Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 40. szám

— 159 — tokkiigazitás ily értelemben eszközöltessék. 3. »Hogy Koch Johanna, ugy a jelenlegi feltételes tulajdonos Koch Károly köteleztessék megengedni a 2000 frt váltókövetelésnek azon tulajdonrészre előjegyeztetését s teljes fedeztetését; és felperest 36 frt perköltségben marasztalta« ; »mert felperes maga beismerte, hogy a 2000 váltó forint adósságot maga Koch Johann senior csinálta, nem pedig felesége Johanna s hogy ezért utóbbi semminemű felelősséget nem vállalt, — továbbá hogy a váltó Koch J. senior által 1878. ápril 14. lett kiállítva, az uj telekkönyv pedig Nagyszebenben 1873-ban lett behozva, ezen követelés pedig sem a régi sem az uj telekjben ezen ingatlanra nem volt bekebelezve, és alperesnő az uj telekkönyv behozatala óta tulajdonát háboritlanul birta s használta. >Miután tehát alperesnő a felperessel szemben ezen 2000 frtra nézve magát felelősségre nem kötelezte s tulajdonrészét ezen adósság soha sem terhelte s nem terheli, s alperesnő az J/s részre mint egyedüli kizárólagos tulajdonos van bevezetve: ezen 1j3 rész őt korlátlanul illeti s férje adósságával még a szász statútumok szerint sem terhelhető — annál kevésbé, mert a telekkönyvben Koch Johanna */3 és Koch Jobann 2/3 tulajdonrészszel vannak kitüntetve, s Koch Johanna csak a maga s nem férje adósságaiért is lehet felelős az őt kizárólag és osztatlanul megillető vagyonával : felperes alaptalan keresetével elutasítandó volt. Kir. Tábla (M.-Vásárhelyt) 1882.juni 28. — 4640. sz. a. megváltoztatta s kötelezte alpereseket tűrni, hogy Koch Johanna tulajdonának 1/3 része az előjegyzett 2000 frt törlesztésére fordittassék; >mert a házasság Koch Johanna s férje közt 1833 létre jővén, vagyonközösséget állapított meg, melynek fogalmából következik, hogy a mindkét fél szükségei fedezésére, tehát az adósságok törlesztésére is egyaránt szolgál, annál inkább, mivel a vagyont nemcsak tevőleges, hanem szenvedő része is képezi. >Az érvényben volt szász statútumok szerint a vagyon 2/3 és 1/3 részre való felosztása csak az egyik vagy másik házas társ halála vagy a házasságnak másképeni megszüntetése után s következtében állott be, s mind addig a vagyonközösség iránt a közös felek közt semmi aránylagos viszony nem létezett, s eziránt a helyszinelési bejegyzések változást nem okozhattak. »E szerint az alperesnő férje által a házasság alatt tett adósság a házastársak közös adóssága volt, s annak törléséhez alperesnőnek hozzá kelljárulnia. Kir. C 'uria a tszék Ítéletét hagyta helyben következő indokokból: >mert szemben a telekkönyvi állással, mely szerint a keresetben emiitett ingatlanság tulajdonjoga a két alperesre van feltétlenül bejegyezve — a vagyon közösség visszaállítását, illetőleg fennállásának kimondását, amennyiben annak helye lehetne, csak az alperes hitestársak valamelyike kérhetné, — de nem kérheti felperes mint hitelező, — jelen esetben annál kevésbé, mert nem is állítja, hogy a közösen birt ingatlan \'3 része feltétlen tulajdoni joggal azért lett az 1873. évben eszközölt telekkönyvezés alkalmával I. r. alperes nevére felvéve, hogy ez által férje hitelezői megkárosittassanak; — de nem is állithatja — amennyiben a kereset tárgyát képező 2000 frtos váltóadósság 1878-ban jött közte, s II. rendű alperes közt létre, — tehát akkor midőn a telekkönyv szerint, a két alperes mindenike feltétlen s külön tulajdonjoggal birt.« {1883. febr. 13. — 8261. sz. a.) Büntetőjogi esetek. Vádlottak közül csak egyik vonván el közvetlen id káros birtokából a lopott tárgyakat, csakis ez tekinthető tettesnek a lopásban, a többit pedig kik közvetve tevékenységet fejtettek ki, csak a részesség bűntette vagy vétsége terheli. Duin Svetozár 19 — Nesiti Rada 17 — Milankov Steva 23 — s Periti Jósa 20 éves parasztlegények borlopás miatt a n.-becskereki tszéknél bünperbe fogattak. Törvényszék 1881. okt. 20.valamenynyit a lopás bűntettében mint tetteseket bűnösöknek mondotta ki s 6 — 6 havi börtönre stb. Ítélte. (336. §. 3. 4. 