3ranezen orsz. fegyintézethez valóságos föfegyörökké. Ügyvédi kamarákból. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hog}' Gyurgyik Gyula körmöczbányai ügyvéd saját kérelmére az ügyvédek lajstromából kitöröltetett. A székesfehérvári ügyvédi kamara részéről ismeretlen tartózkodásu Vangel Mihály ügyvéd felhivatik, hogy az ellene Barkó István n.-szöllösi panaszára folyamatba tett fegyelmi ügyben folyó évi április hó 16-ik napján délután 3 órakor e kamara fegyelmi bírósága előtt tartandó tárgyalásra vagy személyesen jelenjen meg, — vagy pedig védelméről egyéb módon gondoskodjék, mert különben a részére kirendelt ügygondnok Gunda Ferencz sz.-féhórvári ügyvéddel fog a tárgyalás megtartatni. A kassai ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Szrnetány Péter abauj-szántói ügyvéd, bírósági végrehajtóvá történt kineveztetése, Jelenffy József nagy kanizsai ügyvéd pedig elhalálozása következtében a kamara lajstromából kitörülettek. Csödhirdctmények. P o 1 á t s ek Lipót debreczeni lakos ellen, bej. ápril 12. Csődbiztos: Mészáros József tvszéki biró, tömeggondnok : Lökös Gyula ügyvéd. — Mühlrad Salamon szerencsi lakos ellen. bej. ápril 12. Csödbiztos: Képes Károly törvényszéki biró, tömeggondnok : Láczay Károly ügyvéd. —TeutschM. Károly brassói lakos ellen, bej. ápril 30. Csődbiztos : Onaciu Sándor törvényszéki biró, tömeggondnok : Borosnyai Dániel ügyvéd. Fuhrmán A. teveli lakos ellen, bej. ápril 30. Csödbiztos : Mikos Géza tvszéki biró, tömeggondnok : Török Béla ügyvéd. — Schvarcz Móricz h.-hadházi lakos ellen, bej. ápril 25. Csödbiztos : Tóbi István tvszéki biró, tömeggondnok : dr. Balkányi Miklós ügyvéd. — M án y a Gergely makfalvi lakos ellen, bej. május 28. Csödbiztos : Baff Károly tvszéki biró, tömeggondnok : Csongvay Lajos ügyvéd. — N e ider Kristóf buchbergi lakos ellen. bej. ápril. 28. Csödbiztos : Capdebó Lajos tvszéki biró. tömeggondnok : Potyondy Ferencz ügyvéd. — R os e n f e 1 d József temesvári lakos ellen. bej. ápril. 18. Csödbiztos : Capdebo Lajos törvényszéki biró tömeggondnok: dr. Mihálovits Ödön ügyvéd. — Brün József szegedi lakos ellen, bej. ápril. 23. Csödbiztos : Huszka Ödön tvszéki biró, tömeggondnok : dr. Ujj Józset ügyvéd. — Weinberger Albert báttai lakos ellen. bej. ápril 20. Csödbiztos: Boda Vilmos tvszéki biró, tömeggondnok : dr. Steiuer Lajos ügyvéd. — Schönheit Ignácz'muraszombatilakos ellen, bej. ápril 20. Csödbiztos : Békessy Gyula törvényszéki biró. tömeggondnok : Gaiger Benedek ügyvéd. — Weiner Leb m.-szigetil akos ellen, bej. ápril. 11. Csödbiztos Korányi Frigyes tvszéki biró, tömeggondnok: Mandics József ügyvéd. Mi ty József csonoplai lakos ellen, bej. ápril 16. Csödbiztos: Zauljevits Döme tvszéki biró, tömeggondnok: dr. Grüner Samu ügyvéd. Csödmegszüntetések. Hamburger Adolf budapesti, A. Nagy József debreczeni, Pinszker Mór kassai lakosok elleu. — Károly József debreczeni. Dick Miksa és Kohn Ede budapesti, Magyar üveggyár részvénytársaság bpesticzég ellen. — Vegscheider Frigyes temesvári lakosok elleni — Schlanger Jakab budapesti lakos ellen. Felelős szerkesztő SZOKOLAV ISTVÁN. IV. kerület, Hajó-utcza 5. Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. - Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 3 Budapest, 1883. Az ithenaeunj irod. és nyomdai r. társulat.