6. p.) >Mert öszhangzó beismerésük szerint egy augusztusi este megszomjazván, s pénzük nem levén vádlottaknak, Duin bor lopás czéljából elvezette társait egy helybeli korcsmához, hol ö többször dolgozván, a ház körülményeit jól ismerte. A korcsma utczaajtájához érvén, miután az csak zsineggel volt bekötve, ezt leszakította s bement s ott a szegről levette a pincze kulcsát, melylyel azután a pincze ajtaját felnyitván, a pinczébe hatolt, s onnan 1 hordócska bort, egy hordócska sört és pálinkás hordót kiguritott az utczára, hol vádlott társai lesben álltak. Azután hozzá fogtak az iváshoz, ittak amennyit csak bírtak, s a maradékot a Tisza vizébe dobták. > Enyhítőül vétetett a lopott tárgy csekély értéke, bűnbánó beismerésük, fiatal koruk, két elsőnél a fedhetlen előélet, végre hogy a kárt nagy részben megtérítették. Kir. Tábla 1882. febr. 6. helybenhagyta azon változtatással, hogy a vádbeli cselekményt a btk. 333. és 336. §. 4. pontjába ütköző lopásnak minősítette; »mert a társaságban elkövetett lopásra a btk. 336. §. 6. pontja alkalmazást nem nyerhet, a 336. §. hivatkozott 3 pontjának esete pedig itt fenn nem forog. Kir. Curia következőleg itélt. »Minthogy vádlottak egybehangzó vallomása szerint mindannyian előleges egyetértés folytán mentek káros házához azon czélból, hogy ott bort lopjanak; azonban csak I. r. vádlott Duin Svetozár hatolt be káros lakásába s lopta el a pincze kulcsát, nyitotta fel azzal a pinczeajtót és hozta ki a 3 hordócskát borral, sörrel s pálinkával töltve; többi társai pedig kint várakoztak reá. Ennél fogva csak I. r. vádlott vonván el közvetlenül káros birtokából a lopott tárgyakat, csak ő tekinthető a lopásban tettesnek, — többi vádlottat pedig csak a részesség(69. §. 2. p.) terheli; miért is I. r. vádlott börtön büntetése, tekintettel a lopás körül kifejtett tevékenységére 10 havi tartamra felemeltetik ; többiek cselekménye pedig bünrészességnek minősíttetik; továbbá minthogy a kiállott 23 nap vizsgálati fogság nem oly hosszú tartamú hogy a btk. 94. §. alkalmazásának helye volna I. r. vádlottnak, ki ellen a kir. ügyész felebbezett büntetéséből a vizsgálati fogság által mi sem vétetik kitöltöttnek. »ezen változtatással a kir. tábla Ítélete helybenhagyatik, mivel a kir. ügyész is csak a vádlottakra kimért börtön büntetésnek megfelelő börtönbüntetést indítványozott.« (1883. márcz. 14. — 9713. sz. a.) Az ki csak alefoglalt ló eladási árának majdan leendő megosztása iránt értett előzőleg egyet a tettessel s a 16 eladását személyesen nem eszközölte, a sikkasztásban bűnrészesnek nem tekintethetik. Ifj. és idősb Schneider Mihály földművesek sikkasztás miatt beszterczei jbiróságnál perbe fogatván — Járásbíróság 1881. nov. 3 mindkettői mint tetteseket a sikkasztás vétségében bűnösnek kimondotta s 1 rendű vádlottat 1 havi, másikat 1 heti fogházra s 1—1 évi hivatalvesztésre ítélte. Kir. Tábla — Marosvásárhelyen — 1882. marcz. 9. hhagyta. Kir. Curia — a vádbeli cselekmény minősítésére nézve ör. Schneider Mihály tekintetében mindkét alsó bir. ítéletet megváltoztatta s azt tekintve, hogy ő csak az ifj. Schneider Mihály által eladott ló árának majdan leendő megosztása iránt megelőzőleg értett egyet s utólag azon vételárban a tettessel osztozkodott, — anélkül azonban, hogy a ló eladását személyesen véghez vitte volna. >az ifj. Schneider M. által elkövetett s a btk. szerint sikkasztásnak tekintendő vétség részességében mondatik ki vétkesnek. « (1883. márcz. 2. — 8371. sz. a.) Aruczikkeknek az utczára való kirakása, mint a közlekedés akadályozása által elkövetett kihágás, az 1879. evi XL. tcz. 119. §-a alapján csak akkor büntethető, ha a jelzett cselekmény szabályrendeletben foglalt határozmány által tilalmazva van. Erre vonatkozólag am. kir. belügyminiszter köv. határozatot hozott: A megye alispánjának 1882. évi augusztus hó 12-én, 101/kih. szám alatt kelt másodfokú ítélete, mely szerint a veszprémi rendőrkapitány által hozott elsőfokú ítéletnek helybenhagyásával ifj. Rapoch Sándor veszprémi lakos, áruczikkeknek az utczára való kirakása miatt az 1879. évi XL. tcz. 119. §-a alapján 5 frt. pénzbüntetésre, nem fizethetés esetében 1 napi elzárásra ítéltetett, elitélt félnek közbetett fellebezése folytán felülvizsgáltatván, a fentebb érintett elsőfokú rendőrkapitány iié lettel együtt feloldatik,apanaszlottazl879.